Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

dig f lovag Mattyasóvszky Lajos volt. A jelenlegi elnök dr. Csárszky István prelátus-kanonok, alelnöke dr. Major Ödön ny. várm. árv. elnök, titkára Vértes Zoárd bencés tanár, pénztárosa Guttray Gyula M. F. T. R. főfelügyelő, könyvtáros Márkus Ferenc isk. ig., jegyző Schönbeck Mihály vegyészmérnök, háznagy Sebők Pál városi fogalmazó. A kör saját házzal, árnyas kerthelyiséggel rendelkezik. A tagok száma 172. A Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya, mely a mult évben ünnepelte létesülésének 25 éves fordulóját, 1911-ben a nagymagyarországi hasonló egyesületek között hetediknek alakult meg és Trianon után a csonka hazában negyediknek indult további útjára. Életrehívása f Brilly Gyula volt cs. és kir. főhadnagy, volt esztergomi szállítóvállalat-tulajdonos érdeme. Brilly volt az a természetimádó férfiú, aki az első természetjárókat tömörítette és az esztergomi osztály alakítására serkentette. A népszerűsítés rajta kívül f Beck János, f Kecskeméthy János, Kerschbaummayer Károly, Kottler László, Oltósy Rezső, Oltósy Ferenc, f Parcsamy Henrik, Philipp Konrád, Laiszky Jenő, Laiszky Kázmér, Vitái István és több esztergomi lelkes tag buzgólkodásának eredménye. A megalakulás évében az egyesületnek már 70 tagja voit és ez a létszám a következő esztendőben 200-ra szökött fel. Érdekes megemlíteni, hogy 1923-ban a taglétszám már meghaladta a 700-at, ami vidéki viszonylatban egyenesen feltűnő és arról tanúskodik, hogy a természet barátai mindjobban szaporodnak. Az egyesület nemcsak arra törekedett, hogy a hegyeket járja és a tájszépségekből elégítse ki szellemet frissítő és lelket felemelő vágyait, hanem arra is, hogy olyan helyet létesítsen, amely zord idő esetén menedékül, egyébként pedig pihenőül is szolgáljon. így létesítette 1914-ben -—- a háború előtt — a vaskapui menedékházat, amely lassanként szűk lett úgyannyira, hogy 1923-ban már kibővítéséről is kellett gondoskodni. Ezekben az építkezésekben segítségére volt az egyesületnek Esztergom város közönsége építőanyagokkal, míg a költségeket a tagok teremtették elő. Az egyesületnek ezt követőleg gondja volt arra, hogy egyes kies és forrásos helyeket is rendbehozzon és azok mellett kényelmes pihenőket állítson. Ilyen helyek most a Fáry-kút és a Csurgókút környéke. Az egyesület a dalnak is lelkes istápolója. Dalárdája még 1911-ben alakult s rövid idő múlva 27 tagjával már az országos dalosversenyen is sikert ért el. A dalárda jelenleg 80 tagból áll és hangversenyeivel a város zenei életének reprezentánsává vált. A M. T. E. esztergomi osztályának „Vaskapu"-menedékháza. Célja kirándulóknak, turistáknak menedéket, szállást és ellátást nyújtani. Az egylet menedékháza télen-nyáron lakható. A vendégszobákban 24 hálóhely van, amelyek mindenkor a tagok és a kirándulók rendelkezésére állanak. A hely, ahol a menedékház fekszik, úgyis mint kirándulóhely, úgyis mint tél sporthely, sí- és ródlipályákkal, országszerte ismert s az idejövő turisták és kirándulók teljes kényelemben részesülnek. A menedékházban házi kezelésben hideg és meleg konyha, italkimérés is van. A menedékház gondnoka: Paulovits Gyula, aki mindig a menedékházban tartózkodik. Esztergomi Kath. Legényegylet. Az egylet 1863-ban alakult, s alapítói: dr. Prohászka Ottokár és Eitner Elemér Ákos főszékesegyházi szertartásmester voltak. Célja az iparos ifjúság hazafias és vallásos irányban való nevelése, a városi kath. iparostársadalom oktatása és közös szórakozások. Üj székházát 1926-ban emelte s tagjai részére kedves környezetben tartja gyűléseit. Az épületben iparos tanoncotthont is tart fenn, amelyben átlag 30 tanonc nyer teljes ellátást, lakást és mind lelki, mind testi gondozást. Elnöke: Béres István theologiai tanár, aki tanulmányainak kezdetétől fogva majd mindig Esztergomban élt s a világháborút és fogságot is átszenvedte. Világi elnöke: Schweitczer Vilmos, titkára: Merényi Gyula; másodtitkár: Vanya József; az egyesület ügyeit 432