Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

volna, követ útján arra kérte Felicián esztergomi érseket, hogy tudakolja ki a királytól, vájjon az esetleges háborúság helyett nem tartaná-e okosabbnak a békességet? Felicián közbenjárása a német megtorló hadjárat megindítását a királynak ama teljesített rendelkezése alapján, hogy az elszállított zsákmány visszaadandó, sikeresen megakadályozta és a békesség helyreállt. II. Béla uralkodásának szomorú történelmi emléke marad a testvért pusztító aradi nemzetgyűlés és a sajómenti vérengzés. II. Bélának trónkövetelővel is meggyűlt a baja. Kálmán király feleségének ugyanis volt egy házasságon kívül született fia: Borisz, aki lengyel és német segítséggel támadt ellene, de sikertelenül, mert a király hadai kiűzték. II. Béla alatt Esztergomban 1137 tavaszán királyi tanácsot is tartottak az ország egyházi főbbjeinek és főurainak részvételével. Ez a gyűlés az akkor apácák szigetének nevezett vízivárosi szigeten volt s a Szűz Mária tiszteletére emelt egyházban tartatott meg. Ez alkalommal II. Béla kisebbik fiát: Lászlót: boszniai herceggé hirdette ki. A gyűlésen •— amint a történelemben feljegyeztetett — a főpapok közül a következők voltak jelen: Felicián érsek,. Macharius pécsi, Martyrius egri, Péter veszprémi, Walter váradi, Macelinus. váci püspökök és Zacheus püspök. Ez utóbbiról nem világlik ki, hogy melyik egyházmegyéből volt való. A világi előkelőségeket illetőleg Fanchal nádorról, Máté újvári (abaújvári) és György zalai várispánokról, továbbá Ákos, Domonkos, Dénes, Miksa, Miklós és Ombód nevezetű főurakról történik emlékezés. Itt említjük meg, hogy Dömös ebben az időben is szerepelt. Il-ik Béla ugyanis az atyja által létesített monostort kibővítette, átformáltatta és 1138ban a hozzá fűződő jogok tisztázása és biztosítása érdekében oda összehívott királyi tanács jelenlétében véglegesen birtokba helyezte. Ez mindenesetre fényes ünnepség keretében ment végbe. Erre mutat az a körülmény, hogy újabban ott találjuk az esztergomi királyi tanács résztvevőin kívül Pál győri és Beszterdi Csanádi püspököket, Cronik fia György alországbírót, a Guthkeled nemzetségbeli Márton zalai várispánt, Ottó fia János kancellárt,

1 végül Egyed káplánt, László királyfi nevelőjét. II. Béla 1141-ben elhalálozván, utódja fia: Géza lett és pedig e néven második magyar király. Esztergom vármegye és Esztergom város az ő idejében mozgalmas napokat és hónapokat látott. Ugyanis 1147-ben szerveztetett a második keresztes háború, amelynek megindítására Edessa (Mezopotámia) elfoglalása (1144) adott okot. A keresztes had szervezői VII. Lajos francia király és III. Konrád német császár voltak és Konrád seregével Magyarországon részint hajókon Esztergom alatt, részint szárazon Esztergomon át vonult keresztül s nem idegenkedett attól, hogy az útjába eső egyházakat és monostorokat hadiköltségekért megsarcolja. A német hadakat ezután a francia seregek követték a Dunáninneni oldalon s amikor Géza arról értesült, hogy királyuk az Esztergommal szemben levő oldalra érkezett, előkelő küldöttség útján meghívta magához. VII. Lajos elfogadta a meghívást és a Géza által eléje küldött hajón érkezett a városba kíséretével. A franciák királya — kinek bizonyára fényes vendéglátásban volt része •— Gézával folytatott tanácskozás után visszatért a túloldalra és folytatta — amint tudjuk — a sikertelen utat. Ide tartozik annak megemlítése is, hogy az az Odo de Diogilo franciaországi apát, aki a második keresztes háború történetét megírta, Esztergomot olyan nagy kereskedelmi városnak említi, amelynek területére „sok tartomány gazdagságát viszik hajón".

2 1 Nem tévesztendő össze a régi magyar jogban szereplő ama legfőbb kormányhatósággal, amelynek élén sokáig az érsekprímás állott. 2 Millennium Története 11. 282—283. 1. 56