Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Működését 1922-ben az Esterházy uradalom csákvári birtokán kezdte, mint s. erdész, 1924-ben nyert áthelyezést Császárra, ahol 1927-ben pagonyerdésszé léptették elö. A vértesketheiyi erdögondnoksághoz van beosztva. 5600 hold erdő- és vadászterület tartozik felügyelete alá. A községi képv.test. és a r. kat. egyház képv. az uradalom megbízásából. Neje: magyarbéli Peötz Ilona, régi nemesi család sarja, gyermeke: Olga. Schneider Etel postamester, Vértessomló. Bánhidán született. Iskoláit Érsekújváron végezte, ahol 10 évig tevékenykedett a m. kir. posta szolgálatában. Hazafias magatartása miatt menekülnie kellett Érsekújvárról. 1933 óta a vértessomlói posta vezetője. —Édesatyja: néhai Sch. Lajos, urad. erdész volt. Elhúnyt 1906-ban. Édesanyja: Tallos Borbála. Testvérei: Lajos, kgi jegyző, Jenő, urad. pagonyerdész, Miklós, vm. levéltáros, Ede Érsekújváron a „Magyar vidék" felelős szerkesztője. Schneider József urad. főintéző, Szőny. Alsókorompán 1864-ben született. Középiskoláit Nagyszombatban, a gazd. szakiskolát Kassán végezte. Működését gr. Chotek R. uradalmában kezdte, majd Slavoniába került Schamburg Lippe herceg uradalmába és 1915 óta özv. gróf Gyürky Viktorné szőnyi uradalmának főintézöje. A kgi képv.test. tagja az urad. megbízásából. Neje: Folly Malvin, gyermekei: József, oki. gazdatiszt, részt vett a világháborúban, 5 évig volt orosz fogságban s mint tart. hadnagy szerelt le. vitéz Szalkay Gyula tisztviselő szintén részt vett a világháborúban s mint tüzérfőhadnagy szerelt le. Ilonka, férj. dr. Szabó Sándorné, ezredorvos neje. Schoderbeck Dezső adóügyi jegyző, Tata. Adonyban 1880-ban született. Középiskoláit Budapesten, a közigazg. tanfolyamot Szombathelyen végezte. Működését Tarjánban kezdte 1905-ben, majd Oroszlány és Kecskéd községben, mint aljegyző tevékenykedett. 1917 óta Tata megválasztott adóügyi jegyzője. A kaszinó tagja, az Önk. Tűzoltó Testület titkára és jegyzője. Neje: Henkel Ilona, gyermeke: Imre. lovag Scholtz Ede bányatisztviselő, Dorog. Munkácson 1903-ban született. Középiskoláit szülővárosában és Beregszászon végezte. A közgazd. egyetem elvégzése után a Péti nitrogén-müvek tisztviselőpe lett, majd Dorogra került, ahol mint a bánya tisztviselője tevékenykedik. A tisztviselő kaszinó tagja Dorogon és az Esztergomi Hajós egylet tagja. Édesatyja: néhai lovag Sch. József, honvédalezredes, aki a világháború alatt Munkács megfigyelőállomás parancsnoka volt. 1919-ben húnyt el. A Ferenc J. rend lovagkeresztje és még számos kitüntetés tulajdonosa volt. Scholtz Ferenc gyárigazgató, Komárom. 1900-ban Marzdorfban született. Tanulmányait Bécsben végezte. Utána a Fiedler F. 872 lengyár és Lenipari Rt. kötelékébe lépett. 1933 óta igazgatója és helyettes zárgondnoka a cégnek. Neje: Scholz Mária Schönberg Mária Tarasia házfőnöknő, Esztergom. Régi szatmármegyei famíliából származik. Tanulmányait Szatmárban végezte el s ott is kezdte el áldásos működését. Mint házfőnöknő a kalocsai kórházban teljesíti hivatását és utóbb Esztergomba kerül, ahol az „Esztergom Városi Szegény és Aggok háza" főnöknője lett, a szegények és aggok istápolója. Schönberger József kereskedő és sütőüzem tulajdonos, Esztergom. Nagymegyeren 1906-ban született. Középiskoláit Szegeden végezte, majd az órás ipart tanulta ki s mint segéd Szeged, Budapest és Szerencsen fejlesztette szaktudását. 1931-ben telepedett le Esztergomba, ahol átvette Schulteisz Mátyás, ismert nevű kereskedő és iparos üzletét és sütőüzemét. A Kereskedelmi Társulat és a MOVE tagja. Neje: Schultheisz Helén, gyermekei: István és Miklós. Schroth Amália ny. el. isk. igazg. tanítónő, Esztergom. Bécsben született. A képzőt és a kézimunka szaktanfolyamot Esztergomban végezte. Pályafutását mint tanítónő Esztergomban kezdte, majd 1906-tól mint igazgató tevékenykedett 1921-ig, amikor 40 évi szolgálat után nyugalomba vonult. A világháború alatt mint önkéntes ápolónő végzett hazafias szolgálatot. Népművelési munkásságát miniszteri kitüntetéssel jutalmazták. Számos esztergomi jótékony egyesületnek volt áldozatkész, tevékeny tagja. A vm. és járási Tanító Egy. tagja. Édesatyja: néhai Sch. András, ismert nevű szobrászművész volt. Schubert Ilona m. kir. postamester, Császár. Császár községben született. Középiskoláit Pápán végezte. 1914-ben lépett a m. kir. posta szolgálatába Császáron, ahol mint. hiv. kisegítő működött. 1924-ben letette a postamesteri vizsgát és azóta működik itt megszakítás nélkül, mint a császári posta vezetője. Édesanyja: özv. Sch. Mihályné szül. Tanáts Eszter, ny. postamester, aki 1900—1924-ig vezette a község postahivatalát. Schulhoff Ignác kőfaragómester-teleptulajdonos, Nyergesújfalu. 1874-ben Nyergesújfalun született. Iskolái elvégzése után a kőfaragó ipart tanulta ki s mint segéd Budapesten és számos nagyobb városban gyarapította szaktudását. 1905-ben lett önálló mester, amikor megalapította jelenlegi üzemét. Telepén fehér és vörös márvány sírkövek és mindenfajta épületmunkák készítésével foglalkozik. Számos nagyobb épület kőfaragó munkáit készítette. Sírkőtelepe géperőre van berendezve. Háború előtt vagóntételben szállított Szerbiába és Horvátországba sírköveket. A község legnagyobb ipartelepe. Az Ipartestületek Országos Szövetsége elismerő oklevéllel tüntette ki 1936-