Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

ban. A világháború alatt a 26. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött s mint altiszt szerelt le. 10 éven át elnöke volt az Ipartestületnek és tagja a kgi képv.-test.nek. Az Iparoskör tagja. A Hangya alapító tagja, volt igazgatója és pénztárosa. Neje: Janositz Erzsébet, gyermekei: Ignác, Ilona, Pál, Sándor, István, József és Gizella. néhai Schuller Pál városi kéményseprőmester, Esztergom. 1850-ben született. Iskolái elvégzése után a kéményseprő ipart tanulta ki és 1881-ben lett önálló kéményseprőmester. Esztergom II. körzete tartozott felügyelete alá. Az Ipartestület alapító tagja, a városi képv.-test. és a megyebizottság tagja volt. Elhúnyt 1901-ben. Halála után özvegye: szül. Kakas Irma vezeti az üzletet özv. jogon tovább, aki a Szent Antal Társulat tagja. néhai Schultz Pál kántortanító, Vértesszöllős. Berencsfalván 1858-ban született. Tanulmányait Losoncon végezte. Működését mint tanító szülőfalujában kezdte, majd Szemeréden és Hont-Besenyön tanított. 1896ban került Vértesszöllősre, ahol megszakítás nélkül teljesítette hivatását 1918-ig, haláláig. A helyi kat. énekkar megszervezője és vezetője volt. Özvegye: szül. Schleiehardt Anna, gyermekei: Erna, férj. Somlós Frigyes ig. tanító neje Pilisszentivánon, Angéla, férj. Pataki Árpád városi vadászmester neje Szombathelyen és Kornélia, férjezett Fartacsuk Jánosne, urad. ménesmester neje, Remetepusztán. Schultheisz Mátyán sütőmester és kereskedő, Esztergom. 1872-ben Csurgón született. Iskolái elvégzése után a siitö ipart tanulta ki Budapesten. Mint segéd Budapesten és Amerikában fejlesztette szaktudását. — 1902-ben lett önálló mester Budapesten, majd újra külföldre ment, ahol 9 évig tevékenykedett. 1914-ben telepedett le Esztergomban, ahol megalapította jelenlegi sütőüzemét. Üzlete szakszerűen van berendezve és 4 kemencével rendelkezik. 1930-ban létesítette vegyeskereskedését, melyet a család tagjai vezetnek. A világháború alatt a 26. gy.-ezred kötelékében teljesített katonai szolgálatot. Az Ipartestület, a mester- és tanoncvizsg. bizottság tagja. Az izr. Szentegylet előljárósági tagja. Neje: Vágmann Janka, gyermekei: Olga, férj. Grosz Józsefné, Erzsébet, férj. Eckstein Ernőné, Helén, férj. Schönberger Józsefné és Livia, oki. tanítónő. Schupp Rezső épület- és bútorasztalosmester, temetk. vállalkozó, Dorog. Fát községben 1895-ben született. Iskolái elvégzése után az asztalos ipart tanulta ki s mint segéd Franciaországban és Ausztriában fejlesztette szaktudását. 1926-ban lett önálló mester Táton, majd 1935-ben került Dorogra, ahol mint temetkezési vállalkozó és asztalosmester tevékenykedik. A világháború alatt a 11. vadász zlj. kötelékében az olasz fronton küzdött, ahol egyízben sebesült. Az Ipartestület és a Frontharcos csop. tagja. A táti strandfürdő felépítése nevéhez fűződik. 5 nyelven beszélő iparos. Gyermekei: Magda és Rezső. Schuster Mihály gazdálkodó, községi esküdt, Szomor. 1903-ban Szomoron született. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást a szülői háznál sajátította el, majd 1925-ben önálló gazda lett. Jelenleg kb. 38 holdon gazdálkodik és haszonállatokat tart. A község vezetésében 4 éve vesz részt, mint egyhangúlag megválasztott I. esküdt. Neje: Walter Anna, akinek édesatyja, W. Lipót gazdálkodó 6 éven át volt a község bírája. — Gyermekei: János, Márton és Mihály. Schuszter Erzsébet okleveles óvónő, Kesztölc. Budapesten született, középiskoláit Sopronban végezte és 1931-ben nyert képesítést. 1936-ban kezdte meg óvónői működését Kesztölcön. Schwarc György gazdálkodó, Legeltetési Társ. elnöke, Kecskéd. 1881ben Kecskéden született. Iskolái elvégése után a gazdálkodást édesatyja mellett tanulta, majd önálló gazda lett 1924-ben. Jelenleg kb. 12 holdon gazdálkodik és sajátnevelésű haszonállatokat tenyészt. A község vezetésében 1933— 1936-ig, mint a község bírája vett részt. A r. kat. Iskolaszék tagja, a Legeltetési Társulat elnöke. Neje: néhai Orlovits Borbála, gyermekei: Ferenc, Katalin, Mária és József. Dr. Schwartz Ignác ügyvéd, Bánhida. — Rákospalotán 1881-ben született. Tanulmányait Vácon és Kolozsváron végezte. Diplomáját 1907-ben szerezte. Mint gyakorlóügyvéd az ország nagyobb városaiban tevékenykedett, majd 1912-ben önálló ügyvédi irodát nyitott Budapesten. 1937-ben nyitotta meg ügyvédi irodáját Bánhidán. A világháború alatt az 1. h. gy.-ezred kötelékében teljesített katonai szolgálatot. Schwartz József fűszer- és vegyeskereskedő, Tóváros. 1877-ben született Tóvároson. Középiskoláit Tatán végezte, majd a fűszer- és csemegekereskedö szakmát tanulta ki s mint segéd Zalában, Komáromban és Tatán fejlesztette szaktudását. Egész fiatalon önálló kereskedő lett és megalapította a jelenleg is fennálló szaküzletét. A világháború alatt a 12. és a 76. gy.-ezred kötelékében teljesített katonai szolgálatot. A Hitközség pénztárosa, a Chevra Cad. választmányi tagja. Neje: Weisz Riza, aki a helyi Nőegylet választm. tagja, gyermekei: dr. Sch. Béla ügyvéd és Erzsébet bölcsészhallgató. Schwartz Manó oki. gyógyszerész, a „Fekete Sas" gyógyszertár tulajdonosa, Esztergom. 1892-ben Hosszúasszó községben született. Középiskoláit Gyulafehérváron végezte a róm. kat. főgimnáziumban. Egyetemet Budapesten hallgatott, oklevelet 1914ben nyert. Működését 1908-ban kezdte, mint gyakornok. 1915-ben Jászárokszálláson lett önálló. 1928-ban Budapesten lesz önálló 873 \