Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

niszter búzakalászos aranygyűrűjét nyerte. Vetőmagja az egész megyében híres. Világháborúban mint a 7-es huszárezred altisztje vett részt. Sógora néhai Szolári József, 1915-ben az orosz fronton hősi halált halt. Tizenkét éve a község bírája, a közbirtokosság elnöke, a róm. kat. egyház világi elnöke, a lovasleventék kiképzője és vezetője. A mezőgazd. bizottság vm. alelnöke, a helybeli Kisgazda Párt elnöke. Neje: Szolári Paula. néhai Mágerle Vince honv. őrnagy, Tóváros. Liptóújváron 1868-ban született. Iskoláit Pozsonyban végezte. 1888-ban lépett a honvédség kötelékébe és 1920-ig teljesített szolgálatot. A világháború alatt az orosz és román fronton küzdött és súlyos betegen tért haza. Számos kitüntetés tulajdonosa volt. Elhúnyt 1920-ban. özvegye: Platzner Margit, a Nőegylet tagja. Málits József uradalmi gazda, Nagyigmánd. 1869-ben született Fertőszentnnkloson. Iskoláit Sopron és Pápán végezte. Ezután Veszprém megyében a Glatz F. uradalmában működött, majd 1926-ban az ördöghegyi pusztára került ispánnak. 1933ban lépett a pannonhalmi apátság kötelékébe. Ezen idő óta a Csanakpuszta ispánja. Neje: Niészner Mária, gyermekei: Anna, Antónia, Margit, Mária és Ilona. Márkos Lajos ny. m. kir. pénzügyi fővigyázó, Acs. 1877-ben Osdola (Háromszék megye) községben született. Iskoláit ugyanitt végezte. A kötelező katonai szolg. elvégzése után 1901-ben lépett a pénzügyőrség szolgálatába Temesváron. 1902-ben tett fővigyázói vizsgát. 18 évig volt Temesváron beosztva. Innen került Komárom megyébe. Tatán 1923-ban betegsége miatt nyugdíjazták, de 1927-től újra aktív szolg. teljesített egészen 1934-ig, amikor végleg, 28 évi szolgálat után nyugalomba vonult. Működése folyamán kifejtett lelkiismeretes tevékenységéért négyízben dicséretben és négyízben pénzbeli jutalomban részesült. A világháború alatt a szerb határon teljesített szolgálatot. A háborús emlékérem és az 1912— 1913-as mozg. kereszt tulajdonosa. Neje: Császár Mária, kinek első férje néhai Varga Sándor, az orosz fronton hősi halált halt, gyermekei: Varga Sándor, László, Dezső, Mária és Géza. Márkus István ny. államp. tanácsos, Esztergom. Marosvásárhelyen 1880-ban született, iskoláit szülővárosában végezte. Pályafutását a marosvásárhelyi adóhivatalban kezdte, majd Lőcsére került. Esztergomban 1906-tól mint adótiszt működött egészen 1921-ig, amikor tanácsos lett. 1930-ban vonult nyugalomba. Neje: Hegyi Kornélia, aki szintén ny. állami tisztviselőnő. Márkus Jenő ref. lelkész, teológiai magántanár, Tata. Erdőcsokonyán 1907-ben született. Középiskoláit Csurgón, a teológiát Pápán végezte, ezután Bázeliben Halle A. S., Bécsben a Coll. Hung.-ban, majd Zürich és Genfben végzett tanulmányokat. Hivatását Somogy megyében kezdte mint s. lelkész és 1936 óta a Tata-Tóvárosi ref. egyház vezető lelkésze. A vm. th. bizottság tagja. ifj. Márkus József gazdálkodó, Császár. 1885-ben született Császár községben. Iskolái elvégzése után előbb édesatyja mellett gazdálkodott, majd a kötelező katonai évei után a Bpesti Közút. Vili. Társ. alkalmazottja volt 8 évig. A világháborúban a 6-os tüzérezred kötelékében a szerb és olasz fronton küzdött s mint tűzmester szerelt le. Kitüntetései: II. o. ezüst v. é. és Károly cs.kereszt. A háború után saját földjén gazdálkodik. A községnek 3 éven át volt törvénybírája, 9 éven át pedig elöljárója. A Hangya szöv.-nek 12 évig volt igazg. tagja, jelenleg 3-ik éve elnöke. A róm. kat. egyházközség világi elnöke volt 6 évig, erdőválasztmányi tag 12 év óta. A NEP helyi csoportjának alelnöke. A községi szeszfőzdének 14 évig volt vezetője. Neje: Sass Erzsébet. Gyermekei: Erzsébet, Margit, József, Anna. Márkus Lajos dohánynagyáruda társtulajdonos, Komárom. Báza községben 1891ben született. Iskoláit Nagykanizsán végezte. Iskolái után mint magántisztviselő működött Komáromban, később a Fiedler János lenipari rt. műszaki igazgatója lett. 1936 óta a komáromi dohánytőzsde társtulajdonosa. A világháborúban az orosz fronton küzdött és oly súlyosan sebesült, hogy 1916-ban mint 60%-os rokkant szerelt le. A Rokkantegylet elnöke, a Baross Szövetség és a Frontharcosok tagja. Neje: kazaránci Kozár Erzsébet, gyermekei: Erzsébet, Gabriella és Edit. Neje a Szociális Misszió tagja. Márton Dezső kereskedő, Dorog. Mezőtelek községben 1894-ben született. Középiskoláit Nagyváradon, gazdasági iskoláit pedig Debrecenben végezte. Mint gazdász tevékenykedett 1910-ig, majd a kereskedői pályára lépett és a fűszer- és vaskereskedési szakmában nyert szakképzettséget. — 1920-ban lett önálló kereskedő Esztergomban. Dorogra 1935-ben került, ahol fiókot létesített. A föüzletét sógora, Gang Sándor vezeti. A világháborúban a 6. vártüzérezredben a szerb, román és olasz fronton harcolt, kétízben sebesült, s mint tűzmester szerelt le. Kitüntetései: nagy ezüst, 2 kis ezüst és 2 bronz v. é., a Károly cs.-kereszt és a seb. érem. Neje: Gang Rózsi, gyermekei: Edit, István. Mártonfalvy Lajos hadirokkant főhadnagy, az „Edison" mozgó eng. tulajdonosa, Budapest-Felsőgalla. Bécsben 1880-ban született. Tanulmányai elvégzése után mint magántisztviselő tevékenykedett, majd a világháborúban a 48. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, ahol súlyos sebesülten fogságba esett s mint 100%-os csererokkant tért haza 1917-ben s mint főhadnagy szerelt le. I. o. ezüst, bronz v. é., Ká813