Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

niszter búzakalászos aranygyűrűjét nyerte. Vetőmagja az egész megyében híres. Világ­háborúban mint a 7-es huszárezred altisztje vett részt. Sógora néhai Szolári József, 1915-ben az orosz fronton hősi halált halt. Tizenkét éve a község bírája, a közbirto­kosság elnöke, a róm. kat. egyház világi elnöke, a lovasleventék kiképzője és veze­tője. A mezőgazd. bizottság vm. alelnöke, a helybeli Kisgazda Párt elnöke. Neje: Szo­lári Paula. néhai Mágerle Vince honv. őrnagy, Tó­város. Liptóújváron 1868-ban született. Is­koláit Pozsonyban végezte. 1888-ban lépett a honvédség kötelékébe és 1920-ig teljesített szolgálatot. A világháború alatt az orosz és román fronton küzdött és súlyos betegen tért haza. Számos kitüntetés tulajdonosa volt. Elhúnyt 1920-ban. özvegye: Platzner Margit, a Nőegylet tagja. Málits József uradalmi gazda, Nagyig­mánd. 1869-ben született Fertőszentnnklo­son. Iskoláit Sopron és Pápán végezte. Ez­után Veszprém megyében a Glatz F. ura­dalmában működött, majd 1926-ban az ör­döghegyi pusztára került ispánnak. 1933­ban lépett a pannonhalmi apátság kötelé­kébe. Ezen idő óta a Csanakpuszta ispánja. Neje: Niészner Mária, gyermekei: Anna, Antónia, Margit, Mária és Ilona. Márkos Lajos ny. m. kir. pénzügyi fővi­gyázó, Acs. 1877-ben Osdola (Háromszék megye) községben született. Iskoláit ugyan­itt végezte. A kötelező katonai szolg. elvég­zése után 1901-ben lépett a pénzügyőrség szolgálatába Temesváron. 1902-ben tett fő­vigyázói vizsgát. 18 évig volt Temesváron beosztva. Innen került Komárom megyébe. Tatán 1923-ban betegsége miatt nyugdíjaz­ták, de 1927-től újra aktív szolg. teljesített egészen 1934-ig, amikor végleg, 28 évi szol­gálat után nyugalomba vonult. Működése folyamán kifejtett lelkiismeretes tevékeny­ségéért négyízben dicséretben és négyízben pénzbeli jutalomban részesült. A világhá­ború alatt a szerb határon teljesített szol­gálatot. A háborús emlékérem és az 1912— 1913-as mozg. kereszt tulajdonosa. Neje: Császár Mária, kinek első férje néhai Varga Sándor, az orosz fronton hősi halált halt, gyermekei: Varga Sándor, László, Dezső, Mária és Géza. Márkus István ny. államp. tanácsos, Esz­tergom. Marosvásárhelyen 1880-ban szüle­tett, iskoláit szülővárosában végezte. Pá­lyafutását a marosvásárhelyi adóhivatalban kezdte, majd Lőcsére került. Esztergomban 1906-tól mint adótiszt működött egészen 1921-ig, amikor tanácsos lett. 1930-ban vo­nult nyugalomba. Neje: Hegyi Kornélia, aki szintén ny. állami tisztviselőnő. Márkus Jenő ref. lelkész, teológiai magán­tanár, Tata. Erdőcsokonyán 1907-ben szü­letett. Középiskoláit Csurgón, a teológiát Pápán végezte, ezután Bázeliben Halle A. S., Bécsben a Coll. Hung.-ban, majd Zürich és Genfben végzett tanulmányokat. Hivatá­sát Somogy megyében kezdte mint s. lelkész és 1936 óta a Tata-Tóvárosi ref. egyház ve­zető lelkésze. A vm. th. bizottság tagja. ifj. Márkus József gazdálkodó, Császár. 1885-ben született Császár községben. Is­kolái elvégzése után előbb édesatyja mellett gazdálkodott, majd a kötelező katonai évei után a Bpesti Közút. Vili. Társ. alkalma­zottja volt 8 évig. A világháborúban a 6-os tüzérezred kötelékében a szerb és olasz fron­ton küzdött s mint tűzmester szerelt le. Ki­tüntetései: II. o. ezüst v. é. és Károly cs.­kereszt. A háború után saját földjén gaz­dálkodik. A községnek 3 éven át volt tör­vénybírája, 9 éven át pedig elöljárója. A Hangya szöv.-nek 12 évig volt igazg. tagja, jelenleg 3-ik éve elnöke. A róm. kat. egy­házközség világi elnöke volt 6 évig, erdő­választmányi tag 12 év óta. A NEP helyi csoportjának alelnöke. A községi szeszfőz­dének 14 évig volt vezetője. Neje: Sass Erzsébet. Gyermekei: Erzsébet, Margit, Jó­zsef, Anna. Márkus Lajos dohánynagyáruda társtu­lajdonos, Komárom. Báza községben 1891­ben született. Iskoláit Nagykanizsán végezte. Iskolái után mint magántisztviselő működött Komáromban, később a Fiedler János len­ipari rt. műszaki igazgatója lett. 1936 óta a komáromi dohánytőzsde társtulajdonosa. A világháborúban az orosz fronton küzdött és oly súlyosan sebesült, hogy 1916-ban mint 60%-os rokkant szerelt le. A Rokkant­egylet elnöke, a Baross Szövetség és a Frontharcosok tagja. Neje: kazaránci Ko­zár Erzsébet, gyermekei: Erzsébet, Gab­riella és Edit. Neje a Szociális Misszió tagja. Márton Dezső kereskedő, Dorog. Mező­telek községben 1894-ben született. Közép­iskoláit Nagyváradon, gazdasági iskoláit pedig Debrecenben végezte. Mint gazdász tevékenykedett 1910-ig, majd a kereskedői pályára lépett és a fűszer- és vaskereske­dési szakmában nyert szakképzettséget. — 1920-ban lett önálló kereskedő Esztergom­ban. Dorogra 1935-ben került, ahol fiókot létesített. A föüzletét sógora, Gang Sándor vezeti. A világháborúban a 6. vártüzérez­redben a szerb, román és olasz fronton har­colt, kétízben sebesült, s mint tűzmester sze­relt le. Kitüntetései: nagy ezüst, 2 kis ezüst és 2 bronz v. é., a Károly cs.-kereszt és a seb. érem. Neje: Gang Rózsi, gyermekei: Edit, István. Mártonfalvy Lajos hadirokkant főhad­nagy, az „Edison" mozgó eng. tulajdonosa, Budapest-Felsőgalla. Bécsben 1880-ban szü­letett. Tanulmányai elvégzése után mint ma­gántisztviselő tevékenykedett, majd a világ­háborúban a 48. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, ahol súlyos sebesül­ten fogságba esett s mint 100%-os csere­rokkant tért haza 1917-ben s mint főhad­nagy szerelt le. I. o. ezüst, bronz v. é., Ká­813

Next

/
Oldalképek
Tartalom