Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

roly cs.-kereszt, seb. é., a magyar és osztrák háb. e. érem tulajdonosa. 1921 óta a felsőgallai „Edison" mozgószínház engedélyének tulajdonosa. A mozgó 1912 óta működik és 540 személy befogadására alkalmas. Neje: Dhugolinszky Ilona, gyermekei: Lajos Ludovikás és Lóránt tanuló. Máthé Ferenc ny. m. kir. csendőrtiszthelyettes, Esztergom. Udvarhely m. Zetelaka községben született 1878-ban. Iskoláit szülőhelyén végezte, majd a kötelező katonai szolgálat után átlépett a csendörséghez. — Mint csendőr működését Esztergomban kezdte, később Verebély, Újbánya, Vámosmikola, Cserhátsurány, Muzsla községben szolgált. 1902-től mint őrsparancsnok teljesített szolgálatot Óbesztercén, Esztergomban és végül Pilismaróton, ahol 1917-ben nyugalomba vonult. Több nyilvános és írásbeli dicséretben részesült felettesei részéről. Neje: Csenger Irén, gyermekei: Ferenc, László, József, Mária és Irén. Máthé Lajos aljegyző, Nagyigmánd. — 1902-ben született Komáromban, középiskoláit Győrben, a jegyzői tanfolyamot pedig Nyíregyházán végezte. Közigazgatási pályafutását, mint gyakornok, 1922-ben kezdte. 1929-ben nyert jegyzői oklevelet. 1930-tól Nagyigmándon működik mint aljegyző. — Régi komárommegyei nemes famíliából származik. A helybeli tűzoltók parancsnoka és a Polgári lövészegylet titkára. czeczei Mátéffy Viktor plébános, pápai kamarás, c. prépost, m. kir. kormányfőtanácsos, orszgy. képviselő, Esztergom. 1881ben Vágsellyén szül. Tanulmányait Érsekújváron és Esztergomban végezte. 1903-ban szentelték fel. Esztergomban káplán, majd 1908-ban plébános lett. Már fiatal káplán korától kezdve állandóan vezető szerepet tölt be Esztergom társadalmi életében. A közgazdasági élet terén is nagy munkásságot fejt ki. Vezérigazgatója az Esztergomvidéki Hitelbanknak. Elnökigazgatója az Esztergomi Fogyasztási Szövetkezetnek, az Esztergomi Szeszfőző Szövetkezetnek s a Közüzemi Rt.-nak, amely Esztergomnak villanyvilágítását, kőbányáit, téglagyárát vezeti. A világháborúban az 1. honv. gy.-ezredben mint tábori lelkész teljesített szolgálatot. A vörös forradalom alatt hazafias magatartása miatt letartóztatták és csak a kommunizmus után szabadult ki. Az első nemzetgyűlésbe keresztény nemzeti egyesülés párti programmal Esztergom városa választotta meg. Amikor a párt kettészakadt, a Huszár-Ernszt párthoz csatlakozott, s annak programjával képviselte régi kerületét a második nemzetgyűlésen. Szociális és karitatív munkássága közismert a megyében. Nevéhez fűződik az egyházi tökének mobillá tétele és a gazdasági életbe való bekapcsolása. A Polgári Kör elnöke, a Szent Erzsébet jótékony nőegylet igazgatója, stb. Dr. Mátis István p. ü. titkár, adóhiv. vezetője, Komárom. 1886-ban Désen született. 814 Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Kolozsváron végezte. Désen önálló ügyvédi irodával rendelkezett, de a román megszállás után menekült és 1922-ben áll. szolgálatba lépett a komáromi p. ü. kirendeltségénél mint p. ü. fogalmazó. 1924-ben az illeték ügy oszt. vezetője, 1935-ben titkár és 1936 óta az adóhivatal vezetője. A világháború alatt a 63. gy.-ezred kötelékében az orosz, olasz és román fronton küzdött, egyízben súlyosan sebesült, s mint tart. hadnagy szerelt le. Nagy ezüst v. é., Sign. Laudis, bronz v. é., Károly cs.-kereszt és a seb. érem tulajdonosa. A ref. egyház presbitere. Neje: Fischer Elza. Mátis István ny. áll. tanító, Dunaalmás. 1879-ben született Pálfa (Tolna m.) községben. Középiskoláit és a képzőt Sopronban végezte. 1899-ben nyert oklevelet és ugyanez évben kezdte meg működését is. Pálfa községben 30 évig egyfolytában tanított egészen 1932-ig. Ezután került Dunaalmásra, ahol a szeretetház iskolájában tanított 1936-ig, amikor 37 évi szolg. után nyugalomba vonult. Neje: Gyenizse Mária, gyermekei: Lajos, községi orvos, Mária, a helybeli ref. leánykör elnöknője és István, evang. s. lelkész. Mátyássy Gyula járási m. kir. gazd. felügyelő. Esztergom. Budapesten 1876-ban született. Középiskoláit Kiskúnhalas, Kecskemét, Debrecenben és Budapesten, a gazdasági akadémiát pedig Keszthelyen végezte. 1898-tól mint gazdatiszt működött 1914-ig. A világháború alatt a honv. minisztérium, később pedig a ker. hadbiztosságnál teljesített szolgálatot. A háború után Temesvárra kerül mint gazdatiszt, de 1921ben a románok üldözése miatt visszatért és 1923-ban kinevezték a nagyigmándi járás gazd. felügyelőnek. 1924-ben kerül Esztergomba az egyesítéskor. 1930-tól a Komárom-Esztergomi Szarvasmarhatenyésztés Egyesületnél a földm. miniszter részéről ügyv. igazg. teendőkkel lett megbízva. Neje: Demel Jolán, gyermekei: Miklós, m. kir. főhadnagy, László jogvégzett banktisztviselő. Mátrai József építési vállalkozó, képesített kőművesmester, Esztergom. Szül. 1887ben Esztergomban. Iskoláit és az iparát Budapesten tanulta. 1913-ban lett önálló Esztergomban. A szakvizsgát Budapesten tette le. Főleg a város és a megye területén tevékenykedik. A világháború alatt a 26. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett és csak 1918-ban szökés útján, mint 75%-os rokkant tért haza. Az Ipartestület és a Kat. Olvasókör tagja. A Szt. Tamási-Vízivárosi egyházközség képv. tagja. Neje: Zsolnai Mária, aki a háború alatt mint önkéntes ápolónő teljesített szolgálatot a helyi csapatkórházban és mint ápolókiképző is működött. Szolgálatának elismeréseül a Ferenc Salvator fhg. bronz vö-