Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

ezüst vit. érem, a Károly cs.-ker. és a seb. érem. Fivérei, Károly és Klement hősi halált haltak a világháborúban. A közs. képvtestíilet virilis tagja, a Frontharcos Szöv. vezetőtisztje, a kaszinó alelnöke, a r. kat. egyházközség tanácstagja. Neje: Hollán Anna, gyermeke: Károly. Fiedler József gyárigazgató, Komárom. 1890-ben Weckelsdorfban született. Iskoláit és lenipari tanulmányait Bécsben végezte. 1907 óta az atyja által alapított Lenfonógyár és Lenipar Rt. kötelékében áll, 1911ben üzemvezetője lett, jelenleg üzemi igazgatója. A világháborúban mint hadnagy vett részt, később az üzem vezetésére fölmentést nyert. Testvéröccse, János azonban hősi halált halt. Az önkéntes tűzoltó testület megszervezője és parancsnoka 1920 óta, a város társadalmi életében tevékeny részt vesz. Neje: Birke Anna, gyermekei: Margit, János és Mária. ifj. Filips Antal kőmüvesiparos, Neszmély. 1898-ban Neszmélyen született, ott végezte iskoláit is. Iparát édesapja mellett tanulta ki. Mint segéd Győrben, Budapesten és Komáromban fejlesztette szaktudását. 1924 óta Dunaalmáson, később Neszmélyen önálló lett. A 37. tüzérezrednél mint önként jelentkező a háború alatt az olasz, román és orosz frontokon harcolt. Egyízben megsebesült, főtüzéri rangban szerelt le. A bronz vitézségi érem, a Károly cs.-ker. és a seb. érem tulajdonosa. Neje: Kelemen Zsófia, gyermekei: Irén és Etel. Fink József gazdálkodó, Felsögalla. 1881ben Felsőgallán született. Iskolái elvégzése után édesapja mellett elsajátította a gazdálkodást. 1918 óta önállóan vezeti gazdaságát. Jelenleg 40 holdon gazdálkodik. Kiállításokon jószágaival sikeresen szerepelt. A felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara levelező tagja. Háború alatt 1914-től az összeomlásig a 18. egészségügyi ezrednél szolgált. Tizedesi rangban szerelt le. Hat évig közs. elöljáró, hét évig pénztáros, három évig törvénybíró volt. A közügyek vezetésétől betegsége miatt vonult vissza. Egyháztanácsi tag és az O. K. H. igazgatósági tagja volt. Fivére, F. János hősi halált halt. Első neje néhai Ulrich Teréz volt, második neje Hamburger Magdolna, gyermekei: József, Mária, Jakab és János. Fischer Dezső divatáru kereskedő, Komárom. Bábolna-pusztán 1902-ben született. Iskoláit Győrben, Komáromban és Tatán végezte, Székesfehérváron érettségizett. A kereskedői szakmát saját üzletükben tanulta ki, Ácson 1928-ban lett önálló kereskedő. Bátyja, Imre az olasz fronton 1918-ban hősi halált halt. A keresk. egyesületének és a polg. lövészegyesületnek tagja. Neje: Horváth Katalin, gyermeke: Anikó. Fischer Ferenc cukorgyári II. műszaki adjunktus, Ács. 1885-ben Nagycenken született. Középiskoláit Sopronban és Kőszegen, az állami felsőipariskolát Budapesten végezte. Működött az Első brünni gépgyár kazánszerkesztési osztályán, Budapesten a Vulkán-gépgyár srapnell-osztályán, a Ganz Danubius gépgyárban Budapesten mint kazánszerkesztő. 1910—1921-ig mint állami mértékhitelesítő működött. 1921-töl az ácsi cukorgyár műszaki adjunktusa. A világháháborúban elejétől végig részt vett mint haditengerész. Több hadihajón szolgált és mint e. é. ö. törzsfögépész szerelt le. Az 1908-as, 1912-es emlékérem, a Károly cs.ker. és a háborús emlékérem tulajdonosa. Az Önkéntes Tűzoltóegyesület segédtisztje és titkára, frontharcos főcsoport első titkára és törzsvezetője. Neje: Fehér Terézia,, gyermeke: Ferenc. Fischer Gyula fűszer- és vegyeskereskedő,. Tata. 1879-ben Komáromszentpéteren született, ott végezte iskoláit is, majd kitanulta a kereskedői szakmát. 1904-ben megalapította üzletét, melyet ma is vezet. Háború alatt az 5. szekerész-osztagnál szolgált, őrmesteri rangban szerelt le. A koronás ezüst érdemkereszt a vit. érem szalagján tulajdonosa. A kereskedők egyesületének tagja. Neje: Láng Sarolta, gyermekei: Imre dr., Margit és Kálmán. Régi komárommegyei kereskedő család. Fischer Henrik kereskedő, Mocsa. Gután 1872-ben született. Iskoláit Ógyallán végezte el, majd kitanulta a sütőipart. Mint sütőiparos 1928 óta működik. Fűszer- és vegyeskereskedését 1901 óta vezeti. A 31. gy.-ezred kötelékében a háborút végigküzdötte. Az olasz fronton két évi frontszolgálata volt. Altiszti rangban szerelt le. Neje: Fischer Zsófia, gyermekei: László 50%-os hadirokkant, Lajos kereskedő, Rezső könyvelő, Béla bércséplő, szikvízüzem és daráló malomtulajdonos, Sándor gyári képviselő és Mihály kereskedő. Fischer Lajos plébános, Szomor. 1898-ban Újvidéken született. Középiskoláit Budapesten, Újvidéken, Esztergomban, Pozsonyban, teológiát Bécsben végezte. 1921-ben szentelték fel. Papi hivatását Szomoron, Békásmegyeren és Budapesten teljesítette. 1934ben ismét Szomor községbe kerül, ahol azóta megszakítás nélkül működik. A Hangya és Tejszövetkezet elnöke, a közs. képv.testület tagja. Fischer Márton gazdálkodó, Tát. 1894ben Táton született. Iskolái elvégzése után édesapja mellett sajátította el a gazdálkodást. 1926-tól saját földjén önállóan belterjesen gazdálkodik. Háború alatt a 14. gy.ezrednél az orosz és olasz frontokon harcolt. Egyízben súlyosan megsebesült. A Károly cs.-ker. tulajdonosa. A község törvénybírája. Választott jogon képviselő volt. Iskolaszéki tag, a Legeltetési Társulat választmányi tagja. Neje: Adolf Mária, gyermekei: Mária, Klára, Márton és János. néhai Fittler Sándor kir. tanácsos, ny. jószágfelügyelő, Tóváros. Fornapusztán 1850ben született. Középiskoláit Esztergomban,. 732