Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

a gazdasági akadémiát Keszthelyen végezte. Pályafutását a nagyváradi püspöki uradalomban kezdte meg. 1880-ban a gróf Esterházi Pál uradalomhoz került, ahol 1905-ig teljesített szolgálatot. 1905-ben Tatatóváros városbírája lett. 1910-ben a III. o. vaskoronarenddel tüntették ki. Háború alatt a hadbavonultak gyermekeinek ellátásáról gondoskodott. 1922-ben húnyt el. A közs. képv.-testületének, a megyei törv.-hat. biz. tagja és az iskolaszék elnöke volt. Özvegye: Niertit Mária, gyermeke: Sándor, a külkereskedelmi hivatal főfelügyelője. özv. Fleischmann Adolfné vegyeskereskedő, Bana. Az üzletet néhai F. Dávid 1840 körül alapította. Jelenleg Fleischmann Dezső vezeti, aki a háború alatt a 31. gy.-e. kötelékében az orosz, olasz és az albán frontokoji harcolt. Összes frontszolgálata három év. A bronz vit. érem és a Károly cs.-ker. tulajdonosa. A község képv.-tesiiletének virilis jogon tagja, a Frontharcos Szöv. tagja. Neje: Rosenthal Róza, gyermeke: Andor. néhai Fódermayer Dezső tógazdasági felügyelő, Tóváros. 1876-ban Nagyhidegkúton született. Középiskoláit Sopronban és Pápán, az erdészeti szakiskolát Görgényszentimrén végezte. Működését gr. Esterházy Ferenc uradalmában, Szik-Bánhidán kezdte meg. Később Tatatóvárosra került, ahol ellenőrré, majd felügyelővé léptették elő. Háború alatt két éven át a gvőri hadikórház felügyelője volt. 1925-ben 32 évi szolgálat után elhúnyt. özvegye: Boór Erzsébet oki. tanítónő. 18 éven át fejtett ki pedagógiai munkásságot. 1920-ban nyugalomba vonult. Gyermekei: Piroska és Jolán. Fodróczy Kálmán hentes- és mészárosmester, Esztergom. Fertöszentmiklóson 1906ban született. Iskolái elvégzése után Esztergomban kitanulta a hentes- és mészárosipart. Mint segéd Esztergomban fejlesztette szaktudását, majd 1931-ben megalapította mai géperőre berendezett, városi nívójú üzemét. Édesapja, + F. Kálmán gazdálkodó a háborúban az orosz fronton hősi halált halt. Az ipartestület tagja. Neje: Kiffer Julianna, gyermekei: Kálmán és Jenő. alsóvisti-czáró Fogarassy István MÁV műsz. tanácsos, osztálymérnök, Esztergom. 1884-ben Rozsály községben született Szatmár megyében. Középiskoláit Lőcsén, egyetemet Budapesten végezte. Mérnöki oklevelét 1907-ben nyerte el. Működését Szatmáron a m. kir. Folyammérnöki Hivatalnál kezdte meg és 1911-ben a MÁV kötelékébe lépett. Szolnokon, Aradon, Piskin, majd ismét Szolnokon teljesített szolgálatot részben az osztálymérnökség, részben az üzletvezetőség kötelékében. 1923 óta az esztergomi osztálymérnökség vezetője. 1934-ben MÁV műszaki tanácsossá lépett elő. A III. o. polgári és hadi érdemkereszt tulajdonosa. A ref. egyház főgondnoka. Neje: Patay Etelka, gyermeke: Ágnes. Fogl József gazdálkodó, Szomód. 1898ban Szomódon született. Budapesten elvégezte a technológiát, majd édesapja mellett elsajátította a gazdálkodást. Édesapja halála után 1920-ban négy holdon önálló lett. 1932-ben édesanyja elhalálozásakor átvette a család 36 hold gazdaságát. Két saját cséplőgépe és darálómalma van. Háború alatt a 33. és a 12. tüzéreknél az olasz fronton harcolt. Egyízben megsebesült. Vitéz magatartásáért az arany vitézségi éremmel tüntették ki, melyről a hadiárvák javára lemondott. 1920—1936-ig közs. képv. virilis jogon, 7 éven át Hangya-elnök volt. A r. k. iskolaszék tagja. Neje: Schmidtmayer Teréz, gyermekei: Anna, József és Borbála. Fcík Ignác vámkezelő, Esztergom. 1874ben Esztergomban született. Iskolái elvégzése után két évig a szépítőegyesületnél, 9 évig a tornaegyesületnél, 6 évig a Freybanknál működött, majd Amerikába vándorolt ki. Két év múlva visszakerült, 1909 óta látja el megszakítás nélkül jelenlegi munkakörét. 1915—1918-ig a 26. gy.-ezred kötelékében az orosz és olasz frontokon harcolt. Egyízben megsebesült. A nagy és kis ezüst, a bronz vit. érem, a Károly cs.-ker. és a seb. érem tulajdonosa. A polg. olvasókör tagja. Neje: Sárgái Anna, gyermeke: József 45 hónapig a háborúban vett részt. Foltin János szentszéki tanácsos, ny. plébános, Esztergom. Léván 1859-ben született. Középiskoláit Kecskeméten a piaristáknál, a teológiát Esztergomban végezte. 1883-ban szentelték áldozópappá. Pályafutását Barsbesén mint kisegítő kezdte meg. Dunamocson és Udvardon mint káplán, Pereszlényben mint plébános működött. 1887-ben Ipolyságra került. 1903-tól Bajóton 25 évet töltött. 1926-ban szentszéki tanácsossá nevezték ki. Nyugalomba 1927-ben vonult Tokodra, ahonnan 10 év elteltével Esztergomba költözött. A kommün alatt letartóztatták és két hónapig bebörtönözték. Bajóton megalapította a Hangya szövetkezetet, az O. K. H.-t és a kat. kört. Érdemeiért hercegprímási elismerésben részesült. Az esztergomi lapokban számos cikke jelent meg. Forisek Péter gazdálkodó, Vértesszöllős. 1898-ban \ értesszöllösön született. Iskolái elvégzése után édesatyja mellett sajátította el a gazdálkodást. Jelenleg 33 hold belterjes gazdaságát vezeti. A világháborúban az 5. árkász- és utászezrednél a román fronton harcolt, ahonnan betegen tért vissza. A bronz vit. érem és a Károly cs.-kereszt tulajdonosa. Volt községi képviselő, törvénybíró, 1936 óta a község bírája. A r. k. egyházközség tanácstagja és a Hangya igazgatósági tagja. Neje: Kutenics Katalin, gyermekei: Anna és János. pusztakéri Forster Gyula báró volt főrendiházi tag. Esztergomban született 1846 dec. 21-én. Egyetemi tanulmányait elvégezvén, Párisba ment, ahol tanulmányait folytatta, majd később ügyvédi oklevelet szer733