Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

rén, a m. kir. erdészeti szakiskola két éves tanfolyamát Liptóújváron végezte. Működését mint alerdész Pilisszentkereszten kezdte és 15 éven át részben műszaki irodai munkát végzett. Innen előbb Németkére kerül, majd 1927-ben Mogyorósbányára helyezik, ahol azóta megszakítás nélkül működik. Édesatyja a hercegprímási uradalom alkalmazottja. Neje: Hartl Berta, gyermekei: Kálmán, Dénes és Ilona. Pataki Ferenc ny. r. kat. igazg. kántortanító, Nagyigmánd. 1879-ben üyörben született. Tanulmányait szülővárosában végezte. Pedagógiai működését Nagyigmándon kezdte 1899-ben mint osztálytanító, majd 1905-től mint igazgató kántor-tanító teljesítette hivatását 1934-ig, amikor 35 évi szolgálat után nyugalomba vonult. Minden hazafias és társadalmi egyesület vezetésében részt vett. Az énekkar alapítója, a Hangyának 18 évig ügyv. igazgatója volt. Tagja volt a közs. kepv.-testületnek is. Neje: Manglitz Mária oki. tanítónő, aki a r. kat. iskolában 27 éven át tanított és 1936-ban vonult nyugalomba. Pataki István gazdálkodó, kocsmáros és kereskedő, Mocsa. 1885-ben született Mocsa községben. Iskolái elvégzése után előbb édesatyja mellett gazdálkodott, majd 1926ban önálló gazda lett. A jelenlegi kocsmát 1926-ban vette át és azt személyesen vezeti. Fűszerüzletét 1928-ban alapította és 1929ben kapta meg a trafikengedélyét. Tagja volt a községi képv.-testületnek s jelenleg a r. kat. egyház tanácstagja. Neje: Őri Gizella, akinek testvérbátyja, Gyula az orosz fronton hősi halált halt. Gyermekei: Anna, Erzsébet, Mária, Hona, Antal és István. Pataky István gazdálkodó, községi bíró, Bokod. 1898-ban Bokodon született. Iskolái elvégzése után korán árvaságra jutott és az örökiött birtokon gazdálkodott. Jelenleg kb. 27 holdon gazdálkodik és saját nevelésű állatokat tart. A világháborúban a 12. gy.-e. kötelékében az orosz és olasz harctéren küzdött. A bronz vit. érem és a Károly cs.-ker. kitüntetések tulajdonosa. Feleségének első férje, néhai Kiss János az olasz fronton hősi halált halt. Községi képv.-testiileti tag, az utolsó választás óta bírája a községnek. A szegényház vezetője, az evang. egyház presbitere. Tisztségeit közmegelégedésre tölti be. Neje: Szente Erzsébet, gyermekei: István és Ferenc. Pataky Pál ny. községi főjegyző, Bokod. Szül. 1871-ben Bokodon. Középiskoláit Pozsonyban, a jegyzői vizsgát a vm. bizottság aelőtt 1893-ban tette le. Működését Gután (Csallóköz) mint aljegyző kezdte, onnan Ekeire került főjegyzőnek, majd CsallóközAranyoson, végül 1909-ben kerül Bokodra, ahol mint főjegyző tevékenykedik egészen 1929-ig, amikor 38 évi szolgálat után nyugalomba vonult. 1916-ban, dacára a felmentésének, önként bevonult és a 12. gy.-ezred kötelékében katonai szolgálatot teljesített. Mint főjegyző a Levente Egyesület pénztárosa és a Polg. Lövészegylet elnöke volt. Jelenleg községi képv.-test. tag és választás útján a község örökös tb. főjegyzője. Hervadhatatlan érdemeket szerzett a község kulturális és szociális fejlesztésében. Neje: Szabó Anna. Gyermekei: vitéz Sándor ev. tanító, Endre közs. főjegyző, Ernő min. s.-titkár ,dr. László tanársegéd. Béla fia a világháborúban hősi halált halt 1918-ban az orosz fronton mint tart. hadnagy, a legnagyobb kitüntetések tulajdonosa volt. vitéz Pataky Sándor ág. hitv. evang. kántortanító, Bokod. Aranyos (Csallóköz) községben 1898-ban született. Középiskoláit Pozsonyban, a tanítóképzőt Sopronban végezte és ugyanitt szerezte a kántori oklevelét is. Működését Oroszlány községben kezdte mint osztálytanító, majd 1923-ban Bokodra került mint kántortanító és azóta megszakítás nélkül teljesíti hivatását. A világháborúban a 31. gy.-e. kötelékében az olasz fronton küzdött s súlyosan sebesült. Kitüntetései: 1. o. ezüst, II. o. ezüst, bronz vit. érmek, Károly cs.-ker., seb. érem és a háborús emlékérem, 1924-ben avatták vitézzé. Jelenleg e. e. tart. főhadnagy. Fivére, P. Béla vadászhadnagy az orosz harctéren 1918-ban hősi halált halt. Az arany, 1. o., II. o. ezüst és bronz vitézségi érmek és a Károly cs-ker kitüntetések tulajdonosa volt. Az Evang. énekkar vezetője, Népművelési ügyvezető, leventeoktató, közs. képv.test. tag virilis jogon. Irodalmi munkásságot is fejt ki, néhány cikke a vitézi lapokban is megjelent. Neje: Barsi Julianna, gyermekei: Béla és Edit. Patay János ref. tanító, Tárkány. Igar községben 1902-ben született. Tanulmányait Pápán és Nagykőrösön végezte. Pályafutását Felsőőr községben kezdte, majd Dunaalmáson tanított 1926-ig, amikor Tárkány község ref. tanítója lett és azóta megszakítás nélkül tevékenykedik. Az O. K. H. könyvelője, az Önk. Tűzoltó Testület parancsnoka, a Leventeegyesület ellenőre, az Énekkar és a Keresztyén Ifj. Egyesület vezetője. Irodalmi munkásságot is fejt ki. 1936-ban megírta Tárkány község történetét. Neje: Harcsa Julianna, gyermekei: János és Piroska. nemes Pathy János ny. plébános, Esztergom. 1862-ben született Esztergomban. Középiskoláit szülővárosában, a teológiát Egerben végezte. Pályafutását Heves mben kezdte mint káplán, onnan Borsod megyébe, majd Jászberénybe került. 1894-ben helyezték Bükkzsércre, ahol mint plébános 1931-ig teljesítette hivatását, amikor 46 évi szolgálat után nyugalomba vonult és visszatért szülői házába, Esztergomba. Két éve aranymisés áldozópap. Édesatyja néhai P. János, édesanyja: néhai Fröhlich Katalin, nővére: Anna, fivére: néhai P. Gyula r. kat. pap volt, 1937-ben húnyt el. nagyiványi Pathy Katalin kereskedő, Esz-