Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

tergom. Édesatyja, P. István 1866-ban született Esztergomban. Iskolái elvégzése után a fűszer és csemege szakmát tanulta ki s mint önálló kereskedő jött vissza szülővárosába, ahol megalapította a jelenleg is fennálló üzletet, melyet 1911-ig haláláig vezetett. Halála után özvegye, szül. Kronberg Vilma vezette a céget tovább 1937-ig, amikor elhunyt. Szülei halála után az üzlet vezetését Katalin vette át, aki a szüleitől tanult szakértelemmel vezeti tovább. Húga: P. Anna megyei tisztviselő. Ősrégi barsmegyei nemesi család. Pathó Károly hentes- és mészárosmester, községi képv., Felsőgalla. 1884-ben Muzslán született. Iskolái elvégzése után a hentesés mészárosipart Budapesten tanulta ki s mint segéd ugyanitt gyarapította szaktudását bátyja, néhai P. Istvánnál. 1926-ban lett önálló hentesmester Felsőgallán. Üzletében elsőrendű húsokat és saját készítményü ízletes hentesárukat tart. A világháborúban a 26. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton harcolj ahol fogságba esett és csak 1920-ban tért haza s mint tizedes szerelt le. A község vezetésében már régen részt vesz, előbb mint pótképv., majd már második cikluson át rendes váí. közs. képv.-test. tag. Az Ipartestület és az Iparosok és Keresk. Körének választmányi és az Iskolaszék tagja. Neje: Freiler Teréz, neveltgyermekei: Mária és Teréz. patófalvi Pathó László róm. kat. kántortanító, Dunaalmás. Komáromban 1909-ben született. Középiskoláit Komáromban, a tanítóképzőt Esztergomban végezte. Pályaftását 1930-ban kezdte Dunaalmáson mint kántortanító. Családja eredetét 1222-ig tudja visszavezetni. Ősei franciák voltak és a keresztes hadjáratok alatt telepedtek le Erdélybe, Patófalvára. A nemesi oklevél az Esztergomi levéltárban van. Édesatyja: P. Róris ny. ig.-tantíó, anyja: Stiaszny Gizella. A község tüzoltótestületének parancsnoka és népművelödési előadó. Neje: Paróczay Ilona, gyermekei: Gizella és László. Patka Kálmán kántortanító, Leányvár. 1898-ban született Budapesten. Középiskoláit és a tanítóképzőt szülővárosában végezte. Pedagógiai működését 1919-ben kezdte Budapesten, majd onnan Tát községbe került és 1921 óta Leányváron teljesíti hivatását. A világháború alatt a 30. h. gy.-ezred kötelékében az orosz, román és az olasz fronton küzdött s egyízben sebesült. 1919-ben mint tart. hadnagy szerelt le. A Károly cs.-ker., háb. emlékérem és a seb. érem kitüntetések tulajdonosa. A községi képv.-test. tagja, Ieventeföoktató. Neje: Petrovich Rózsa, gyermeke, Rózsa. darufalvai Patzenhofer Herbert gyárigazgató-gyártulajdonos, Ács. 1900-ban szül. Cinfalván, Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Bécsben végezte. Katonai szolgálata, a bécsi gazdasági főiskola „gazd. mérnöki" diploma elnyerése és műegyetemi tanulmányai után gazdasági intéző lett 1925— 1927-ig Trauersdorfban. 1927 óta vezetőigazgató az Ácsi cukorgyárnál és a Fejérmegyei Cukorgyárt Rt. igazg. tagja. A világháború alatt katonai szolgálatot teljesített. Megyebiz. tag, a Győri Keresk. és iparkamara tagja. Az Ácsi Önk. Tűzoltóság tb. parancsnoka, az ipartestület díszelnöke, a kat. egyházközség világi elnöke és iskolaszéki elnök, a községi képv.-test. választott tagja. A német mérnökszövetség (V. D. I.) tagja. Neje: losonci Losonczy Renée, gyermekei: Dóra és Konrád. Dr. nemes Pauer István tanügyi segédtitkár, Esztergom. 1897-ben Kállósemjénben született. Tanulmányait Debrecenben végezte. Bölcsészettudom, doktorrá 1920-ban avatták. Pályafutását a debreceni egyetem Földrajzi Intézetében mint tanársegéd kezdte 1920—1927-ig, majd Szekszárdon kir. segédtanfelügyelő 1935-ig, amikor Esztergom megyébe került a vm. kir. tanfelügyelőséghez mint fogalmazó. 1936-tól mint tanügyi s.-titkár tevékenykedik. A „Hajduföld" c. lapban több szakcikke jelent meg „Magyarország elvesztett természeti kincsei" címen. A Magyar Földrajzi Társaság, a Julián Egyesület, a Vas Gereben-társaság rendes tagja, a Debreceni E. A. C. alapító tagja. Unokatestvérei közül néhai Szondy László az orosz, néhai Szivér Mihály pedig az olasz fronton hősi halált halt. Édesatyjanéhai Pauer Vilmos oki. középisk. rajztanár és festőművész volt Nyíregyházán. 1902-ben húnyt el. Neje: lázi és bernicei Ghiltányi Erzsébet, gyermekei: Ildikó és István. néhai köröskényi Paulovits Dezső földbirtokos, Szomor. 1866-ban Budapesten született. Középiskoláit Budapesten végezte, majd a Metternich-uradalomban szerezte gazdasági szakismereteit. A Szomor községhez tartozó Csillapusztán gazdálkodott 1916-ban bekövetkezett haláláig. Tekintélyes polgára volt a megyének, tagja volt a vármegye törvényhatóságának. Özvegye: kysdy-vásárhelyi Vásárhelyi Csilla. Gyermeke: Jeszenszky Tibor a honvédelmi minisztériumban teljesít szolgálatot. Részt vett a háborúban, harcolt az orosz, román és az olasz fronton. Sebesült, rokkantan szerelt le. Neje: kysdyvásárhelyi Vásárhelyi Margit. Paulovits Gyula menedékházkezelő, Esztergom. 1897-ben Esztergomban született. Középiskoláit Esztergomban végezte. Előbb a kereskedelmi pályán működött Budapesten. Majd rövid ideig az ácsi cukorgyár tisztvise'ője s 1934 óta a Vaskapu-menedékház kezelője. Neje: Wellisch Julianna, gyermekei: Éva, Gyula, Julianna, Béla. Pál Sándor gazdálkodó, közs. képviselő, Gyermely. 1874-ben Gyermely községben született. Iskolái elvégzése utan édesatyja mellett tanulta a gazdálkodást, aki elöljárója és törvénybírója volt községének. 1906-ban lett önálló gazda. Jelenleg kb. 36 holdon gazdálkodik. A világháború alatt a 841