Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

szántóra, 402 hold rét, 80 hold szőlő, 385 hold legelő, 15 hold erdő, 59 hold nádas, 42 hold kert és 374 hold terméketlen területre oszlik. E terület egyrésze kisbirtokosok kezén, másik része gróf Esterházy Móric és a pannonhalmi főapátság tulajdonában van. Kilenc vegyeskereskedése és néhány önálló iparosa képviselik a kereskedelmet és ipart. Vásárt évente háromszor tart a község, piaca Komárom, Tata és Kisbér. Mint a kereskedelem egyik legfontosabb helyi tényezőjéről kell megemlékezni a Nagyigmánd és Vidéke fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetről, amely 1910-ben alakult, Patay Sándor járásbírósági végrehajtó kezdeményezésére. Részt vettek még az alapításban: Pataki Ferenc ny. r. k. ig.-tanító, Ghyczy Elemér felsőházi tag, Hérics Lajos, Vörös Lajos, f Cs. Takács János, f id. Geiling Károly, f Mohácsy Lajos közs. főjegyző, Hoffer Károly r. kat. plébános, Sci.uszter Mihály, Pőcze János, Illés János, Szalai József és ifj. Geiling Károly, akik legnagyobb részt az első vezetőségnek is tagjai voltak. A helybeli és Kisigmánd község lakosainak, továbbá az uradalmak alkalmazottainak szükségletét látja el jó és olcsó áruval. Jelenleg a szövetkezet vezetői a következők: Elnök: Tapsonyi Sándor ref. lelkész, ügyv.: Szabó Lajos ny. th. útbiztos, pénztáros: Hérics Lajos, Pataki Ferenc, id. Szijj Bálint, dr. Tóth István, Vörös Lajos ig. tagok, a felügyelő bizottságnak Zsemlye Gyula az elnöke és még 11 felügyelő biz. tag működik a szövetkezet ügyeinek vezetésében. Másik kereskedelmi tényezője a községnek a Nagyigmánd és Vidéke Hitelszövetkezet, mint az 0. K. H. tagja, amely 1906-ban kezdte meg működését. A szövetkezeti mozgalmat Szijj Bálint felsőházi tag indította meg és Mészáros Lajos ny. ref. tanító, aki most a szövetkezet ügyvezető könyvelője, a gazdatársadalom segítségével hívta életre. A Hitelszövetkezet a község és környéke hiteligényeit elégíti ki, azonban a bankszakma egyéb ágaival is foglalkozik. Jelentős szerepet tölt be a község kereskedelmi életében. Az ipari élet szempontjából meg kell emlékeznünk a Halom-malomról is, amely 1908-ban épült. Néhai Halom Dénes alapította, aki 28 éven át szerzett külföldi tapasztalat után 1922-ig vezette a község egyedüli gőzmalmát. 1922—-1932-ig bérletben működött a malom, majd az alapító fia, Halom József vette át és teljesen a modern kor követelményeinek megfelelően átalakíttatta. Kereskedelmi és vámőrléssel foglalkozik, őrlőképessége 150 q 24 óránkint. Állandóan négy családnak ad kenyeret, régi, megbízható alkalmazottak közreműködésével az üzemet Halom József vezeti. A község vasútállomása a Székesfehérvár—komáromi vonalon Nagyigmánd—Bábolna. Postahivatala helyben. Naponta kétszer autóbuszjárat Győrbe. Két tanerős és két tantermes r. kat. elemi iskola és három tanerős, három tantermes ref. elemi iskola látja el a népoktatást. Róm. kat. felekezeti elemi iskola minden valószínűség szerint egyidőben létesült az egyházzal, és állandóan felekezeti jellegű volt. Megemlítendő, hogy gróf Esterházy 30 holdat adományozott a kántor-tanítói javadalom részére és 6 holdat az iskolafenntartás céljaira, Mester István győri egykori kanonok, Nagyigmánd volt plébánosa 1000 korona alapítványt tett ugyancsak az iskola fenntartására. Az iskola 1897-től kezdve két tanerővel dolgozik. Az iskola épületében van a tanítói lakás is. Jelenlegi tanítók Juhász Jenő és Fok László. Maga az iskola jól fel van szerelve, könyvtárral is rendelkezik. A tanulók száma 120, és 50—60 a továbbképzős növendékek száma. A ref. felekezeti iskola az egyház keletkezésével egyidős. A 19. század második felében előbb két, majd később három tanerős lett. Jelenlegi igazgatója: Zsemlye Gyula, tanerők: Szederkényi Dénes és Kelemen Jolán. Említésre méltó alapítványt f Karikó János tett az 1900-as évek elején. 37* 579