Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

A községnek három népkönyvtára van, melyet a ref. egyházközség és a Gazdakör tart fenn. Kulturális egyesületei közül említésre méltó a Gazdakör, amely 1904-ben alakult, amelynek elődje a Népkönyvtár Egyesület volt. A kör elnöki tisztjét elsőízben Szijj Bálint töltötte be, aki 1933-ig vezette a gazdatársadalom érdekeit védő kört. Ma a Gazdakör díszelnöke. Utóda: Hérics Lajos kisb. lett. Az igazgatóság tagjai: Vendég Bálint, Bajcsai János, Szijj János, Szijj Vince, Karikó Miklós, Padvez József, Kiss Lajos. A felügyelő bizottságnak 111 János, Vörös Dénes, Szijj Miklós és Major István a tagja. Pénztáros: Orbán Ferenc. Említésre méltó még az Úri Kaszinó, amelynek Szánthó Géza vezető-jegyző az elnöke. Ide sorolhatjuk a ref. és róm. kat. Énekkart is, valamint a Polgári Lövészegyesületet. Körorvos és gyógyszertár helyben, legközelebbi kórháza Győrben van. Három községi bába lakik a faluban. A község kútvize nem jó, bár két artézi kutat fúrtak. Nyáron strandfürdője nyújt üdülést a község lakóinak. A község közegészségügyére káros befolyással van a két kimerülő artézi kút. A tuberkolózis tekintetében a viszonyok az országos átlagnál jobbak. A csecsemőelhalálozás az országos átlagon jóval alul van. A szaporulat terén a katolikusok vezetnek s igen számottevő emelkedés mutatkozik, különösen a gazdasági cselédeknél és zsellérnépnél. A nyári por igen nagy probléma, káros hatással van a közegészségügyre, továbbá a rossz lakásviszony is. Az orvos segítségére van a zöldkeresztes egészségházi szervezet, ahol hetenként egyszer tanácsadás van terhes anyák részére. Az egészségügy szolgálatában áll: dr. Tóth István körorvos, azonkívül: Tarkó Gizella egészségügyi védőnő és dr. Vörös Lajos magánorvos. A község állategészségügyéről szólva megemlítjük, hogy járványos megbetegedés, mint az orbánc és pestis kismértékben fordul elő a sertéseknél, még kisebb mértékben a lépfene a szarvasmarhánál és lovaknál. Általában kielégítőnek mondható az állategészségügyi állapot. Az állattenyésztési irányt a megye szabja meg. Szarvasmarhában a pirostarka hazai faj, a lótenyésztés terén a Nonius jellegű ló és angol félvér, a sertésben a törzskönyvezett mangalica a tenyésztési irány. Az állattenyésztés általában a gazdák részéről nem áll olyan magas nívón, mint ahogy az adott körülmények megengedik. Természetesen e tekintetben kivételt képeznek az uradalmak, ahol az állatállomány nagyobb része törzskönyvezve van, mint pl. Szalay Dezső bérgazdaságában. Ezt a gazdaságot, amely 1111 k. hold kiterjedésű, 1933-tól bérli gróf Esterházy Mórictól. Egy tagban fekszik a gesztesi járás közepén. Ebből 952 hold szántó, 2 hold kert, 35 hold rét, 72 hold legelő, 2 hold erdő, 17 hold nádas és 31 hold földadó alá nem eső terület. A modern mezőgazdasági gépekkel felszerelt gazdaság uradalmi számtartója: Polszter Frigyes. Negyvenegy állandó és kb. 100 időszaki munkást foglalkoztat. A gazdaság az 1935-ös mezőgazdasági kiállításon bükkönymagért aranyérmet nyert. Állattenyésztése is az elsők közé tartozik. Naszály. Nagyközség a tati járásban, dombos vidéken. Hozzátartozik: Billeg- és Grebics-puszta, Naszályi major, Pusztaalmás és Szőlőtelep. Naszály elnevezés alatt a középkorban hiába keressük a községet. Történelmünk első négy évszázada alatt Ladomér nevet viselt, s ezen a néven 1234-ben fordul elő először. Egyébként középkori történetéről vajmi keveset tudunk. A szomszédságában fekvő Billeg és Grebics falvak a pannonhalmi fő580