Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

a róm. kat. egyházközség gondnoka. Neje: Berghold Jozenn, leánya: Kiarisse. özv. Czermann Jánosné vendeglő-szállodás, Bánmda. A szállodát néhai balogh János alapította, akitől a család lböz!-ben vette át és azóta megszakítás nélkül vezeti. Három szobából állo szálloda, a vendeglőben hideg és meleg ételek, magyar konyha van. Czégényi Gyula, a Réti-malom bérlője, Tata. veszpremben 1867-ben született. Iskolái elvégzese után apja mellett a malomipart tanuua ki. 1893-ban Devecserben önállósította magát. Válón, Martonvásáron, Tabajdon és Ászáron működött és 1923-tól a tatai ,,Réti-malom" bérlője és vezetője. Neje: Szabó Gizella elhúnyt. Gyermekei: Rozália, Mária, István, Gyula, Gizella, Antal, József és Irén. Antal tia Tóvároson malombérlő. Édesatyja, néhai Czégényi István is molnármester volt, a családból többen űzik a molnármesterséget. néhai Czibik Rezső MÁV s.-tiszt, Esztergom. Brunócon 1885-ben született. Iskoláit Vágújhelyen végezte. Működését mint gyakornok a közigazgatási pályán kezdte meg. Később a MÁV kötelékébe lépett. Zsolna, Sárvár, Rákosrendező voltak szolgáltai helyei. Trencsénvéghidason állomáselöljáró volt. Hűségeskü megtagadása miatt menekülnie kellett. Budapesten a kpti igazgatósághoz, majd Esztergomba nyert beosztást. 1924-ben a háborúban szerzett betegsége következtében húnyt el. Az orosz frontról súlyos betegen tért vissza. Fivérei: Aladár, János és Sándor hősi halált haltak. Özvegye: Könözsy Anna, gyermekei: Rezső, Tivadar, Anna, Ferenc és Gyula. Czibók Jenő nyug. m. kir. csendőrtiszthelyettes, Süttő. Pecölön 1890-ben született, ott végezte iskoláit is. Tizenhét éves korában Amerikába vándorolt. Négy év elteltével visszatért. Katonaéveinek leszolgálása után a csendőrség kötelékébe lépett. 1933ban 32 évi betudott szolgálattal vonult nyugalomba. Mint őrsparancsnok Mocsán és Tatán teljesített szolgálatot. A háborúban a 39. gy.-ezred kötelékében a román fronton harcolt, súlyosan megsebesült. A Károly cs.-ker., a háborús emlékérem és több szolgálati érem tulajdonosa. A Dalkör alelnöke. Öccse, Sándor hősi halált halt 1917-ben az orosz fronton. Neje: Sterczer Mária, gyermeke: Sándor. nagyrévi Czike Imre nyug. vármegyei árvaszéki ülnök, Komárom. 1872-ben Csépen született. Ősrégi komárommegyei nemesi családból származik, egyik őse, néhai Czike Péter kapta a nemességet. Édesatyja néhai Czike Lajos ref. esperes, édesanyja néhai kismányai Misky Katalin volt. Tanulmányait Komáromban, Pápán, Debrecenben végezte. 1895-ben került a vármegyéhez és Komáromban kezdte el pályafutását. A vármegye gesztesi járásának 16 évig volt szolgabírája, majd főszolgabíró lett és ebben a rangban került Komáromba a központba, ahol később árvaszéki ülnöki tisztséget töltött be. 1924-ig teljesített szolgálatot, a cseh megszállás alatt is, majd nyugalomba vonult és magyar Komáromban él. A város képv. testületének virilis tagja. Neje: bogárc

1 Németh Vilma komárommegyei nemesi családból ered. Gyermekei: Pál és Antal. P a világháborúban a 6. vártüzérezr.-ben szc gált és mint kiképzőtiszt szerelt le. An1 fia egyetemi magántanár Pécsett, orvrbelgyógyász. néhai nagyrévi Czike Pál ref. lelké Kömlöd. Csepen 1870-ben született. Köz iskoláit és teológiai tanulmányait Pápán vc~ gezte. Pályafutását Mocsán kezdte meg,, később Gönyűn, Kocson és 1897-től Kömlődön működött haláláig. Özvegye: Németh Margit. Czink Mátyás gazdálkodó, a hitelszövetkezet ig. tagja, Máriahalom. Máriahalmon 1884-ben született, ott végezte iskoláját is. 1914 aug. 1-én a 13. tábori tüzérezredhez vonult be. Mint főtüzmester 1918 márc. 20-ig az orosz és olasz frontokon harcolt. A Károly cs.-ker., a koronás ezüst érdemkereszt a vit. érem szalagján, a vaskereszt és a bronz vit. érem tulajdonosa. Neje: Majer Borbála, gyermekei: Mátyás, Nándor,. István és Julianna. néhai nemespanni Czobor Gyula prímásí urad. jószágfelügyelő 1853-ban Gyerken (Hont m.) született. Középiskoláit az esztergomi bencés-gimnáziumban végezte és 1871-ben kerül a hercegprímási uradalomhoz. Mint a 26-os esztergomi gy.-eZred önkéntese részt vett a boszniai okkupációban. Komárom megye közig, bizottságának és a megyebizottságnak volt tagja. Igazg. tagja volt az OMGE-nek. Elhúnyt 1908-ban, mint érsekújvári uradalmak jószágfelügyelője. Neje: alsóeőri Farkas Anna, gyermekei: Gyula nyug. miniszteri tanácsos, Imre nyug. főispán, Mária, férj. Szikszay Gerő miniszteri osztályfőnök neje. Czuczor Gyula áll. el. isk. igazg., Piszke. 1893-ban szül. Nyergesújfalun. Középiskoláit Esztergomban, a tanítóképzőt Léván végezte el. Működését 1912-ben Koltán kezdte meg, 1919-ben került Piszkére, ahol azóta megszakítás nélkül tanít. 1934-ben lett igazgató. A világháborúban az orosz és olasz fronton harcolt, súlyosan sebesült. Az ezüst és a bronz kat. érdemérem a kardokkal, a bronz vit. érem, Károly cs.-ker., seb. érem és a háborús emlékérem tulajdonosa, 1936-ban átlagon felüli szolgálatainak elismeréséül századosi rangot nyert. A Hangya ü. v. igazgatója, az Olvasókör titkára, az Iskolánkívüli Népmüvelés ügyvezetője és előadója, a Frontharcos Szövetség helyi csoportjának társelnöke. Dr. Czuczor János, az esztergom-tábori Szent József szalézi fiúnevelő igazgatója. 1889-ben született a komárommegyei Udvardon. Középiskoláit Torinóban, a teoló712