Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

giát pedig Ferrarában végezte. 1914-ben szentelték pappá és első állomáshelye Péliföld volt. 1919-ig Szentkereszten volt, ahonnan Nyergesre került az ottani szalézi •'skola igazgatójának, ahol 1925-ig működött. Ekkor került Esztergom-táborba a Szent József fiúnevelő igazgatójaként. Az ntézetet a kommün bukása után alapították is az első évben 30 növendéke volt. Ma 450 növendéke van elemi, polgári és iparostanonciskolájában. Dr. Czuczor János jelentős irodalmi tevékenységet fejt ki. Megírta Don Bosco János életét (1922) és állandóan ír pedagógiai vonatkozású újságcikkeket. Tagja a Balassa Bálint-társaságnak, rendtartományi tanácsos. nemes Czuppon Pál gazdálkodó, közgyám, községi bíró, Kömlőd. Kömlődön 1866-ban született. Iskolái elvégzése után kitanulta a szabómesterséget. 1898-ban Budapesten önálló mester lett. 1902-ben Kömlődre költözött. Jelenleg 15 hold saját és 15 hold bérelt földön gazdálkodik. Tehenével díjat nyert. Az 1889. évi győri kiállításon pedig mint szabósegéd ezüst érmet nyert. Évek óta a ref. egyház presbitere, 9 évig községi bíró volt. A Hangya felügy. biz. és az O. K. H. igazgatósági tagja 25 éve. Neje: Schuster Erzsébet, gyermekei: Lajos, Mária, Károly, Pál, Erzsébet, Imre, Miklós, Margit és Ferenc. Dr. Dabis Antal közs. orvos, az OTI körzeti orvosa, MÁV pályaorvos, Ács. Mezőtúron 1893-ban született. Diplomát Budapesten 1922-ben nyert. A Rókus-kórházban kezdte meg pályafutását, majd az Új Szent János-kórházhoz került. 1926-ban Ácson községi orvosnak választották meg. A háború alatt orosz fogságba esett. 1918-ban tért vissza. Tartalékos e. ü. hadnagy, a Károly cs.-ker. és a háborús emlékérem tulajdonosa. A frontharcosok helyi főcsoportjának elnöke. Neje: Szabadhegyi Mária, gyermeke: Katalin. néhai Dangelmayer Lipót nyug. DDSQ állomásfőnök, Esztergom. 1852-ben Esztergomban született, középiskolái elvégzése után bankszakmában működött mint tisztviselő, majd a hajózási vállalat kötelékébe lépett át és 30 évet töltött el. Megfordult mint állomásfőnök Esztergomban, Süllyön, Kalocsán, Pakson és nyugalomba vonulása után a MFTR szolgálatában 10 évet töltött el mint állomásfőnök Esztergomban. 1935ben halt meg. Özvegye: Costein Rafaella. Gyermekei: dr. Mosonyi Lipót r. k. pap Amerikában, aki Jeruzsálemben az osztrákmagyar zarándokház igazgatója volt, Esztergomban szemináriumi tanár, Konstantinápolyban a M. Tud. Akadémia részéről megbízva a török-magyar vonatkozású okmányok kutatásával, a Pázmány Péteregyetem díszdoktora, jelenleg Amerikában él. Másik gyermeke dr. Dangelmayer Károly vegyészmérnök, és Rafaella kir. jbírósági díjnok Esztergomban. A család az 1850-es években telepedett le Esztergomba. Dankó Mihály r. kat. tanító, Tokod. Esztergomban 1910-ben született. Oklevelét 1929-ben Esztergomban nyerte. Működését 1929-ben Tokodon kezdte meg, azóta itt tanít. Tényleges katonai kötelezettségének Esztergomban a III. kerékpár zászlóaljnál tett eleget. Mint karpaszományos tizedes szerelt le. Levente oktató, a tűzoltó egy. számv. bizottságának tagja, a Szívgárda vezetője. Darabos János bányaalkalmazott, Alsógalla. 1899-ben szül. ötvösön (Zala m.). Iskoláit Vanyolán és Dukán végezte. Iskolái elvégzése után gazdálkodott, s mivel édesatyját korán elvesztette, saját erejéből és szorgalmából tartotta fenn magát fiatal kora óta. A világháborúban a 83. közös gy.ezredben, majd a 14. roham hadosztálynál szolgált és az olasz fronton küzdötte végig a háborút, ahol altiszti rangot ért el. Testvérbátyja, István, hősi halált halt, úgyszintén sógora, Kiss József is. 1922 óta áll a M. Ált. Kőszénbánya Rt. szolgálatában, mint faüzemi alkalmazott. A dalkör alapító tagja, és aktív dalosa, a tűzoltó testület tagja. — Neje: Kreidl Teréz, oki. községi szülésznő, aki 1930 óta végzi felelősségteljes szolgálatát közmegelégedésre, oklevelet Pécsen nyert. Gyermekei: János és Teréz. Daróczy Márton m. kir. főerdőőr, képesített alerdész, Esztergom. 1891-ben Zsibón született. Középiskolái elvégzése után Vadászerdőn mint segéderdőőr az állam szolgálatába állott. 1919-ben Tatatóvároson erdőőr, majd 1924-ben az esztergomi erdőgazd. szakiskolánál nyert beosztást. 1927 óta főerdőőr. A Magyar Erdészeti és Vadászati Műszaki Segédszemélyzet Orsz. Egyesületének ügyvezető elnöke, az „Erdő" c. szaklap felelős szerkesztője. Neje Szopkó Katalin, gyermekei Márton, István, Ida, Erzsébet, Jolán, Ilona. Dr Darvas Géza egyetemes orvos, a Máv. és OTI orvosa, egészségtan tanár, Esztergom. 1886-ban Esztergomban született, ahol középiskoláit végezte. Egyetemet Budapesten hallgatott, diplomáját 1912-ben szerezte meg.- Működését a diósgyőri vasgyár kórházában mint s.-orvos kezdte meg. Később Tokodon h. körorvos, Farnadon körorvos lett. 1918-ban az esztergomi katonakórház belgyógyászati osztály vezetését vette át főorvosi minőségben. 1923—24-ig a III. kerékpár zászlóalj orvosfőnöke lett. 1924-től magángyakorlatot folytat. Háború alatt katonai kórházak orvosfőnöke volt. Kitüntetései: a kor. ar. érd. ker. a vitézségi érem szalagon, a hadiérem a kardokkal. Tart. főorvosként szerelt le. A MOVE társelnöke, az esztergomi OTI ker. orvosi tanácsának elnöke. Neje Riedl Jolán oki. tanárnő, gyermeke Erzsébet, oki. tanítónő. Dr. Dauner József róm. kat. h. plébános, adminisztrátor, Leányvár. 1900-ban Solymá713