Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Édesatyja: f Ch. Sándor körjegyző volt. Gyermeke: Zoltán. Tóth László gazdálkodó, Gyermely. Szül. 1894-ben Gyermelyen. Iskolái elvégzése után édesatyja mellett gazdálkodott, majd 1919ben önálló gazda lett. Jelenleg kb. 30 holdon gazdálkodik és sajátnevelésü haszonállatokat tart. A vlágháború alatt a 31. gy.-ezred kötelékében az orosz és olasz fronton küzdött s mint a bronz v. é. és a Károly cs.kereszt tulajdonosa szerelt le. A községi képv.-test. tagja. A Legeltetési Társ. pénztárosa és a ref. egyház presbitere. Neje: Sütő Lidia, gyermekei: László és Sándor. Tóth Miklós kisbirtokos, megyebizottsági tag, Kocs. Szül. 1868-ban Kocs községben. Középiskoláit Pápán végezte, majd a gazdálkodást édesatyja mellett sajátította el. Önálló gazda 1909-ben lett. Jelenleg kb. 175 holdon gazdálkodik és sajátnevelésü haszonállatokat tenyészt. A község vezetésében hosszú időn át mint esküdt és törvénybíró vett részt. Jelenleg virilis képv. és a megyebizottság tagja. Neje: Dereskey Lidia, gyermekei: Zsófia, férj. Tóth Elekné, Berta oki. tanárnő, a Statisztikai Hiv. tisztviselője, Etel, férj. Tóth Bálintné és Lidia. kis és nagykéri Tóth Miklós főjegyző, Tata. Izsa községben 1886-ban született. Középiskoláit Nagykőrösön, a közig, tanfolyamot Budapesten végezte. Működését Koltán kezdte meg, majd Oroszlány községben, mint aljegyző, Bánhidán pedig mint adóügyi jegyző tevékenykedett. 1931 óta Tata község vezető jegyzője. A világháború alatt a 12. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett s csak 1920-ban tért haza s mint tart. hadnagy szerelt le. Két testvéröccse: néhai T. Dénes és Géza az orosz fronton hősi halált halt. A Levente Egy., Polg. Lövész Egy. és a Sport Club elnöke. Neje: König Anna, gyermekei: Ibolya-Ilona és Miklós. *Tóth Sándor magánzó, szőlőbirtokos, Neszmély. 1870-ben Felpécen szül. Iskolái elvégzése után szőlőtermeléssel foglalkozott, majd katonai éveit a győri 19. gy.-ezredben szolgálta le, ahonnan a m. kir. csendörséghez lépett át. Később Budapesten a m. kir. postánál teljesített szolgálatot. Hazatérve szülőhelyére, mint bérlő tevékenykedett, majd Amerikába hajózott és 1928-ban tért haza és Neszmélyen telepedett le, ahol azóta szőlőtermeléssel foglalkozik. Gyermeke: Mária. A szőlőgazdaságot közösen vezeti özv. Csathó Jenöné szül. Bölönyi Ilonával, kinek férje járásbírósági irodafötiszt volt Budapesten. Tóth Sándor MÁV állomáskezelő, Császár. Mezőlakon 1902-ben született. Középiskoláit Pápán végezte, majd 1918-ban a MÁV kötelékébe lépett. Működését Vas megyében kezdte meg, majd Balatonalmádin mint állomáskezelő tevékenykedett. 1932-ben került Császárra és azóta mint állomáskezelő működik megszakítás nélkül. A forg. és keresk. vizsgát 1927-ben tette le Szombathelyen. Édesatyja: T. József ny. MÁV. üzemi altiszt, akinek öccse: néhai T. István az orosz harctéren 1915-ben hősi halált halt. Neje: Monok Matild, gyermekei: Ernő, Erzsébet és Margit. Tóth Sándor asztalosmester, Ács. 1902ben Ács községben született. Iskolái elvégzése után az asztalos iparban nyert szakképzettséget. Mint segéd Budapesten gyarapította szaktudását, majd 1936 óta testvérével társas viszonyban önálló mester lett „Tóth Testvérek" név alatt. Az Ipartestület, Iparos Kör és a Sport Club tagja. Neje: Róka Margit, gyermeke: Sándor-József. vitéz Tóvári Vince gazdálkodó, Ács. Szül. 1897-ben Ácson. Iskolái elvégzése után az asztalos ipart tanulta ki s mint segéd Komárom és Budapesten fejlesztette szaktudását. 1924 óta kb. 25 holdon belterjes gazdálkodást és szőlőtermelést végez. A világháború alatt a 31. gy.-ezred kötelékében az orosz és olasz fronton küzdött s egyízben súlyosan sebesült s mint altiszt szerelt le. Kitüntetései: I. o. ezüst bronz v. é. és a Károly cs.-kereszt. 1923-ban avatták vitézzé. A Frontharcos csoport tagja. Édesatyja: néhai Tribolt János, tekintélyes csizmadiamester volt. Dr. Tőkés Zsigmond községi aljegyző, Tokod. Császár községben 1904-ben született. Középiskoláit Pápán, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Államtudományi diplomáját 1930-ban szerezte. Közigazgatási vizsgát Szombathelyen tette le. Működését Tát községben kezdte meg, mint aljegyző, majd 1935 óta Tokod község közigazg. aljegyzője. A Tűzoltó Testület alparancsnoka, a Stefánia ellenőre. Neje: Kiss Margit, akinek édesatyja: K. Lajos ref. lelkész Csép községben. Töldezsán István fakereskedő, Dorog. — Párkányban született. Iskolái elvégzése után a fakereskedöi szakmát tanulta és 1927-ben önálló fakereskedő lett. Telepén épület- és az asztalosmunkákhoz szükséges összes anyagok eladásával foglalkozk. A Győri Iparkamarának és az Országos Keresk. Egy. tagja. Neje: Mészáros Ilonka, gyermekei: István fakereskedő és Sándor. néhai Tölgyessy István kéményseprömester, Esztergom. 1862-ben született Esztergomban. Iskoláit szülővárosában végezte, majd a kéményseprő iparban nyert szakképzettséget. 1898-ban lett Esztergom 1. ker. kéményseprömestere. Üzletét 1917-ig, haláláig vezette. Özvegye: szül. Dávidházy Ilona, aki a ref. Nőegylet tagja s jelenleg a kéményseprőmesteri üzletet fiával együtt vezeti. Gyermekei: Kiss Pál, T. Gyula, Lenke, férj. Varga Gézáné, Margit, László, István és Sándor, aki édesanyja üzletvezetője. csongrádi Tölgyessy Jenő járási kéményseprőmester, Esztergom. Szül. 1886-ban Esztergomban. Iskolái elvégzése után a ké912