Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

ményseprő ipart tanulta ki és 1917-ben lett önálló kéményseprömestere a dorogi kerü­letnek. 1937 óta édesanyja kerületét (Süttő­Bajna) is vezeti, mint ideiglenesen megbí­zott mester. A világháború alatt a 26. gy.­ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, egyízben sebesült s mint a Károly cs.-ke­reszt tulajdonosa szerelt le. A dorogi Ipar­testület elölj, tagja. A MOVE lövészegylet, a NEP helyi csop. és az Orsz. Kémény­seprőmesterek Egyesületének alelnöke. A r. kat. egyházközség választm. tagja. Neje: Bakos Mária, gyermekei: Ilona, Miklós, Edit, Zsuzsanna és Magda. Török Béla, Kálmán ny. MAV. fökalauz, Bánhida. Szatmárudvariban 1875-ben szü­letett. Iskolái elvégzése után a MÁV köte­lékébe lépett 1905-ben. A vonatkezelői és vezetői vizsga letétele után Debrecenben kezdte meg működését. Később Ungvár és Munkácson, majd újra Debrecenben tevé­kenykedett. 1912-ben lett fökalauz és 1926­ban vonult nyugalomba 23 évi szolgálat után. A világháború alatt a hadvezetőség vasutain teljesített felelőségteljes szolgála­tot s többízben a Kárpátok körül harcok­ban kimentette a reábízott vonatokát az el­lenség puskatüze közben. A Károly cs.-k. tulajdonosa. A debreceni Szárnyaskerék Ön­képző és önsegélyző Egyesület alapító tagja, jelenleg díszelnöke. AVOGE volt el­nöke, jelenleg választm. tagja. Bánhidai ref. egyház presbitere és az Iparos Kör ház­nagya volt. Neje: Kozma Julianna, leánya: Irén-Ibolya. Török István utóda özv. Haftl Gyuláné fűszer-, vas- és iivegkereskedés, Kisbér. Az üzletet sógora, T. István 1894-ben alapí­totta. Férje 1912ben vette át az üzlet veze­tését, aki tanult kereskedő volt és 1933-ig vezette, amikor a világháborúban szerzett betegségében hősi halált halt. A világhábo­rúban a 31. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött s mint 75%-os rokkant sze­relt le. Halála után az üzletet özvegye vezeti és fejleszti tovább, aki a képv.-test. virilis tagja, a Protestáns Nőegylet elnöke és a Vízcsepp Jótékony Nőegylet választmányi tagja. néhai csoóri Török István ny. MÁV moz­donyfelvigyázó, Komárom. Farkaspusztán 1885-ben született. Iskoláit Érsekújváron vé­gezte, majd a géplakatos ipart tanulta ki és a MÁV. kötelékébe lépett. A szakvizsgák le­tétele után mint mozdonyfelvigyázó tevé­kenykedett 1933-ig, amikor nyugalomba vo­nult és ugyanez év okt. havában elhunyt. Neje: Qabos Krisztina, gyermekei: Aladár, József, Ilonka és László. Török János gazdálkodó, virilis képviselő, Naszály. Szül. 1882-ben Naszály községben. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást ta­nulta, majd 1910-ben önálló gazda lett. Je­lenleg kb. 20 holdon gazdálkodik és saját­nevelésű haszonállatokat tart. A világhá­ború alatt a 6. vártüzérek kötelékében az 56* orosz és szerb fronton küzdött, egyízben sebesült s mint a bronz v. é. és a Károly cs.-kereszt tulajdonosa szerelt le. A községi képv.-testület virilis tagja, a ref. egyház presbitere. Neje: Timár Eszter, gyermeke: Julianna. Dr. Török János egyetemi tanársegéd, állatorvos, Budapest—Kisbér. Szül. 1907­ben Kisbéren. Középiskoláit Győrben és Pápán, az állatorvosi főiskolát Budapesten végezte. Állatorvosi oklevelét 1929-ben, dok­tori oklevelét 1930-ban nyerte. Működését az Anatómiai intézetben mint gyakornok kezdte, majd mint tanársegéd tevékenyke­dett. Jelenleg a belorvostani klinikán, mint tanársegéd teljesíti hivatását. Németországi tanulmányúton vett részt és több nyilvános előadást tartott tapasztalatairól. Több tu­dományos közleménye jelent meg szakla­pokban. Mint állatorvos főleg a kutyák be­tegségével foglalkozik. A most megalakult Angóra gyapjas nyúltenyésztők Országos Szöv. állategészségügyi szaktanácsadója. A Lehel Bajtársi Egy. vezére és több tudomá­nyos társulat tagja. Török János ny. m. kir. méneskari alhad­nagy, Kisbér. Felsőságh községben 1877­ben született. Iskolái elvégzése után a ko­vács ipart tanulta ki s mint segéd 1898-ig fejlesztette szaktudását, maid a kisbéri mé­neskar kötelékébe lépett. 1903-ban végezte a gyógykovács tanfolyamot és 1909-ben lett őrmester. 1918-ban lett tiszthelyettes és 1933-ban alhadnagy. I. oszt. patkoló főmes­ter. A világháború alatt a méneskarnál tel­jesített katonai szolgálatot. 1934-ben vonult nyugalomba. Neje: Kovács Olga, gyerme­kei: lános állatorvos, tanársegéd Budapes­ten, Béla tisztviselő, Julianna középiskolát végzett és Ágnes oki. tanítónő. csoóri Török József O. K. H. pénztárnok, Komárom. Récse községben 1913-ban szü­letett. Középiskoláit Győrben végezte s utána a banktisztviselői pályára lépett. 1934 óta a Komáromi Hitelszövetkezet pénztár­noka. Édesatyja: néhai Török János-István MÁV tisztviselő volt. Édesanyja: Gabos Krisztina. Régi nemesi család tagja. A Ka­tolikus Kör tagja, az Ifjúsági Egyesület pénztárosa. A győri felsőkeresk. iskolán végzett tanulók Szövetségének tagja, a ko­máromi ház- és telektulajdonosok egyesüle­tének jegyzője. Török László községi irodatiszt, Mocsa. Szentesen 1872-ben született. Tanulmányait szülővárosában és Debrecenben végezte. Utána a kereskedelmi pályára lépett Mára­marosszigeten. 1913 óta tevékenykedik a közigazgatási pályán. Működését Felsőgal­lán kezdte, majd 1915-től Mocsán mint iro­datiszt tevékenykedik. A Hangya Szövetke­zet felügyelőbizottságának elnök'e. Neje: Kiczkó Irén, gyermekei: Elvira, oki. tanító­nő és Ernő, fogtechnikus. Török Rezső gazdálkodó, községi képv., Héreg. Szül. 1893-ban Héreg községben. 913

Next

/
Oldalképek
Tartalom