Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

községi tanácstag. A Polg. és vasutas társaskör választm. tagja és volt alelnöke, jelenleg választm. tagja és háznagya. Az iskolaszék tagja. Neje: néh. Horváth Teréz. Gyermekei: Margit, Mária, Irén, Teréz és Pál. Rezsnyák József gazdálkodó, Hangya ügyv., kgi elöljáró, Epöl. 1891-ben született Epöl községben. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást tanulta édesatyja mellett, majd 1920-ban önálló gazda lett. Jelenleg kb. 18 holdon gazdálkodik és saját nevelésű haszonállatokat tart. A világháború alatt a 26. k. gy.-e. kötelékében az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett 1914-ben és csak 1920-ban tért haza s mint szakaszvezető szerelt le. Sógora: néhai Üveges Imre az orosz fronton hősi halált halt. 1923 óta vesz részt a Hangya vezetésében, előbb mint elnök, majd ügyv. elnök és 1936-tól ügyvezető. Működésért a Hangya részéről elismerésben is részesült. A község vezetésében előbb mint elöljáró, majd képv.-test. tag és jelenleg újra mint elöljáró tevékenykedik. Az egyháztanács tagja. Neje: Üveges Mária. Gyermekei: Júlia, Mária, Boriska, Győző és József. Réb József kir. járásbírósági vezető telekkönyvvezető, Esztergom. 1890-ben született. Középiskoláit szülővárosában végezte. Működését Komáromban kezdte mint betétszerkesztő szakdíjnok, majd letette Győrben az ítélőtáblai telekkönyvvezetöi és az igazságügyi tanfolyamot és utána Letenyére a jb.-i telekkönyvhöz került. Itt 1928-ig mint vezető telekkönyvvezetö működött, majd saját kérelmére áthelyezik az esztergomi jb.-i telekönyvhöz, ahol azóta is mint vezető telekkönyvvezető teljesíti hivatását. Öccse: néhai Réb János az olasz harctéren szerzett betegségéből kifolyólag 1929-ben hősi halált halt. Neje: Vigh Ilona, gyermeke: Edit. Régensburger Testvérek Hengermalma, Ács. A malmot eredetileg kb. 1800 körül a község alapította és csak 1873-ban vette át néhai R. József. Eredetileg vízimalom volt, majd gőz, nyersolaj és végül 1932-ben, amikor a R. Testvérek tulajdonába ment át, villanyerőre lett berendezve. Kiváló minőségű lisztet őröl s napi teljesítménye 40 q. A malom a község és a környék részére keresk. és vámörlést végez. A malmot a négy R. Testvér vezeti: Ferenc, Imre, Kálmán, aki szakképzett molnár és Lajos. Réhberger Béla fűszer- és vegyeskereskedő. Tata. Csornán 1884-ben született. Iskolái elvégzése után a kereskedői szakmát tanulta ki s mint segéd Győrben, Budapesten és Cegléden gyarapította szaktudását, majd 1912-ben önálló kereskedő lett Tatán. Üzletét nagy szakértelemmel vezeti. A Magyar Hét alkalmával rendezett kirakatversenyben kitüntetést kapott. A világháború alatt a 13. h. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, meg is sebesült s mint rokkant szerelt le. A Keresk. Egyesületének tagja. Neje: Vogl Mária, gyermeke: Viktor. görgényi Rész Albert, az ácsi cukorgyár felügyelője, Ács. Komáromban 1884-ben született. Középiskoláit Győrben, a gazd. akadémiát Magyaróváron végezte. 1911-től 1919-ig az OMGE igazg. titkára, 1920-tól 1922-ig a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete 'tenyészállat osztályának h. főnöke, 1923—29-ig a cinfalvi cukorgyár intézője és 1929-től az ácsi cukorgyár felügyelője. A világháború alatt a 12. h. gy.-ezred kötelékében a szerb fronton küzdött s mint tart. főhadnagy szerelt le. A vm. th. biz. tagja, a közs. képv.-test. tagja és OMGE tag. Neje: kisjeszeni és folkusfalvi Jeszenszky Edit, ősrégi nemesi család sarja. Gyerme: kei: Albert és Raoul. Nemességét a család 1415-ben Zsigmond királytól nyerte, 1612-ben igazolta Trencsén vármegye, ugyanott 1645-ben a vármegyei nemesi birtokosok között felemlítve. A család ősei között számos festő- és szobrászművész volt, akik közül a legismertebb Rész János akad. festőművész, R. Antal akad. szobrászművész, ifj. R. Antal akad. festő- és ifj. R. János és R. Károly akad. szobrászművészek voltak. görgényi Rész Róbert magánzó, városi képviselő, Komárom. 1854-ben született Moszlavina községben. Középiskoláit Budapesten végezte. Pályafutását mint a Zágrábi Bank tisztviselője kezdte, majd később mint fűrészgyári igazgató tevékenykedett. 57 éve városi képv.-test. tag virilis jogon. Mindkét komáromi bank felügy. biz. tagja, az OKH felügy. biz. elnöke. A r. kat. iskolaszék gondnoka volt öt évig. Tüzoltófőparancsnok. Minden hazafias egyesület működésében részt vett. 1878-ban részt vett mint hadnagy a boszniai hadjáratban és két kitüntetést is kapott. Neje: néhai Wessely Hermin .elhúnyt 1930-ban. Gyermekei: Albert cukorgyári felügyelő Ácson, Irén, férj. Wild Róbert ezredes neje Bécsben. Richter János gazdálkodó, Hangya szöv. elnöke, Vértessomló. Szül. 1879-ben Vértessomlón. Iskolái elvégzése után a szülői háznál tanulta a gazdálkodást, majd 1911-ben önálló gazda lett. A világháború alatt a 18. h. ezredben az orosz fronton küzdött s egyízben sebesült. 1921 óta a Hangya szöv. elnöke és a községi képv.-test. tagja. Neje: Koller Teréz. Gyermekei: Katalin, József, János, Ferenc és Teréz. Richter József igazgató-tanító, oki. kántor, Vértessomló. Szül. 1882-ben Vértessomlón. Középiskoláit Tatán, a képzőt Baján végezte. Oklevelét 1901 ben szerezte. Pályafutását Vértessomlón kezdte meg, majd 1911—1922-ig Nagytétény Baross Gábor-telep iskolájának vezető tanítója volt. 1922-ben került vissza szülőhelyére, ahol 1925 óta mint igazgató-tanító teljesíti hivatását. A világháború alatt a 12. gy.-e. kötelékében az orosz és olasz fronton küzdött. A Hangya ügyvezetője, a közs. képv.861