Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

test. virilis tagja és a TESz. helyi elnöke. A Meteorológiai Intézet megbízottja és a helyi mezögazd. bizottság elnöke. Neje: Neukum Katalin, gyermeke: József kultúrmérnök Budapesten. Riedl Gyula ny. m. kir. főerdömérnök, fökáptalani erdötanácsos, Esztergom. Selmecbányán 1888-ban született. Tanulmányait szülőhelyén végezte el. Működését Besztercén kezdte mint gyakornok, majd Borgoprund helységben önálló hatáskörrel felruházott mérnök, később Egerbe kerül a m. kir. erdőfelügyelőséghez mint főerdömérnök. 1922-ben Esztergomba helyezik ugyanebben a minőségben. Nyugalomba 1922-ben vonult. 1932 óta főkáptalani erdötanácsos. A társadalmi életben tevékeny részt vesz, a kat. kör vál. tagja, a Széchenyi Kaszinó rendes tagja, MÜVE tag, Szt. Tamás vízivárosi egyházközség tagja. Neje: Blickhardt Anna, gyermekei: Gyula, Anna, László. Riedl Vince karnagy, ny. tisztviselő, Tatabánya. Csehországban született 1868-ban. Középiskoláit és a zenetanfolyamot Pilsenben végezte. 1883-ban a tényleges katonai szolg. alatt mint örm. dirigens, h. karnagy tevékenykedett 1898-ig. Ugyanez évben a MÁK kötelékébe lépett mint tisztviselő és karnagy és 1934-ig működött, amikor 36 évi szolg. után nyugalomba vonult. Magán úton a magasabb zenében is kiképezte magát. 1916-ban a veszprémi 31. h. gy.-e. zenekarát szervezte meg mint karnagy. 1899-ben szervezte meg az első templomi vegyes-, ének- és zenekart, melyet 35 évig tanított és vezetett. 25 éve tagja a Magyar Zeneszerzők Orsz. Egyesületének. Számtalan zenekari müve van állandóan műsoron: egyveleg, indulók és különféle táncdarabok. Minden szabadidejét a zenekultúra fejlesztésére fordította. Testvére: néhai R. Rudolf az orosz fronton hősi halált halt. Neje: Mitterégger Mária-Lujza. Gyermekei: Rubányi Vince határőrszázados, Ottó tanító és zeneszerző, Matild oki. óvónő. Ridly János pékmester, ipartestületi elnök, Nyergesújfalu. Szül. 1868-ban Nyergesújfalun. Középiskolái elvégzése után a sütőipart tanulta ki s mint segéd Győrben, Budapesten és Ausztriában gyarapította szaktudását, majd 1891-ben önálló mester lett. Sütőüzeme mellett még kb. 8 holdon szőlő- és gyümölcstermelést is folytat. Fajgyümölcsöse ismert az egész megyében. Hatízben ipari kitüntetést kapott és egyízben pedig az állattenyésztés terén elért eredményeiért részesült kitüntetésben. Az Ipartestület alapító elnöke, vm. th. biz. póttag. A Győri Keresk. és Iparkamara, valamint az IPOSz. és IPOK beválasztott tagja. 20 évig tagja volt a vm. borellenőrző biz.nak. A vm. mentöegy. választm. tagja, az iparostancisk. felügy. bizottságának tíz éven át elnöke volt stb. Neje: Jánositz Má862 ria, gyermekei: Irén és Franciska, mindketten oki. tanárnők. Riegler Ferenc r. kat. plébános, Vértestolna. Győrben 1905-ben született. Tanulmányait szülővárosában végezte. 1927-ben szentelték fel pappá. Hivatását mint káplán Vértessomlón kezdte, majd Tatabányán és Győrben tevékenykedett. 1933-ban mint adminisztrátor került Vértestolnára, ahol 1934 óta mint a r. kat. plébános teljesíti hivatását. A Rózsafüzér Társulat és a Dalkör vezetője. Népművelődési előadó. Rischl Nándor gazdálkodó, vir. képviselő, Baj. 1900-ban született Baj községben. Középiskoláit Tatán végezte. Utána az édesatyja mellett gazdálkodott. Szülei halála után 1930-ban önálló gazda lett. Jelenleg kb. 28 holdon gazdálkodik. A világháború alatt a 1 l-es tüzérezred kötelékében az olasz fronton küzdött, 1928 óta a községi képv.test. tagja. A Legeltetési Társulat választmányi tagja. Neje: Kerekes Teréz, gyermekei: Ferenc és Berta. Ritter József vendéglős, községi képv., Felsőgalla. Felsőőr községben 1873-ban született. Iskolái elvégzése után előbb a hentes és mészáros, később a vendéglős szakmát tanulta ki Felsőlövön. Mindkét iparban szakképzettséget nyert és mint segéd Bécsben gyarapította tudását, majd 1907-ben önálló vendéglős a Társulat mésztelepén. 1912-ben saját házában megnyitotta a jelenleg is fennálló „Vasúti vendéglő"-jét. Üzlete három helyiségből áll és állandóan hideg és meleg konyha áll a vendégek rendelkezésére. A világháború alatt az 5-ös műszaki ezred kötelékében az orosz és olasz fronton küzdött, 1918-ban szerelt le. A község vezetésében 1926 óta vesz részt mint virilis képv.-test. tag. Neje: néhai Csonka Irén, gyermekei: József, Béla, Jenő és Elemér. Robotka János gazdálkodó, községi bíró, Tokod. Szül. 1889-ben Tokodon. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást tanulta és 1914-ben önálló gazda lett. Jelenleg körülbelül 13 holdon gazdálkodik és gyümölcstermeléssel is foglalkozik. Állatkiállításokon állandó résztvevő, egyízben díjat is nyert üszőjével. A világháború alatt a 26. gy.-e. kötelékében az orosz fronton harcolt, ahol súlyosan sebesült s mint 50%-os rokkant tért haza. A községnek 13 éve egyhangúlag megválasztott bírája. A Frontharcos-csop. alelnöke és r. kat. egyház tanácstagja. Neje: Szabó Ilona, gyermeke: Julianna, Simon Máté gazd. neje. Rochlitz Tibor oki. gyógyszerész, Tóváros. Esztergomban 1906-ban született. Középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Esztergomban a saját gyógyszertárában kezdte működését, majd 1935-ben átvette a helyi „Megváltó-gyógyszertár-"t is és azóta személyesen vezeti. A gyógyszerészeti szaklapokban