Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

megyében kezdte, majd 1936-ban került a grót Esterházy Móric uradalmának kötelékébe mint erdőmérnök. Fcuhorszky István hentes- és mészárosmester, Komárom. Csuz községben (Komárom m.) 1895-ben született. Iskolái elvégzése után a hentes- és mészáros ipart tanulta ki Komáromban s mint segéd Érsekújváron és Cegléden gyarapította szaktudását. 1925-ben önálló mester lett Komáromban. A világháború alatt a 19-es vadászezred kötelékeben az orosz, román és szerb fronton küzdött. Háromízben súlyosan sebesült s mint 50%-os rokkant szerelt le. A bronz v. é., a K. cs.-kereszt, a seb. érem és a háb. emlékérem tulajdonosa. A rokkantegylet tagja. Az Ipartestület előljárósági, a kat. kör rendes tagja. A K. T. C. választm. tagja. Neje: Horváth Mária, fia: Győző. Pothorszky János hentes- és mészárosmester, Komárom. Perbete községben 1883ban született, iskolái elvégzése után a hentes- és mészáros ipart tanulta ki Komáromban és mint segéd évekig fejlesztette szaktudását, majd 1912-ben önálló lett és megalapította jelenlegi üzletét. A világháború alatt a 36. nehéz tüzérezred kötelékében a szerb, orosz és román fronton küzdött, ahonnan súlyos betegen tért haza s mint tűzmester szerelt le 1918-ban. A Károly cs.-kereszt, 6 éves szolg. koronás ezüst érdemkereszt és a háborús emlékérem tulajdonosa. Az Ipartestület elöljárósági, a Frontharcos csoport felügyb. tagja. A tanoncvizsgáztató bizottság elnöke és a mestervizsgáztató bizottság alelnöke. Neje: Benyus Erzsébet, gyermeke: Erzsébet, férj. Szűr Jánosné. Pöltl József gazdálkodó, Baj. 1873-ban született Baj községben. Iskolái elvégzése után édesatyja mellett gazdálkodott, majd egész fiatalon átvette az egész gazdaság vezetését. Jelenleg kb. 30 holdon gazdálkodik. A világháborúban a 31. h. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton harcolt, ahol fogságba esett és csak 1918-ban szökés útján tért haza. A község vezetésében már 1912 óta vesz részt, amikor bírája volt községének. A háború után mint képv.-test. tag tevékenykedik. Neje: Koblencz Anna, gyermekei: Mária, János, Teréz és Anna. Pöntör Béla ny. ág. hit. evang. igazg. tanító, oki. kántor, Vérteskethely. rés községben 1875-ben született. Középiskoláit és a képzőt Sopronban végezte. Tanítói és kántori oklevelét 1895-bn szerezte. Működését Bakonyszombathelyen kezdte, majd Tés, Lajoskomárom, Birda és Tordason tanított, ahonnan 36 évi szolgálat után nyugalomba vonult. 1932-ben telepedett le a községben. Neje: Gerhardt Róza, gyermekei: Rozália, István, Irén, Erzsébet és Edit. Dr. Práger Sándor orvos, Ács. 1898-ban Környe községben született. Középiskoláit Tatán, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Kórházi gyakorlatait a budapesti Sz^nt István-kórház, Verebély-klinikán, Apponyi-klinikán és a Csepeli gyár kórházában végezte, majd 1924ben Ácson önálló rendelőt nyitott. A világháború alatt a 85. közös gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött s mint tart. hadnagy szerelt le. Több kitüntetés tulajdonosa. Neje: Szekeres Emma oki. gyógyszerész, gyermeke: Éva. zarkafalvi és praznóci Praznovszky Ferenc ny. prímási intéző, Esztergom. 1876ban született Érsekújváron. Középiskoláit szülőhelyén és Nagyszombatban, a gazdasági tanintézetet Kassán végezte. Működését 1899-ben kezdte meg az esztergomi érsekségnél és 1913-ig működött, amikor 15 évi szolgálat után nyugalomba vonult. Édesatyja: néhai dr. P. Gyula ügyvéd volt Érsekújváron. Édesanyja: néhai Kucsera Mária. Testvérei: dr. P. Gyula ügyvéd, P. Kálmán Esterházy herceg uradalmában felügyelő. Nagybátyja: P. István m. kir. rendk. követ, megh. miniszter. Neje: Pissuth Paula régi nemesi család sarja. Priekop János ny. m. kir. csendőrtiszth., Esztergom. Hegybányán 1873-ban született. Iskoláit Zólyom megyében végezte. A kötelező katonai szolgálat után átlépett a csendőrség kötelékébe Pozsonyban. Működését Vágújhelyen kezdte, majd Verboc, Verbo és Vágbori községbe került, ahol 10 évet szolgált. Utána Fejér megyébe, majd Esztergom megyébe vezényelték. 1924-ben 36 évi szolgálat után nyugalomba vonult. Szolgálata alatt több elismerésben és kitüntetésben részesült. A világháború alatt mint cSendőrőrsparancsnok Szerbiában teljesített szolgálatot. Neje: Csiepka Gizella, gyermekei: Margit, Mária, János, Béla, Erzsébet és Ernő. Prikkel Mihály, a gesztesi járás tb. főszolgabírája, Komárom. 1883-ban Mocsán született, középiskoláit Komáromban és Győrött, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. A vármegye szolgálatába 1909-ben lépett és előbb Esztergom megyébe, 1925ben pedig Nagyigmándra került és onnan a gesztesi járásba Komáromba helyeztetett. A világháborúban a 15. tábori tüzérezred kötelékében az albán fronton harcolt, főhadnagyi rangban szerelt le, több kitüntetés tulajdonosa. A Komáromi Társaskör társelnöke, több hazafias, kulturális és szociális egyesület támogatója. Printz István géplakatos, kútfúrómester, községi közgyám, Kisbér. Szül. 1879-ben Kisbéren. Iskolái elvégzése után a géplakatos szakmát tanulja ki s mint segéd Kolozsváron és Komáromban gyarapította szaktudását. 1910-ben átvette édesatyja üzemét és önálló mester lett. Ezen műhelyét később kútfúrási és vízvezetéki műhellyel bővítette ki. A járás egyedüli specializált kútfúrómestere, amely iparra sok évi gyakorlata által szerzett kitűnő bizonyítványai alapján nyert engedélyt. A világháború alatt a 31. gy.-e. 853