Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

kötelékében fegyverműhelyi szolgálatot teljesített. Községi közgyám, képv.-test. tag virilis alapon. A róm. kat. egyházközség tanácstagja, Tűzoltóegyesület elnöke. Egy cikluson át tagja a vm. th. bizottságának is. Ipartestületnek 10 éven át volt elnöke. A község két közkútfúrása fűződik nevéhez, azonkívül a megye több helyén végzett kútfúrásokat a Közegészségügyi Intézet megbízásából. Neje: Kozma Róza, gyermekei: Margit, Nándor, Mária és Róza. Prockl Paulin ny. áll. isk. tanítónő, Tóváros. Tatán született. Középiskoláit és a képzőt Budapesten végezte. Oklevelét 1895ben szerezte. Pedagógiai munkásságát Tatán a zárdában kezdte meg, ahol három éven át tanított. Innen előbb Mártonfalvára, majd Pásztora került, ahonnan 31 évi szolgálat után nyugalomba vonult 1925-ben. Értékes pedagógiai munkásságáért miniszteri elismerésben részesült. 1927-ben jött vissza szülővárosába. Édesatyja: néhai Prockl József magántisztviselő volt, édesanyja: Zermann Teréz. Prcckl Rezső vaskereskedő, víz- és gázszerelő, Felsőgalla. Vértestolnán 1886-ban született. Középiskoláit Budapesten végezte, majd a technikai iskolát és gyakorlatot a Krupp-gyárban folytatott. 1920-ban a bádogos, vízvezetéki és gázszerelési iparban önálló lett. 1922-ben létesítette a község második darálómalmát és szikvízgyárát. Ebben az időben Felsőgalla és környékén az OTI megbízottjaként működött. 1927-ben a község vízvezetéki bekapcsolásának egyik részét az ő üzeme végezte. 1929—1932-ig a község vízmestere volt. Vaskereskedését apósától, néhai Schmiedmajer Antaltól vette át ,amely legelső vaskereskedés volt a községben. A világháború alatt a 12. gy.-ezred kötelékében az orosz, szerb és olasz fronton harcolt, kétízben sebesült. Az ezüst és bronz vit. érem és a Károly cs.-ker. tulajdonosa. 1918-ban szerelt le mint I. o. számvevő. Az Ipartestület alelnöke, a Gazdakör örökös alapító tagja. A Tűzoltótestület megszervezésében vezető szerepet játszott. Neje: Schmiedmayer Erzsébet, gyermeke: AnnaMagdolna. Pruzsinszky Antal urad. intéző, Szőny. 1897-ben született Szőny községben. Iskoláit Komáromban végezte. Gazdasági szakismeretét Szőnyben fejlesztette és 1931 óta a dr. Löwinger örökösök uradalmi intézője. A világháború alatt a 31. h. gy.-ezred kötelékében az orosz és román fronton küzdött. Testvérbátyja, néhai P. Ferenc 1917-ben orosz fogságban hősi halált halt. Édesatyja: néhai P. Antal uradalmi szeszgyárvezető volt. Édesanyja: Kovács Róza. Megb. tagja a községi képv.-testületnek. A r. kat. egyház tanácstagja és a komáromi Polg. Lövészegylet tagja. Psenák Mihály városi vámkezelő, Esztergom. Perbete községben 1880-ban született. Iskolái elvégzése után a kertész szakmát ta854 nulta ki a prímási kertészetben. 1906-tól 1914-ig önálló kertészete volt Esztergomban. A világháborúban az 5. huszárezred kötelékében az orosz fronton küzdött, ahol megsebesült. Dicsérő elismerésben is részesült. A háború után előbb Dorogon, majd a tábori fiúnevelő int. gazdaságát és kertészetét vezette. 1933-ban lépett a város szolgálatába. 1936-tól a táti vám kezelője. Neje: Kuczmann Erzsébet, gyermekei: Ilona, férj. Szatina Lászlóné, Erzsébet, férj. Huszák Józsefné, Mihály (Csaba Mihály) oki. gazdatiszt, tart. hadnagy. Puchner József kalaposmester, Dorog. — 1909-ben Dorogon született. Iskolái elvégzése után a kalaposipart tanulta ki s mint segéd Budapesten, Újpesten és Kecskeméten fejlesztette szaktudását, majd 1928-ban önálló mester lett Dorogon. Üzletében saját készítményű női és férfi kalapokat, valamint márkás cégek készítményeit árusítja. Az Ipartestület tagja. Édesatyja: P. Márton kocsmáros, gazdálkodó, közs. képviselő, akinek öccse: néhai P. János a világháborúban hősi halált halt. Édesanyja néhai Perl Mária. Neje: Berberich Erzsébet, gyermeke: Irén. Puchner Márton vendéglős, községi képviselő, Dorog. 1885-ben született Dorogon. Iskolái elvégzése után edesatyja mellett a gazdálkodást tanulta, majd 1913-ban önálló gazda lett. 1923-ban a Hangya üzletvezetője lett, majd 1928-ban önálló kocsmát nyitott saját házában. Üzlete mellett még kb. 20 holdon gazdálkodást is folytat. A világháború alatt az 5. vártüzérezred kötelékében Montenegró partvidékén küzdött s mint szakaszvezető szerelt le. Jub. kereszt, 1912/13. mozg. emlékérem és a Károly cs.-ker. tulajdonosa. A község vezetésében 1919-től vesz részt, előbb mint törvénybíró, majd esküdt és képv.-test. tag. Első neje: néhai Perl Mária, második neje: Perl Borbála, gyermekei: József, Márton, János, Emilia, Anna és Alajos. kisfaludi Puha Lajos ny. községi főjegyző, Kisbér. Ekecs községben 1876-ban született. Középiskoláit Komáromban, Győrben és Pápán, a közigazg. tanfolyamot Pozsonyban végezte. Pályafutását mint gyakornok Császár községben kezdte. 1903-ban került Kisbérre mint h. aljegyző és 1919-ben lett a község főjegyzője. 1929-ben vonult nyugalomba. A világháború alatt a 31. gy.-ezred kötelékében az orosz, olasz, román, albán és a francia fronton küzdött s mint népf. százados szerelt le. Több kitüntetés tulajdonosa. A Kisbéri Tkpt. felügy. biz. tagja. Neje: Puha Judit, gyermeke: Irén. Dr. Pulszky Gyula, az OTI esztergomi kerületi pénztárának helyettes ügyvezetője, Esztergom. 1904-ben Budapesten született, középiskoláit Budapesten, az egyetemet Pécsett végezte el. Mint szakdíjnok került az OTI-hoz, ahol mint fogalmazó-gyakornok a helyi pénztár helyettes ügyvezetője.