Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

302. ezred kötelékében az orosz fronton harcolt. A Károly cs.-ker. kitüntetés tulajdonosa. A község vezetésében már 1906 óta vesz részt mint közs. képv.-test. tag virilis jogon. A Hangya felügy. biz. tagja volt három évig. A ref egyház presbitere. Neje: Vigh Mária, gyermekei: Zsófia, férj. Szobi Lajosné, Eszter és Irma. Pálffy Béla földbirtokos, községi bíró, Csép. ősrégi nemesi famíliából szármázik. Szül. 1894-ben Csép községben. Középiskoláit Pozsonyban és Kecskeméten végezte. Iskolái után ősei birtokán gazdálkodik. A világháborúban a 17. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, ahol fogságba esett és csak három év múlva mint csererokkant tért haza s mint hadaprpdj. őrmester szerelt le. A község vezetésében is kiveszi részét, előbb mint képv.-test. tag, jelenleg pedig bírája községének. Édesatyja: néhai P. Elek árvaszéki elnök volt Komárom megyében. Elhúnyt 1933-ban. Édesanyja: néhai Mitsky Janka ősrégi komárommegyei, csépi földbirtokos családból való volt. vitéz Pálffy Károly gazdálkodó, megyebiztag, Ács. 1890-ben született Ácson. Iskolái elvégzése után gazdálkodott, majd a kötelező katonai szolgálatra bevonult és a világháborút mint tényleges katona érte meg. A 12. gy.-ezred kötelékében a szerb és az orosz fronton küzdött, egyízben sebesült s mint tiszthelyettes szerelt le 1920-ban. Kitüntetései: a nagy ezüst, kis ezüst és bronz vit. érem, Károly cs.-ker, 1912/13. emlékérem, a hat éves szolg. érdemkereszt, Ágoston nagyherceg kitüntetése az oldenburgi kereszt. 1924-ben avatták vitézzé. A leszerelés után előbb a kisbéri áll. ménesbirtok szolgálatába áll, majd 1927-ben önálló gazda lett Ácson. Jelenleg kb. 38 holdon gazdálkodik. A község vezetésében 1932 óta vesz részt, előbb mint elöljáró, később községi képv.-test. tag. Az iskolaszék tagja, a r. kat. egyház tanácstagja. A Frontharcos Szöv. helyi csop. vezetőségi tagja. Két éve a várm. bizottságának is tagja. Neje: Koppány Julianna, gyermekei: Julianna, Teréz és Magdolna. Pálffy Károly kisbirtokos, községi bíró, Ács. Szül. 1876-ban Ács községben. Iskolái elvégzése után a molnáripart tanulta ki és 1897-ben önálló molnármester lett 1927-ig. 1900 óta gazdálkodással is foglalkozik. Jelenleg kb. 25 holdon gazdálkodik és nemesített szőlőt termel és saját nevelésű lovakat tenyészt. A községi képv.-testületnek 25 éve tagja. Kilenc évig elöljáró, kilenc évig törvénybíró és hét éve a község bírája. A szegényház vezetője, a Gazdakör alelnöke, a ref. egyház presbitere 25 éve, a Legeltetési Társulat pénztárnoka és hat éven át volt hegybíró. Működése alatt készítették az artézi kutakat. A folyamatban levő cementmakadámutak építésének előmozdításában nagy szerepe volt. Neje: Papp Katalin, kinek édesatyja, néhai P. János hosszú évekig volt a község elöljárója, törvénybírája és a szőlőhegy bírája. Gyermekei: Erzsébet, férj. Vitaris Zsigmondné, Eszter, férj. Cunyi Bálintné. Öccse: néhai Pálffy Lajos az orosz fronton 1914-ben hősi halált halt. Páli Sándor ref. lelkész, Esztergom. 1872ben Szomoron született. Középiskoláit Pápán, a teológiát Debrecenben és Pápán végezte el Mint segédlelkész Tatán, Szőnyben és Kocson működött. 1899 óta Esztergomban fejt ki lelkipásztori működést megszakítás nélkül. Édesatyja, f P. Lajos ref. esperes alapította meg az esztergomi gyülekezetet és rendelte ide az első lelkészt s ezzel, valamint további áldásos tevékenységével kiváló érdemeket szerzett egyházának. Felesége: f lászlófalvi Welits Mária volt, gyermekei: Etelka, férj. Tóth István erdőgondnok neje és Mária. Pálmai József községi főjegyző, Kisbér. Sajóvámoson 1899-ben született. Középiskoláit és a jegyzői tanfolyamot Egerben végezte. Működését mint gyakornok Sajóvámoson kezdte 1918-ban. 1921-ben Nagytállya község adóügyi jegyzője lett, 1926ban Felsőtárkányon mint fpjegyző működött. 1929-től mint Kisbér főjegyzője megszakítás nélkül teljesíti hivatását. Föjegyzösége alatt állították fel a hősi emlékmüvet 1933-ban, a polg. iskolát létesítették 1933— 34-ben, a Legeltetési Társulatnak 100 hold legelöt szerzett és még számos építkezés és alapítás fűződik nevéhez. A világháborúban a 12. h. gy.-ezred kötelékében az olasz harctéren küzdött s egyízben sebesült s mint tart. zászlós szerelt le. Vm. th. biz. tag. A vármegyei Jegyzőegyesület alelnöke. Neje: Keleti Izabella, gyermekei: Tibor és Izabella. Pályi Béla oki. tanító, Naszály. 1915-ben született Söjtör (Zala m.) községben. Középiskoláit Balatonfüreden és Rákospalotán, a képzőt Pápán végezte. Oklevelét 1935-ben nyerte el. Még ugyanezen évben kezdi meg pályafutását Naszály községben, ahol azóta is megszakítás nélkül tevékenykedik. Az Ifj. Egyesület vezetője, a Zöldmező Szövetség titkára. Édesatyja P. Pál kereskedő, aki részt vet a világháborúban s mint 25%-os rokkant szerelt le. Pályi István gyárvezető, Dunaalmás. Szomódon 1882-ben született. Iskoláit Budapesten és Komáromban végezte. Utána a kőfaragóiparban nyert szakképzettséget s mint segéd Budapesten fejlesztette szaktudását. A világháborúban a 33. tábori tüzérezred kötelékében az orosz, olasz fronton küzdött s mint tűzmester szerelt le. A kis ezüst vit. érem, Károly cs.-ker., koronás ezüst érdemker. és a koronás vasérdemker. tulajdonosa. Leszerelése után a Barczacsalád telepén működött iparában 1919-ig, majd a dunaalmási Hangya-bolt vezetője volt hat éven át. Egy évig önállósította magát iparában, majd 1927-ben lépett a Du842