Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

letett 1893-ban. Iskoláit Felsőgallán, Lovasberényben és Tatán végezte, ahol mint kereskedő is szakképzettséget nyert. Szakképzettségét Bécsben fejlesztette, majd 1914ben átvette a családi üzlet vezetését. A világháborúban a 12. közös gy.-ezreddel az orosz fronton harcolt, ahol fogságba esett. 3 évi szenvedés után tért haza. A Károly cs.-kereszt, bronz vitézségi érem tulajdonosa. Tagja a Frontharcos szövetségnek. Neje: Steiner Margit, szönyi származású, gyermekeik: Miklós és Ernő. 3. N. Irma Bányai Andor kereskedő neje Tatán. 4. N. Imre, aki 1898-ban Felsőgallán született, iskoláit Felsőgallán és Tatán végezte. A kereskedelmi szakmát Bécsben tanulta ki, ahol elvégezte a 3 éves kereskedelmi szaktanfolyamot s ma szintén a családi üzlet vezetésében vesz részt. A világháborúban a 3. vadászzászlóalj kötelékében a szerb és orosz fronton harcolt. A bronz vit. érem és Károly cs.-kereszt tulajdonosa. N. Ernő pedig az orosz fronton hősi halált halt. Megemlítendő, hogy néhai N. Miksa öccse, néhai dr. Nobel Adolf felsögallai születésű tengerész fötörzsorvos, a Kormányzóval együtt szolgált. Noll László bornagykereskedő, Tatabánya. 1904-ben Tata-Tóvároson született. Iskoláit Bicskén, a technológiát Budapesten végezte. 1918-ban a Magy. Ált. Köszénbánya kötelékébe lépett és itt működött 1931-ig, amikor kilépett a szolgálatból és átvette apósa vendéglőjét Alsógallán és azt 1933-ig vezette. 1935-ben alapította meg jelenlegi bornagykereskedését Tatabányán. Üzletében különféle borok nagybani vételés eladásával foglalkozik. Édesatyja N. Vince vendéglős volt, aki 34 éven át a M. Á. K. kebelében teljesített szolgálatot. A helybeli Sport Egyesület pénztárosa. Neje: Nobel Erzsébet, gyermeke: László. Nóvák Rezső, a gr. Esterházy Ferenc uradalom számtartója, Tóváros. Tatán 1893ban született. Iskoláit Tatán és Győrben végezte. Utána 10 évig mint banktisztviselő működött, majd 1920-ban uradalmi szolgálatba lépett. A község képv. test.-nek tagja (az uradalom képviselője), Tata, Tóváros és Bánhida egyházközségi tanácstagja, a Tatai és Tóvárosi Kaszinó, a Tatai Atlétikai Club és a Polg. lövészegylet tagja. — Neje: Pluhár Irén. Dr. Novotny Elemér községi aljegyző, I Dorog. Alsószecse (Bars m.) községben 1901-ben született. Középiskoláit Mezőtúron, jegyzői tanfolyamot Egerben és az egyetemi tanulmányait pedig Budapesten végezte. Pályafutását 1928-ban kezdte Bajot és Dömös községben, ahol mint kgi jegyző működött. 1930-tól Dorogon előbb mint s. ' jegyző, 1932-ig mint h. községi jegyző és 1932. nov. 15-től megválasztott községi aljegyzője Dorognak és azóta megszakítás nélkül teljesíti hivatását. 52» Nyári József községi tanító és oki. kántor, Esztergom. 1902-ben született Esztergomban. Középiskoláit és a képzőt szülővárosában végezte. Oklevelét 1923-ban szerezte. Működését Lőrincin (Nógrád m.) kezdte, innen Pilisszentlélekre kerül, mint kántortanító, majd Dunaalmásra és 1930ban kerül az esztergomi közs. elemi iskolához tanítónak. 1932 óta a községi iparostanonciskolában is tanít és a IV—VI. kerület gazdasági továbbképző Népiskola vezetője. A Komaromi Hírlapnak volt munkatársa. Irodalmi munkássága: Esztergomi Szent István naptárban megjelent „Parasztlakodalom" c. néprajzi munkája, melyet az Esztergomi hét keretében 1935-ben a belvárosi olvasókörben elő is adtak. Népművelési ügyvezető. Számos helybeli társadalmi és kulturális egyesület titkára. Dunaalmáson a Leventezenekar karnagya és a vegyes- és férfikar vezetője. Jelenleg az Esztergomi Földmíves Ifjak Dalárdájának vezetője. — Édesatyja néhai Ny. János az orosz fronton szerzett sebesüléséből kifolyólag 1918-ban hősi halált halt. Neje: Kottra Ilona oki. tanítónő, gyermekei: Anna, József és Olga. Nyerges Aladár gazd. főintéző, Héreg. Mosonban 1908-ban született. Középiskoláit Csurgón, a gazdasági akadémiát Magyaróváron végezte. Működését a cenki cukorgyárnál kezdte, majd Jászapátiban és Seregélyesen mint intéző tevékenykedett. Utána Héregre került, majd 1936-tól a Hochenloche-Lagenburg Lajos hercegi uradalomban Tornyópuszta felelős vezetője. Tarján község virilis képv. tagja megbízásból. Neje: Hargittai Ilona, gyermeke: Ilonka. Nyirő Károly ref. lelkész, Pilismarót. — Noszlop községben 1903-ban született. Középiskoláit és a Teológiát Pápán végezte. Pályafutását Pápán kezdte, majd Sopronba került, mint hitoktató lelkész. Innen Balassagyarmatra, majd 1930-ban került Pilismaróira, ahol mint megválasztott rendes ref. lelkész tevékenykedik. A közs. képv. testület tagja. Az O. K. H. és Hangya szöv. felügyelő bizottságának elnöke. A drégelypalánki ref. egyházközség számvevője. Neje: Kovács Margit, gyermekei: Csaba és Károly. Oberinüller Ferenc reáliskolai igazgató, Esztergom. 1885-ben Újvidéken született, középiskoláit Újvidéken, az egyetemet Budapesten végzete. Tanári oklevelét 1905-ben nyerte el. Működését Esztergomban 1912ben kezdte és azóta megszakítás nélkül tanít. 1920-ban az intézet igazgatója lett. A helyi szabad egyetem vezetője 1924 óta. Értekezéseit folyóiratok és szaklapok több ízben közölték. A helyi napilapokban számos társadalmi irányú cikke jelent meg. A TESz. jubileumi emlékkereszttel tüntette ki. néhai ortói és ochserhauseni Oberth Ágoston tanítóképzőintézeti és gimnáziumi tanár, tb. igazgató, Esztergom. 1860-ban született, középiskoláit Esztergomban végezte, taní835