Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

tói, majd tanári oklevelet nyert. Előbb taní­tói minőségben működött es a tanári okle­vél elnyerése után az esztergomi érseki ta­nítóképzőben a történelem, földrajz és al­kotmánytan tanára és a bencés gimn. torna­tanára lett. 40 évig működött és 1920-ban halt meg. Ugy a helyi, mint a fővárosi napi­lapokban és szaklapokban értekezései jelen­tek meg. Atyja: Károly, az esztergomi ba­zilika gondnoka volt. Özvegye: Thuróczy Mária, gyermekei: Ernő, Lucia és Erik. Oberth Károly Oszkár községi aljegyző, Dorog. 1902-ben Táton született, középis­koláit Esztergomban végezte, a közigazga­tási tanfolyam elvégzése után Piszkén kezdte meg működését, majd Kesztölcre, Süttőre és 1930-ban Dorogra került, mint aljegyző. A közbirtokosság jegyzője. Neje: Keviczky Irén, gyermeke: Márta. Ochsenfeld János ny. áll. m. kir honvéd­ezredes, Esztergom. 1881-ben a temesmegyei Varjason született. Középiskoláit Triestben, a katonai iskolát Temesvárott végezte. A volt cs. és kir. 51. gy.-ezredben Kolozsvá­rott és Mátészalkán teljesített szolgálatot, majd mint főhadnagy Bécsbe került. A há­ború kitörésekor századosi rangban az orosz fronton harcolt és 1914-ben az oroszok fog­ságába esett, ahol 8 évig volt. 1922-ben tért haza és Nagyigmándon mint őrnagy és al­ezredes ténykedett, majd Esztergomba ke­rült, ahol 1928 május 1-én ezredesi rangot nyert. Nyugállományba 1929-ben vonult. A Károly cs.-kereszt, a 25 évi szolg. tiszti jel., az 1912—13. évi emlékkereszt, az 1908. évi jubileumi emlékérem tulajdonosa. Az esz­tergomi katolikus kör tagja. Neje: Jacoby Gabriella, gyermeke: Éva. Ocskay József cementárukészítő, Bánhida. 1886-ban Vértesszöllősön született. Üzemét 1925-ben alapította saját erejéből és szor­galmából. Cementáru, mükőgyártással, va­lamint a szakmába vágó összes munkála­tokkal foglalkozik. Vállal műmárvány és sírkőkészítést. Felsége: Boda Katalin, gyer­mekei: József, Lajos, Simon, Katalin és Mar­git. Az üzem vezetését József fiával együtt végzi. Ogonovszky Ferenc községi aljegyző, Bánhida. Tatabányán 1905-ben született. Tanulmányait Tatán és Szombathelyen vé­gezte. Közigazgatási működését mint jegy­zőgyakornok Tatabányán kezdte meg, majd Felsőgallára és Szomódra került mint h. jegyző és 1933 óta Bánhida megválasztott községi aljegyzője. A Hangya ügyvezetője, a Tűzoltótestület alparancsnoka, a Polg. Lövészegyle főtitkára és B. S. E. titkára. Neje: Körtvélyessy Janka, gyermekei: Mar­git, Ferenc és Anna ikrek. Olajos János okleveles középiskolai tanár, Esztergom. 1890-ben Marosvásárhelyen szü­letett. Középiskoláit Brassón, a tanárképzőt Kolozsvárott végezte. Mint ábrázoló geo­métriai tanár a kolozsvári ref. főgimná­ziumban kezdi el működését, később a nagy­836 enyedi Bethlen-kollégiumban és 1918-tól az esztergomi Szent Imre-gimnáziumban tanít. Neje: Vodicska Anna oki. tanítónő, gyer­mekei: Marianna, János és István. Olasz Károly polgári iskolai tanár, Ko­márom. 1885-ben Dunapatajon született, is­koláit Budapesten és Nagykőrösön végezte. Nagymihályon, Somorján, Hódmezővásár­helyen, Erzsébetfalván, Mátészalkán, Duna­patajon és 1932-től Komáromban a mennyi­ségtant és természettudományt tanítja. A ref. egyház presbitere, az orsz. polg. isk. tanáregyesület győrvidéki körének pénztá­rosa. Neje: Beck Jolán, gyermekei: Márta, Éva, Katalin és Tibor. Oláh Béla ny. alerdész, Mogyorósbánya. Kürt községben 1892-ben született. Közép­iskoláit Érsekújváron, a szaktanfolyamot Liptóújváron végezte. Működését Szentist­vánpusztán kezdte meg, majd Csenke, Ga­ramkövesd és 1915-től Szentkereszt, Eszter­gom Szentgyörgymezői erdőség kezelője volt. 1934-ben 24 évi szolgálat után nyuga­lomba vonult. A világháború alatt a 12. gy.­ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, ahol súlyosan sebesült s mint 25%-os rok­kant szerelt le. Nagybátyja: néhai Zeller Béni törzsőrm. 1916-ban az orosz fronton hősi halált halt. A kgi képv. test. tagja, a Polg. Lövészegylet elnöke és oktatója. Neje: Keil Mária, gyermeke: Béla. Oliwa Bertalan áll. vizsg. fogász, Fel­sőgalla. 1887-ben született Alsó-Ausztriá­ban. Iskoláit Bécsben végezte. Működését Magyarországon, Tatán kezdte el 1912-ben s ugyanakkor fiókot létesített Felsőgallán is. 1933 óta csupán felsőgallai laboratóriu­mát tartja fenn. A világháborúban a 49. k. gy.-ezred kötelékében szolgált. Tagja a fo­gászati egyesületnek. Neje: Nagy Vera, gyermekei: Ilona és Sarolta. Oltósy Ferenc bankcégvezető, Esztergom. 1877-ben született Esztergomban, ősrégi esztergomi családból származik, atyja néhai O. Ferenc, édesanyja néhai Brenner Bor­bála volt. Esztergomban és a pozsonyi ke­resk. akadémián végezte tanulmányait, majd 1897-ben az Esztergomi Keresk. és Ipar­bankhoz került, ahol azóta működik. 1930­ban cégvezető lett. Esztergom város képvi­selőtestületének 20 évig volt tagja. Neje: Domonkos Margit. vitéz Oltósy Oszkár botgyáros, Eszter­gom. 1890-ben Bécsben született. Középis­koláit Székelyudvarhelyen és Bécsben vé­gezte. A világhábroúban a 26-os gy.-ezred­ben teljesített szolgálatot és az orosz fron­ton harcolt, s mint hadnagy 1915ben orosz fogságba került, ahonnan 1920-ban Ameri­kán keresztül tért haza. A nagy ezüst vi­tézségi érem, a Signum Laudis és a bronz vit. érem tulajdonosa. 1928-ban vitézzé avatták. A vitézi szék tagja, a polgári lö­vészegylet szentgyörgymezei alosztályának elnöke. Neje: Brilli Lujza, gyermeke: Mag­dolna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom