Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Hont m. tanfelügyelőjétől teljes elismerést kapott hazafias munkájáért. 1926-ban elnyerte a Magyar Tud. Akadémia Wodianerdíját, 1,000.000 K-át közhasznú tanítói kötelességének mintaszerű teljesítéséért s 1924-ben 300.000 K tanítói jutalomdíjban részesül. Az elnyert 1,000.000 K-ás W.-díjhoz a sajátjából hozzátesz még 1,000.000 K-át s mint alapító tag a nógrád- és hontmegyei tanítói internátus részére adományozta. 1929-ben a több mint négy évtizedes népoktatási munkájáért a IV. oszt. magyar érdemkeresztet kapta. Az ált. tanítóegyesületnek hosszú időn át volt elnöke, majd társelnöke s végül díszelnöke. Neje: lipoci Lipowszky Margit oki. tanítónő, gyermekei: Szilárd aü. jegyző Drégelypalánkon, Amanda, férj. Benedek Elemérné (Bpest) és Margit. Negró Ernő oki. gépészmérnök, Ács. Született 1909-ben. Középiskoláit Nyíregyházán, műegyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Gépészmérnöki oki. 1932-ben szerezte. Működését Röck István első brünni gyárában kezdte, majd a tényleges katonai szolgálatát teljesítette a miskolci tüzérosztálynál. Ezután a Ganz vili. gyárban működött és 1934-től pedig az ácsi cukorgyárban teljesíti hivatását mint gépészmérnök. A Kaszinó és az Ácsi Sport Club tagja. Édesatyja: Negró Albert a szerencsi cukorgyár igazgatója. Nelhiebel Antal fűszer- és sörkereskedő, Esztergom. Született 1896-ban Esztergomban. Középiskoláit ugyanitt végezte. Utána a kereskedői pályára lépett. 1922-ben lett önálló kereskedő, amikor mint a Kőbányai Polgári Serfőzde egyedárusítója sörkereskedést létesített. 1924-ben nyitotta meg füszerüzletét a város főutcáján. A világháborúban a 26. gy.-e. kötelékében az orosz, olasz és román ronton küzdött s mint őrmester szerelt le. A bronz v. é., a Károly cs.kereszt kitüntetés tulajdonosa. A város képv.-test.-nek 1935 óta választott tagja. A MOVE választm., a kereskedők egyesületének rendes tagja. Neje: Sztahovits Alujzia, gyermekei: Ágoston és Alujzia. Nelhiebel Ferenc kereskedő és vendéglős, Esztergom. 1889-ben szül. Esztergomban. Iskoláit szülővárosában végezte, majd a mészáros- és hentesipart tanulta ki édesatyja mellett. Mint segéd Esztergomban és Pozsonyban fejlesztette szaktudását. 1919-ben lett önálló hentes és mészáros, majd 1920ban átvette a család üzletét, amely egyike a legrégibb üzleteknek ezen szakmában. 1924-ben átvette a füszerüzlet vezetését is. Vendéglője két heiyiségből és kerthelyiségböl áll. Az Attila Asztaltársaság rendes hivatalos összejöveteli helye. A világháborúban a 26. gy.-ezred kötelékében az orosz és olasz fronton harcolt és részt vett a örök emlékű véres piavei csatában is s mint a bronz vit. érem és a Károly sc.-ker. kitüntetés tulajdonosa szerelt le. 1933 óta a várm. törvh. biz. tagja, a város képv.-testületének három éven keresztül tagja. A Szent Tamás r. kat. Olvasókör és az Ipartestület elöljáróság tagja. Neje: Ridli Róza, gyermekei: Ferenc, László és Imre. Nemes Jenő közs. jegyző, Tóváros. Nána községben 1887-ben született. Középiskoláit Esztergomban végezte. Pályafutását mint gyakornok Komárom-Szentpéterben kezdte, ahol 1909-ben aljegyző lett, majd 1913-tól mint körjegyző 1918-ig teljesített szolgálatot. A megszállás után Dunaalmásra került mint h. főjegyző, 1924-ben már főjegyző. 1930 óta Tóvároson mint jegyző teljesíti hivatását. A Polgári Kör pénztárosa, a községi képv.-test. tagja és az egyházmegye test.-nek tanácstagja. Neje: Szőnyi Adrién, gyermekei: Jenő és Mária. Nemes Imre ref. tanító, Kocs. 1907-ben Somorja községben született. Középiskoláit szülőhelyén és Debrecenben végezte. 1926ban nyert oklevelet. 1928 óta a község megválasztott rendes felekezeti tanítója. A nemzeti hadseregben a 2/1. határzászlóalj kötelékében teljesített szolgálatot. Állandó előadó a népm. előadásokon. Neje: Fenyődy Erzsébet, gyermeke: Imre. Nemesi István ny. MÁV s.-tiszt, Vértesszö'lős. Szül. 1884-ben Vértesszöllősön. Iskoláit ugyanitt végezte, majd egész fiatalon a MÁV kötelékébe lépett Bánhidán. Innen Hatvanba került és 30 évi szolgálat után 1936-ban nyugalomba vonult mint lámpamester. A VOGE tagja. Neje: Kubinger Paulina, gyermeke: Paula, férj. Aschenbrenner Frigyesné, szövőmester neje. nemesszeghy Nemesszeghy István ny. érseki tanítóképzöint. zenetanár, Esztergom. Komáromban 1863-ban született. Középiskoláit Komáromban, Győrben és Pápán, a zeneakadémiát Budán, a liturgiái és orgona szakot a Nemzeti Zenedében Budapesten végezte. Működését Kecskeméten kezdte meg mint zenetanár hét évig a Szabados-féle zenedében. Ezen időre esik a Zichy-hangversenyen való művészi szereplése. Később az áll. főreáliskola ének- és zenetanára lett s önálló zenekonzervatóriumot nyitott, amelyet 13 évig tartott fenn. ő alapította a kecskeméti Polgári Dalkört és a Műkedvelő Ifjak Zenekarát. Hosszú ideig zenekritikusa volt a Pestmegyei Hírlapnak, majd a kecskeméti „Függetlenség" című lap szerkesztője volt. Több népszínmühöz és énekes vígjátékhoz írt zenét, melyeket Kecskeméten es Kolozsváron adtak elő. Nyomtatásban megjelent müvei: Tornaverseny induló, Jubileumi induló, ezenkívül számos egyházi zenemű szerzője. Kecskeméten a Függetlenségi Párt titkára volt. Nyugalomba vonult 1932-ben. Neje: Kovács Ilona, gyermekei: Gyula jogszig., Kornél dr. j. OTI-nál Bpesten, Győző oki. tanító, István zeneakadémiát végzett, Aurél oki. kántortanító, zeneakadémiát végzett áll. zenetanár és Gizella. 832