Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

özv. Neubauer Emiiné mozgószinház tulajdonos, Alsógalla. Férje 1882-ben született Rakoitzon, Németországban, elhunyt 1907-ben. Özvegye 1915-ben telepedett le a községbe és ávette Albrecht Antal „Apolló" mozgószínházát. A mozi 1913-ban épült, 318 ülőhely van benne, 1930-tól már hangos leadóval működik. Szombat és vasárnap tart előadásokat. Üzletvezetője: Sajó Károly győri lakos, a győri „Elité" mozgó igazgatója. Gyermekei: Ferenc, Emil, Károly, Ilona, férj. Prokop Jánosné és Géza. Neumayer Gyula fűszer-csemege, üveges, porcellánkereskedő, Kisbér. 1897-ben szül. Kisbéren. Középiskoláit magánúton végezte, majd a fűszer és csemege szakmát tanulta ki a Török István cégnél. Később mint segéd, majd 15 éven keresztül üzletvezetője volt a cégnek. 1933-ban átvette főnöke üzletét, amelyet Török István 50 évvel ezelőtt alapított. A környék legjobban felszerelt szaküzlete. Az üzletet fivérével együtt vezeti. A helybeli kereskedők egyesületének titkára. Édesatyja, N. Gyula évtizedeken keresztül a község tekintélyes épület- és bútorasztalos mestere volt. Testvérei: Antal szül. 1903-ban. Középiskoláit Győrben vé§

ezte, majd a kereskedői pályára lépett és iyőrben kitanulta szakmáját. Mint segéd Budapesten gyarapította szaktudását és 1933 óta fivére üzletében tevékenykedik. István és Ferenc épület- és bútorasztalos, mindkettő részt vett a háborúban s Ferenc mint pilótaőrmester szerelt le. Vilma, Halász Jánosné, Gyula, Imre és Antal. özv. Neumayer Józsefné szikvízüzem és vendéglős, Kisbér. Az üzemet 1909-ben alapította néhai N. József, aki képv.-test. tag volt virilis jogon. Az üzem gépi erőre van berendezve és ellátja az összes helybeli és a környéki vendéglősöket. Az üzemet jelenleg özv. N. Józsefné vezeti. Gyermekei: Béla építész és Kornélia-Margit. Neuwirth Béla villamossági és műszaki kereskedő, Kisbér. Győrben 1908-ban született. Iskoláit szülővárosában végezte, majd a műszaki kereskedelmi szakmát tanulta ki s mint segéd Győrben, Mosonban és Bécsben gyarapította szaktudását. 1931-ben lett először önálló, majd 1933-ban alapította meg jelenlegi üzletét. Villamossági cikkek, rádió, gramofon, kerékpár, csillár és műszaki cikkek eladásával foglalkozik. Édesatyja, N. Jakab Györ város nyersterménykereskedője volt, aki néhai Károly király által arany órával lett kitüntetve. Kilenc fia, 24 unokája és 4 veje vett részt a világháborúban. 1920-ban hunyt el. Fivére, N. Károly az olasz harctéren szerzett sebesüléséből kifolyólag Komáromban hősi halált halt. Unokatestvére, N. Simon mint főhadnagyorvos halt hősi halált. A Leventeegyesület tagja. Neje: Hoffmann Katalin, gyermekei: Anna, Kornélia. Németh G. Alajos férfi és női kalaposmester, Esztergom. Budapesten 1891-ben született. Iskoláit ugyanitt végezte, majd a kalaposmesterséget tanulta ki Esztergomban. Mint segéd Szombathelyen, Pozsonyban, Komáromban és Győrben fejlesztette szaktudását és 1919-ben önálló lett Esztergomban és átvette édesatyja, néhai N. Vencel 1904 óta fennálló üzemét, amely teljesen modernül, gépekkel van berendezve. Csak magakészítette és márkás kalapokat tart. A női kalapokat kizárólag üzeme készíti. A világháborúban a 26. gy.-ezred kötelékében teljesített katonai szolgálatot. Az Ipartestület választmányi tagja. Neje: Csapó Terézia. magasi Németh Gábor festőművész, Esztergom. (Művészneve: Magasi.) 1883-ban született Budapesten. Középiskoláit Újpesten, a festészeti akadémiát Berlinben és Münchenben végezte. A berlini akadémián elismerőoklevelet nyert. 1918—29-ben a hadviselt művészek kiállításán vesz részt. A következő években, 1926-ig a Műcsarnokban kerülnek képei kiállításra. 1927-től csak freskófestéssel foglalkozik. A világháborúban a 26-os gy.-ezred kötelékében teljesített szolgálatot. Feleségének első férje: néhai Tihanyi János az orosz fronton eltűnt. Öcscse, N. józsef a háborúban szerzett betegségéből kifolyólag hősi halált halt. Neje: Hugyec Ilona, gyermeke: Gábor, neveltgyermeke: Tihanyi Emil. Nagyobb sikert elért képei: „Konyha", „Forrásnál", „Női fej" Műcsarnok-tárlaton. „Cipészműhely" Berlini tárlaton. „Varrónő" és rézkarcok Esztergomról Nemzeti Szalon tárlatán. A megye területén A dorogi bányatemplom, Bibliotheka lépcsőháza, Szent Vince Zárdatemplom, az esztergomi Bazilika téli kápolnája, kisoroszi templom, Kolos-kórházkápolna, F. Szeminárium-kápolna freskóit készítette. Kaposvárról két ezüst érmet és egy elismerő oklevelet kapott. Németh Gyula esp. plébános, Felsőgalla. Bükk községben 1871-ben született. Tanulmányait Sopronban és Győrben végezte. 1895-ben szentelték fel. Pályafutását Nagycenken kezdte meg, majd Oka és Győrújvárosba került. Káptalandombi plébános és karkáplán 2 évig és Székesegyházán 3 évig igazg., majd 1908-tól Felsőgallán teljesiti hivatását. Az összes helyi vallásos egyesületek alapítója és vezetője, a vm. th. bizottság és a kgi képv. test. tagja. A Hangya elnöke. Díszelnöke a Rokkantegyesületnek és a ker. szoc. egyesületnek. ifj. Németh Gyula sütőmester (sütöde a ,,Hófehér"-hez), Esztergom. 1902-ben született Esztergomban. Iskoláit szülővárosában végezte, majd a sütő ipart tanulta ki s mint segéd Esztergomban és Dorogon fejlesztette szaktudását és 1930-ban önálló sütőmester lett. Üzeme 2 kemencével rendelkezik és egyike a város legelső péküzemeinek. Az Ipartestület tagja, a tanonc- és mestervizsgáztató bizottság tagja. Németh István róm. kat. plébános, Ács. 1894-ben Vitnyéden született. Középiskoláit 52 833