Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

vatását mint a Szent Ferencrendiek internátusának vezetője. Nagy Sándor ny. MÁV altiszt, Mocsa. 1887-ben ószöny községben született. Iskoláit Komáromban végezte. Utána a kömüvesipart tanulta s mint segéd Budapesten, Pápán és Komáromban fejlesztette szaktudását 1909-ben lépett a vasút szolgálatába és 1927-ig szolgált, amikor betegségére való tekintettel 28 évi beszámított szolgalat után nyugalomba vonult. A világháború alatt mint vasutas teljesített szolgálatot. Sógora, néhai Eichhardt András a világháborúban hősi halált halt. Az Iparoskör számvizsg. bizottság tagja. Neje: Eichhardt Franciska, gyermekei: Sándor és István. vitéz nemes Nagy Vince kisbirtokos, községi képv., Ács. Született 1884-ben Ács községben. Iskolái elvégzése után a mészárosiparban nyert szakképzettséget s mint segéd Budapesten gyarapította tudását. 1920 óta gazdálkodik és saját nevelésű haszonállatokat nevel. A világháború alatt a 15. tábori ágyúsezred kötelékében az orosz és olasz fronton küzdött 52 hónapon keresztül. Kitüntetései: I. o. ezüst kétszer, a II. o. ezüst kétszer, a bronz vit. érem kétszer, Károly cs.-kereszt, háborús emlékérem és a német ezüst háb. emlékérem. Mint c. tűzmester szerelt le. 1924-ben avatták vitézzé. 1931-ben a Vitézi Rend fennállásának 10. évfordulója alkalmával a Vitézi Rend érdekében kifejtett nemzetvédelmi tevékenységéért a magy. bronz érdemérmet kapta. Volt községi pénztáros, jelenleg vál. képv.-test. tag és elöljáró. Neje: Henics Teréz, gyermekei: vitéz Vince és László. Natkay László sütőmester, Komárom. 1911-ben született Tóvároson. Iskoláit Szőnyön és Komáromban végezte. Utána a sütőipart tanulta ki és mint segéd Esztergom és Komárom megyében fejlesztette szaktudását. Saját erejéből és szorgalmából 1929-ben lett önálló sütőmester. Üzeme két kemencével van felszerelve és az Újtelep első sütőüzeme. Az Ipartestület tagja. Neje: Póka Julianna. Nádler István tanítóképzőin! igazgató, Esztergom. 1881 aug. 17-én Esztergomban született. Tanulmányait Esztergomban végezte. 1903-ban szentelték pappá. Budapesten mint hitoktató kezdte el pályafutását, majd a belvárosi plébánia káplánja lett. Esztergomban előbb az érseki tanító-, majd az érseki tanítónőképző tanárának neveztetett ki és 1922-ben az intézet igazgatója lett. Nagyértékü irodalmi munkásságot fejt ki, több önálló müve jelent meg. Érseki föszentszéki bíró, pápai kamarás, a vízivárosi Olvasókör tb. elnöke, a Keresztény Szervezet Országos Egyesületének 23 év óta pénztárosa, a városi képv-testület tagja, iskolaszéki tag, várm. biz. tag. A főegyházmegyei papi nyugd. int. biz. tagja, a Magyar Turista Egyesület esztergomi osztályának ig. tagja, azonkívül számos vallásos és társadalmi, hazafias és kulturális egyesület vezetésében vesz részt. Több beszéde nyomtatásban is megjelent. Nádler Rezső kereskedő, Esztergom. Született 1894-ben Esztergomban. Régi esztergomi család gyermeke, iskoláit itt végezte, majd a kereskedelmi pályára lépett. A világháborúban a 2. lovas tüzérezredben teljesített szolgálatot. Az orosz fronton harcolt, tizedesi rangban szerelt le. A II. o. vaskereszt, Károly cs.-kereszt, két bronz vit. érem tulajdonosa. 1918-ban saját erejéből lett önálló kereskedő. Volt városi virilis képviselő, a Keresk. Társulat, az Olvasóés a Katolikus Kör tagja. Nádor Elemér autószerelő és javítóműhely tulajdonos, Esztergom. 1902-ben Esztergomban született. Középiskoláit ugyanitt végezte. Utána édesapja mellett tanulta ki iparát s mint segéd a Győri Vagóngyár autóosztályán fejlesztette szaktudását. 1934-ben lett önálló, amikor megalapította jelenlegi üzemét. Műhelye teljesen modernül, gépekkel van felszerelve. Foglalkozik autó és motorkerékpár, valamint gazd. gépek szakszerű javításával és alkatrészek készítésével és hegesztéssel. A Salgótarjáni Kőszénbánya részére saját tervei szerint két darab motoros dinamót készített. Műhelye gyártja a katonai talpvédőket, melyet automatával készít. Az Ipartestület és a Nemzeti Munkavédelem tagja. Neje: Polgár Rózsa, gyermekei: Elemér és István. Nánai Bálint gazdálkodó, Gyermely. 1905ben Gyermely községben született. Iskoláit szülőfalujában és Pápán végezte. Utána édesatyja mellett tanulta a gazdálkodást s jelenleg is szüleivel együtt kb. 20 holdon gazdálkodik. Apja régi nemes famíliából származik és a község vezetésében mint választott képv.-test. tag hosszú ideig vette ki részét. A ref. egyháznak 30 évig volt presbítere. Édesanyja: Végh Julianna. Neje: Szalay Mária, gyermeke: Jolánka. Nározsni Ferenc ny. lőmester, Tóváros. Kesztölc községben 1877-ben született. Iskoláit Tatabányán végezte, majd a bánya kötelékébe lépett. 1903-ban lőmester lett. 1932-ben 45 évi nehéz és szorgalmas munka után nyugalomba vonult. Működése alatt több kitüntetést és elismerést kapott a minisztérium részéről. Nyolc nyelven beszél. 1932-ben telepedett le Tóvároson. Neje: néhai Pánczél Julianna, elhúnyt 1926-ban. Gyermekei: Magda, férj. Sontag Endre bányatisztv. és Gizella, férj. Gergely Ferenc forg. jegyző neje. nedecei és lábatlani Nedeczky Ferenc ny. r. kat. igazg., kántortantíó, Piszke. 1862-ben Ipolyszalkán született. Középiskoláit Komáromban, a képzőt Esztergomban végezte. Működését 1882-ben kezdte meg Izsán, 1927-ben lett igazgató. 1928-ban 46 évi szolgálat után vonult nyugalomba. Hontszántóról a csehek hazafias magatartása miatt kiüldözték. 1926-ban Nógrád és 831