Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

iest.-nek pedig virilis tagja volt. Számos egyesület életében vitt vezérszerepet. Neje: Hartmann Julianna, gyermekei: Hermin, Kornélia és Ernő, m. kir. kormányfőtaná­csos, a híres Müller-féle kőfaragó-dinasztia jelenlegi képviselője, aki atyja üzemét fia­talon vette át és azóta vezeti és fejleszti tovább. Községének minden szociális ügyét támogatja. A hősök emlékét saját költségén állította fel. Az Ipartestület megalapító-el­nöke, a várm. törvh. bizottságnak és a közs. képv. testületnek virilis jogon tagja. Nadró Péter szabómester, Felsőgalla. — Arad m. Ottlaka községben 1882-ben szü­letett. Iskoláit Eleken végezte és ugyanitt tanulta ki iparát is. Mint segéd Budapesten fejlesztette szaktudását és 1907-ben önálló mester lett. Uri és női szabóságban egyfor­mán szakképzett. A budapesti technológia szaktanfolyamát elvégezte és a modern sza­bászatban képesítést nyert. A világháború­ban az orosz, román és olasz fronton küz­dött s négyízben sebesült. Több kitüntetés tulajdonosa. Az Ipartestület alelnöke volt hosszú ideig és mint előljárósági tag mű­ködött. A NEP helyi csoportjának választm. tagja. Neje: Torda Mária, nevelt gyermeke: Hamburger Ede. néhai Nagy Ambrus megyei nyugd., Esz­tergom. 1867-ben született Ráckevén (Pest m.). Iskoláit ugyanott végezte. Majd tény­leges katonai szolgálatra a 32. közös gy­•ezredhez vonult be, ahol 13'/ 2 évig mint ez­redkürtös működött. 1903-ban került Esz­tergomba a megye szolgálatába és 1911­ben nyugalomba vonult. Elhúnyt 1911-ben, özvegye szül. Pintér Mária. Nevelt gyer­meke: Kujnis Anna oki. gyógyszerésznő, Pálfay Géza, végrehajtó neje. nemes Nagy Antal községi főjegyző, Köm­löd. Ekei községben 1893-ban született. Kö­zépiskoláit Pápán, közigazg. tanfolyamot •Győrben, a leventeoktatói tanfolyamot pedig Tatán végezte. Működését Bogyán kezdte mint gyakornok, majd Komáromfüs község­ben mint h. jegyző, Csicsón mint segéd­iegyzö működött 1921-ben, mint aljegyző kerül Kömlödre, ahol 1933-ban főjegyzővé választják. A világháborúban az orosz harctéren küzdött a volt cs. és kir. 12. kö­zös gy.-ezredben, kétízben súlyosan sebesült •s mint tart. főhadnagy szerelt le. Kitünte­tései: II. o. ezüst v. érem, Signum Laudis a kardokkal, a Károly cs.-kereszt és a seb. érem. Jelenleg e. e. tart. főhadnagy. A Le­venteegyesület, Polg. Lövészegylet és a Tűzoltó test. elnöke, az 0. K. H. ügyvezető igazgatója és a Hangya igazg. tagja. A ref. egyház presbitere és a ref. közművelődési egylet pénztárosa. Neje: Zeke Eszter, kinek testvére, néhai Zeke Dániel, a háborúban •szerzett betegségéből kifolyólag hősi halált "halt. Gyermekei: Ágnes és Gabriella. galánthai dr. Nagy Antal ügyvéd, Kisbér. 1889-ben született Galánta községben. Kö­zépiskoláit Pozsonyban, egyetemi tanulmá­nyait Kolozsvárott végezte. Ügyvédi vizsgát tett 1902ben. Pályafutását Galántán kezdte, mint ügyvédjelölt. 1922-ben nyitotta meg önálló ügyvédi irodáját Kisbéren. A gesz­tesi járás vitézeinek és az Ipartestület ügyé­sze, az Iparhatóság biztosa. A világháború alatt az orosz és albán fronton küzdött a 14. táb. tüzérezredben, s mint tart. főhad­nagy szerelt le. Több kitüntetés tulajdonosa. A közs. képv. test. választott tagja, az Ipa­rostanonciskola elnöke. A róm. kat. egyház tanácstagja. A Frontharcos szöv. helyi cso­portjának tagja. Neje: Hromada Mária, gyermekei: Edit és László. Nagy Boldizsár ny. m. kir. honvéd nyil­vántartó főmester, Esztergom. 1871-ben Gimes (Nyitra m.) községben született. Is­kolái elvégzése után a kötelező katonai szol­gálatát teljesítette. Nyitrán különféle szak­tanfolyamokat végzett és továbbszolgáló maradt. Egyideig csapat szolg., később pe­dig Déván a népfölkelö irodában és Nyit­rán mint I. számvevői őrmester teljesített szolgálatot. 1910-ben letette a törzsörmes­teri vizsgát Pozsonyban. 1911-től mint törzsszámvevő működött. A világháborúban az orosz és román fronton küzdött, majd a háború után Esztergomban szolgált. 1936­ban vonult nyugalomba 40 évi buzgó szol­gálattal, mint nyilvántartó főmester. Kitün­tetései: a koronás ezüst érdemkereszt, a koronás vas érdemkereszt, a bronz v. és. és a Károly cs.-kereszt, stb. Neje: Bráth Ilona, gyermeke Antal. id. Nagy Dániel gazdálkodó, községi pénz­táros, Naszály. Született 1880-ban Naszály községben. Iskolái elvégzése után édesatyja mellett tanulta a gazdálkodást és 1904-ben önálló gazda lett Jelenleg kb. 15 holdon gazdálkodik. 1918-ban Sopron megye, Cser­majorban rét- és legelötanfolyamot végzett, ahol oklevelet nyert és azóta, mint oki. le­gelőtársulati gazda tevékenykedik. A világ­háborúban az olasz, orosz és román fron­ton küzdött s egyízben sebesült. Több ki­tüntetés tulajdonosa. A község vezetésében előbb mint előljáró, majd 13 évig mint kép­viselőtestületi tag vett részt. A Legeltetési Társulat gazdája és hegybíró 1923 óta. Első neje: néhai Bátyai Julianna, gyermekei: Zsigmond, Dániel és Eszter. Második neje: néhai Pap Julianna, harmadik neje: néhai Kurdi Lidia, gyermeke: Lidia. néhai vári Nagy Elek ny. m. kir. I. o. áll. rendőr, Neszmély. 1845-ben született Nesz­mély községben. Iskoláit ugyanitt végezte, majd Budapestre került és ott a m. kir. ál­lamrendőrség kötelékébe lépett és 20 éven át szolgált, majd nyugalomba vonult. Ez­után a saját szőlőjében gazdálkodott. Ős­régi ref. családból származott és osztály­társa volt Jókai Mórnak, 1915-ben húnyt el. Özvegye: Kemény Erzsébet, nemestasi szü­letésű. Szőlőtermeléssel foglalkozik, kiváló borai vannak. 827

Next

/
Oldalképek
Tartalom