Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Nagy Ferenc r. kat. adminisztrátor, Dad. Tárkányban 1896-ban született. Középisko­láit Kőszegen, a teológiát Győrben végezte. 1924-ben szentelték fel. Hivatását Császár községben kezdte, mint káplán, majd Tata­bányára került és 1937 óta Dad községben mint adminisztrátor tevékenykedik. A világ­háború alatt mint sorkatona a 12. gy.-ezred kötelékében az orosz harctéren küzdött, egy­ízben sebesült. 1915-ben fogságba esett és csak 1918-ban, szökés útján tért haza. Je­lenleg tart. táb. lelkész századosi rangban. A községi képv. test. virilis tagja. Nagy Ferenc malomtulajdonos, ny. m. kir. csendőrtörzsőrmester, Bana. Hetény (Ko­márom m.) községben született 1888-ban. Iskolái elvégzése után a molnáripart tanulja ki s mint segéd a Harcsási malomban dol­gozott. Ezután a tényleges katonai szolgá­latát teljesíti, amelynek leszolgálása után a csendőrség kötelékébe lép. Mint csendőr működött Liptó, Zólyom és Győr megyében, majd 1925-ben kerül Bábolnára, ahonnan 1927-ben 24 évi szolgálat után nyugalomba vonult és azóta Banán tartózkodik. A világ­háborúban mint tábori csendőr az összes frontokon részt vett, egyízben sebesült. 1937-ben megalapította a Banai Hengermal­mot, amelyet maga vezet. Kizárólag vám­őrlést végez. Napi teljesítmény 20 q. Neje: Szűcs Mária, gyermekei: László, Zoltán és Sarolta. ifj. Nagy Gábor gazdálkodó, Gyermely. 1884-ben született Gyermely községben. Is­kolái elvégzése után a gazdálkodást tanulja szülei mellett, majd 1911-ben önálló gazda lett. Jelenleg kb. 30 holdon gazdálkodik. A világháború alatt a 6. vártüzérezredben az olasz, orosz és román fronton harcolt, ahon­nan betegen tért haza. A község vezetésé­ben 1936 óta vesz részt mint elöljáró., a ref. egyház presbitere, a Hangya ellenőre. Neje: Szűcs Julianna, gyermekei: Irén, férj. Ko­csis Gyuláné és Gábor. id. Nagy Gábor gazdálkodó, Gyermely. Régi községbeli családból ered. Szül. 1875­ben Gyermely községben. Iskolái elvégzése után az édesapja mellett gazdálkodott, majd önálló gazda lett. Jelenleg kb. 21 holdon gazdálkodik. A világháború alatt a 31. honv. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küz­dött, ahol súlyos beteg lett. Sógora, néhai Varga János a háborúban hősi halált halt. A Hangya és a Tejszövetkezet választmányi tagja. Neje: Varga Erzsébet, gyermekei: Lajos és Erzsébet. néhai Nagy Gábor ny. r.-törzsőrmester, Komárom. 1886-ban született Guta (Komá­rom) m. községben. Iskolái elvégzése után Tatán töltötte katonai szolgálatát s innen lépett át a m. kir. államrendőrség szolgála­tába. Komáromban 1930-ban mint törzs­őrmester nyugalomba vonult. Elhúnyt 1931­ben. Özvegye: szül. Ley Borbála, gyerme­kei: Gábor, József, Ferenc, László, Erzsé­bet, Margit, Béla és Miklós. 828 P. Nagy Gusztáv ny. áll. polg. isk. tanár, Környe. Dobsina (Gömör m.) községben 1870-ben született. Középiskoláit Rozsnyón és Losoncon, a tanítóképzőt Iglón, a polgári iskolai tanárképzőt pedig Budapesten vé­gezte. Működését Nagyrőce községben kezdte, majd Breznóbányán, Pásztón, Nagy­kanizsán, Miskolcon, Alsókubinban és To­kajban tanított 1931-ig, amikor 38 évi szol­gálat után nyugalomba vonult. Számos ki­tüntetésben és elismerésben részesült a tan­testület és igazgatói részről. Magyar-német földrajz és történelem szakos tanár volt. Neje: Csekes Júlia oki. óvónő, gyermekei: Irén, Valéria és Lenke. Nagy Ignác kereskedő, Komárom. 1897­ben Szőnyön született. Iskolái elvégzése után az ipari pályára lépett és a lakatos­mesterséget tanulta és ezen iparban önálló mester is volt. 1925-ben nyitotta meg jelen­legi üzletét. 1927 óta dohánykisárudája is van. A világháború alatt a 12. komáromi és 7., majd a 301-es ezredben az orosz fronton küzdött, ahol súlyosan sebesült. A kis ezüst, bronz vit. érem, Károly cs.-ker. és a seb. érem tulajdonosa. Bátyja: néhai N. László a szerb fronton szerzett betegségéből kifo­lyólag hősi halált halt. Neje: Csorna Mária, akinek bátyja: néhai Cs. János az orosz fronton hősi halált halt. Gyermekei: Aranka és Valéria. Nagy Imre igazg.-tanító, isk. felügyelő, Tokod. Mór községben 1886-ban született. Középiskoláit Móron, a képzőt Pápán vé­gezte. 1909-ben szőlő- és borgazdasági, 1935-ben pedagógiai továbbképző és 1936­ban isk. felügyelői továbbképző tanfolyamot végzett. Az isk. használatra engedélyezett számolótábla szerzője, a tananyagbeosztási nyomtatványok szerkesztője. Pályafutását Mór községben kezdte, majd Tatabányára került és 1922 óta megszakítás nélkül Toko­don működik mint igazg.-tanító. 1935 óta a tatai járás I. körzet iskolafelügyelője. Sze­mináriumokban évek óta állandóan előadá­sokat tart. A világháború alatt a 17. h. gy.­ezred kötelékében az olasz fronton küzdött, egyízben sebesült s mint tart. hadnagy sze­relt le. I. és II. oszt. ezüst, bronz vit. érem, Károly cs.-kereszt, seb és a háb. emlékérem tulajdonosa. A vm. Tanító Egy. alelnöke, a Dalárda elnöke, a községi képv.-test. tagja és a ref. egyház presbitere. A népművelés terén elért eredményekért vm. elismerést és kétízben a Berzeviczy Albert tanítói díjat nyerte. Neje: Holly Gabriella oki. tanítónő, 1928 óta tanít a helybeli iskolában. Vezetője a Szívgárdának és az ifj. vörös kereszt leánycsoportjának. Gyermeke: Imre. Nagy István Hangya-üzletvezető, Kisbér. 1907-ben Móron született. Iskolái elvégzése után a kereskedelmi pályára lépett és a Hangya kebelében működik, Kápolnásnyé­ken, Szőnyben, majd Győrben, ahol üzlet­vezető lett 1929-ben. 1932 óta a kisbéri Han­gya üzletvezetője. A Leventeegyesület foot-

Next

/
Oldalképek
Tartalom