Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

olasz és francia fronton küzdött, ahol háromízben sebesült s mint főtüzér szerelt le. Kitüntetései: 2 bronz v. é., Károly cs.-k. és a seb. érem 3 sávval. Tagja az Ipartestületnek, a Keresztény Polgári Körnek és a dalárdának. Neje: Kolonics Julianna. Muk István gazdálkodó, Vértesszöllős. — 1873-ban szül. Vértesszöllősön. Iskolái elvégzése után a gazdálkodást tanulta és 1899-ben önálló gazda lett. Jelenleg kb. 20 holdon gazdálkodik. A gazdabirtokosság kőbányájának vezetője. 6 évig elöljárója, majd képv. test. tagja volt községének és az iskolaszék tagja. Jelenleg virilis jogon képv. test. tag. Neje: néhai Lóhner Teréz, elhúnyt 1932-ben, gyermeke: Béla. ifj. Multner János kőművesmester, Piszke. Komáromban 1886-ban született. Ipariskoláit Budapesten végezte, majd a kőműves ipart tanulta ki s mint segéd Budapesten gyarapította szaktudását. 1920-ban lett önálló mester. Mint alválllakozó Budapesten több középületet, Dorogon egy nagy gépházat épített. A világháborúban a 2. lovas tüzérezred kötelékében az orosz fronton küzdött, s mint tűzmester szerelt le. A II. o. ezüst, 2 bronz v. é., ezüst érdemkereszt a koronával, koronás vas érdemkereszt, u. ez korona nélkül, K. cs.-kereszt, szolg. érdemkereszt, jub. kereszt kitüntetések tulajdonosa. Az Iparoskör elnöke, a Tűzoltótestület alparancsnoka és a Frontharcos csoport tagja. Neje: Marhold Julianna, gyermekei: Juliska, Magda és János. Murányi János gazdasági intéző, Esztergom-Kenyérmezőmajor. 1881-ben a zemplénmegyei Taktaharkány községben szül. Tanulmányait Rimaszombaton és Debrecenben végezte, ahol 1902-ben oklevelet nyert. Pályafutását báró Harkányi uradalomban, mint segédtiszt kezdte meg, ahol 8 évet töltött és később számtiszti rangot ért el. Innen báró Hatvany nagygombosi uradalomhoz került, mint intéző a kis- és nagygombosi uradalomban működött 7 évig, azután a Hazai Mezőgazdasági Rt. fornapusztai uradalom főintézője lett. 1930-ban vette át a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. kenyérmezőmajori bérgazdaságának vezetését. A világháborúban a 4. hegyitarack tüzérezredben teljesített szolgálatot és az orosz fronton harcolt. Kultúr és hazafias egyesületek támogatója. Neje: Biró Lenke. Muzslay Imre gazdálkodó, kgi törvénybíró, Kisbér. Szül. 1892-ben Kisbéren. Iskoláit ugyanitt végezte, majd a szülői háznál tanulta a gazdálkodást és 1930-ban önálló gazda lett. Jelenleg kb. 30 holdon gazdálkodik. A világháborúban az orosz fronton harcolt, ahol 1916-ban fogságba esett. 1918-ban tért haza s mint tizedes szerelt le. A község vezetésébe 1927-ben kapcsolódott bele előbb mint előljáró, majd 1933 óta megválasztott törvénybíró. A NEP helyi csoportjának és a Frontharcos csoport választmányi tagja. A róm. kat. egyházközség 826 tanácstagja. A mezőgazd. bizottság választmányi tagja. A m. kir. Növényvédelmi Intézet helyi megbízottja. Neje: Vaderna Anna, gyermekei: János, Ottó és Mária. Muzslai István szabómester, EsztergomTábor. Bajót községben 1908-ban született. Iskoláit ugyanitt végezte, majd a szabó ipart tanulta ki Esztergomban. Mint segéd Budapesten, Dorogon, Tinnyén, Sárisápon és Bajóton gyarapította szaktudását és 1936-ban önálló mester lett. Főleg a helyi polgárság és a középosztály részére dolgozik. Neje: Papp Mária. Muzslay József oki. kőműves- és ácsmester, gazdálkodó, Kisbér. 1876-ban született Kisbéren. Iskoláit Budapesten végezte, majd a kőműves ipart tanulta ki s mint segéd Budapesten gyarapította szaktudását. Utána letette a kőműves-, kőfaragó- és ácsmesteri vizsgát Budapesten és mint művezető éveken át működött a Orünwald és Schiffer cégnél. Ezen cég kötelékében Erdélyben, Horvátországban és Pozsonyban vezetése alatt sodronypályák, szén- és aranybányákhoz szükséges építkezéseket végeztek. 1902-ben lett önálló mester. Kisbér és vidékén templom, községháza, iskolák és paplak építkezése fűződik nevéhez. Gr. Esterházy uradalom 36 pusztáját karbantartja és számtalan magánépítkezést is végzett. 1934 óta gaz. dálkodik is saját, kb. 50 hold földjén. Szőlőtermeléssel és állattenyésztéssel is foglalkozik. A községi képv. test. virilis tagja. Az ÉME-nek elnöke, a Tűzoltóegyesület parancsnoka, az Ipartestület alelnöke és az építőiparosok elnöke volt, jelenleg a róm. kat. egyház tanácstagja és a Kisgazdapárt körzeti elnöke. Neje: Mikes Julianna, gyermeke: Erzsébet, férj. Hoffer J.-né, földbirtokos neje. Müller Bernát fémkereskedö, Esztergom. Budapesten 1900-ban született. Iskoláit szülővárosában és Újpesten végezte. Utána a vas, fém és textil szakmát tanulta, majd 1926-ban Újpesten önálló kereskedő lett. 1937-ben alapította meg gyüjtőtelepét Esztergomban, ahol a szakmába vágó fém, ócskavas és textilanyagok adás-vételével foglalkozik. Üzleti tevékenységét főleg Esztergom és környékén bonyolítja le. néhai Müller József nagyvállalkozó, bányatulajdonos, Süttö. 1851-ben született Süttő községben. Iskoláit Budapesten, a felsőipariskolát pedig Bécsben végezte. Működését édesatyjánál, Müller Antalnál kezdte, aki már akkor is híres kőfaragómester volt. A Margit-híd kőmunkáit és a komáromi vár kőanyagát is ö szállította. Atyja halála után átvette az üzem vezetését és egészen haláláig, 1898-ig vezette. Vezetése alatt készítette az üzem a budapesti Margit-híd szigeti bejárójának, a Nagyvásárcsarnok, Iparművészeti múzeum, Tűzoltólaktanyák, iskolák és még számos középület kőalkatrészeit az ország minden részében. Tagja volt a várm. törvh. bizottságának, a községi képv.