Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

született. Tanulmányait Sepsiszentgyörgyön és Budapesten végezte. Tanári oklevelét 1923-ban nyerte. Működését mint tanár Sásd községben kezdte, majd a dunaharaszti polgári iskolában tevékenykedett. 1925 óta a felsögallai polgári iskolában mint számtan, fizika és vegytan szakos rendes tanár teljesíti hivatását. A Népm. Bizottság jegyzője. Gyermeke:' Géza. Mihályfi László oki. középisk. tanár, Esztergom. Halmi községben 1909-ben született. Középiskoláit Cegléden, egyetemi tanulmányait a Báró Eötvös József-kollégiumban végezte. Tanári oklevelét 1934-ben szerezte. 1932—33. tanévben mint a francia kormány ösztöndíjasa Aix-Marseillesi egyetemén és a párisi Sorbonne-on tanulmányokat végzett. Tanári működését Esztergomban a Szt. Imre-gimnáziumban kezdte mint francia-latin szakos tanár 1934-ben. A Széchenyi középisk. fiúinternátus felügyelő tanára. nemes Mike Béla üzemmérnök, Bánhida. 1892-ben született Zalatna (Alsófehér m.) községben. Középiskoláit Gyulafehérváron, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1914-ben gépészmérnöki diplomát szerzett. Mint MÁV ösztöndíjas fejezte be egyetemi tanulmányait, utána a MÁV kötelékébe is lépett. Első állomása az Északi főműhely volt, ahol mint üzemmérnök működött 1922-ig. 1922—1930-ig a MÁV Istvántelki főműhelyében az erőmű vezetője, majd utána került Bánhidára mint üzemmérnök. A világháborúban a 12. hegyi tüzérezredben a szerb, olasz, román és orosz harctereken küzdött s mint tart. főhadnagy szerelt le. A II. o. ezüst Signum Laudis kardokkal és a Károly cs.-ker. kitüntetések tulajdonosa. A községi képv.-test.-nek pótvirilis tagja. A Frontharcos Szöv. bánhidai csoportjának volt társelnöke. Neje: Fitt Paula zeneművészeti főiskolát végzett operaénekesnő, gyermekei: Paula, Klára és Zsuzsanna. altorjai Mike Kálmán körjegyző, Gyermely. Altorján 1886-ban született. Középiskoláit Kézdivásárhelyen, a jegyzői tanfolyamot Kolozsvárott végezte az államszámviteli vizsgával együtt. Torján, Gitófalván és Bodolán mint segédjegyző, majd 1910-től mint főjegyző tevékenykedett. 1918-ban került Nagyigmándra, majd 1920-ban Gyermelyre, ahol előbb mint helyettes, 1921-től pedig mint főjegyző teljesíti hivatását. A tűzoltók, Leventeegyesület és a Polg. Lövészegylet vezetője. Neje: Vogel Emma, gyermeke: Gyula szig. orvos Budapesten. Mikes Lajos ref. lelkész, Dad. 1895-ben született Apácaszakállas községben. Tanulmányait Pápán végezte. Működését Komáromban kezdte meg, mint Németh István ref. püspök titkára. Utána ó-Szőnyre, Neszmélyre és 1924-ben Dadra került mint s.-lelkész, majd 1925 óta a község vezető ref. lelkésze. A világháború alatt mint sorkatona a szerb, albán, olasz, román és orosz fron820 ton küzdött, egyízben súlyosan sebesült s mint tart. hadnagy szerelt le. Kétszer a bronz vit. érem, Károly cs.-ker. és a seb. érem tulajdonosa. A községi képv.-test. virilis tagja. Irodalmi munkássága: „Csak Jézust egyedül" prédikátiós kötet, „Két beszéd" c. müve nyomtatásban is megjelent. Munkatársa a ref. „Igehirdető"-nek, „Keresztyén Család"-nak ref. „Hiradó"-nak és a csehszlovák magyar „Útmutató" c. egyházi lapnak. Neje: nyáregyházi Nyáry Erzsébet, akinek édesatyja nyáregyházi Nyáry Pál pécsi ref. esperes. Gyermekei: Pál, Zsuzsanna és Barnabás. Milch Bertalan magántisztviselő, kereskedő, Komárom. Trencsén m. Nemeskutas községben született 1869-ben. Iskolái elvégzése után édesatyja fatermelő vállalatában működött, majd Budapesten volt banktisztviselő hét évig. 1904-ben Komáromban unokatestvéreinél a faipari szakmában nyert képesítést, később a Milch-gyárnak volt főkönyvelője 1930-ig. Felesége birtokában van a város legrégibb kocsmája, amely a szabadságharc idejében is már fennállott. Neje 1893 óta vezeti ezen üzletet. A komáromi Hitelbank Rt. felügy. biz. elnöke, volt városi képv.-test. tag. Neje: Hirschler Ilka, gyermekei: Piroska, Béla hírlapíró Budapesten (Zsolt Béla), Irma és Tekla. Milkovits M. Erzsébet oki. óvónő, rendfőnöknö, Nyergesújfalu. Tanulmányait Budapesten végezte. Működését Toponáron kezdte meg mint rendi óvónő, később főnöknő lett. Ezután mint főnöknő Frigyes kir. főherceg birtokán levő Főherceglak-on, Budapest-Svábhegyen, majd három éven át Északamerikában és fél évig Braziliában, majd újra Budapesten teljesítette hivatását. 1933 óta Nyergesújfalun mint főnöknő tevékenykedik. A világháború alatt a zirci rendházban teljesített ápolónői szolgálatot, amiért Ferenc Salvator főherceg a vörös kereszt bronz érmével tüntette ki. Milványi Menyhért vendéglős, Kesztölc. 1899-ben született Kesztölc községben. Iskolái elvégzése után a mészárosipart tanulta ki, majd mint segéd Dorogon fejlesztette szaktudását. 1925-ben lett önálló vendéglős, ahol saját szüretelésű borait méri. Vendéglője hat helyiségből áll táncteremmel és kerthelyiséggel együtt. A világháború alatt a 14. h. gy.-ezred kötelékében teljesített szolgálatot. Fivére, néhai M. Márton és sógora, néhai Kara Mihály a világháborúban hősi halált haltak. A közs. képv.-test.-nek tagja és elnöke 1931-től az Erdőbirtokosságnak. Neje: Szlovák Eszter. barátosi Mirtse Lajos ny. kir. tanfelügyelő, Tóváros. Batiz községben (Hunyad m.) 1859-ben született. Iskoláit Déván végezte és 1878-ban nyert tanítói oklevelet. Pedagógiai működését Felsőszálláson kezdte mint h. tanító, később mint rendes tanító működött 1892-ig, amikor igazgató lett. Ezután a szebeni "tanfelügyelőségre került mint