Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

segédtanfelügyelö, később mint tanfelügyelőt Besztercére helyezték. 1911-ben került Komáromba mint vezető tanfelügyelő. 1919ben menekülni volt kénytelen és akkor telepedett le Tóvároson, ahol átvette a tanfelügyelőség vezetését. 1920-ban vonult nyugalomba 45 évi szolgálat után. Neje: Graeser Ilona, gyermekei: Margit oki. tanítónő, Árpád ref. lelkész. László fia 1916-ban az orosz fronton hősi halált halt. Mischák József gazdálkodó, községi bíró, Kecskéd. 1895-ben született Kecskéd községben. Iskolái elvégzése után az ácsipart tanulta ki, s mint segéd a háború kitöréséig fejlesztette szaktudását. A világháborúban a 31. h. gy.-ezredben az orosz és olasz fronton küzdött, s egyízben sebesült. A bronz vit. érem, Károly cs.-ker. és a seb. érem tulajdonosa. A háború után Amerikába ment, ahol az ácsiparban dolgozott 1931-ig, amikor hazajött. Azóta itthon gazdálkodik. 1933 óta veszi ki részét a község vezetésében előbb mint elöljáró, majd 1936-ban községi bíró lett. R. kat. egyház, iskolaszék tagja, a Hangya igazg. elnöke. Neje: Orlovits Anna, gyermeke: Anna. Mitnyik Ferenc gazdálkodó, Héreg. 1895ben született Héreg községben. Iskolái elvégzése után édesatyja mellett tanulta meg a gazdálkodást. A világháborúban a 71. k. gyalogezredben az orosz fronton küzdött és sebesülten fogságba esett. Hét évig volt fogoly, 1922-ben tért haza. A háború után saját földjén gazdálkodik. 1936 óta vesz részt a község vezetésében mint községi esküdt. Neje: Karaluk Anna, ukrajnai születésű, gyermeke: Edit. Mladoniczky György „Hangya"-üzletvezető, Vértesszöllős. Szül. 1880-ban Vértesszöllős községben. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett és abban nyert szakképzettséget. A világháborúban a 16-ik népfölkelő gy.-ezredben orosz fronton harcolt, ahol fogságba esett. 1919-ben tért haza, tizedesi rangban szerelt le. 1920-ban részt vett a Hangya megalapításában és azóta megszakítás nélkül annak vezetője. Nagyatyja 50 évig volt tanító és jegyző, I. Ferenc Józseftől arany érdemkeresztet kapott. Boldizsár nevű bátyja a háborúban szerzett betegségében halt hősi halált. Mladoniczky Miklós r. kat. kántortanító, Nagysáp. 1881-ben Vértesszöllősön született. Tanulmányait Tatán és Léván végezte. Működését Tardos községben kezdte, majd Vértesszöllősre került és 1912 óta megszakítás nélkül Nagysápon teljesíti hivatását mint kántortanító. A világháborúban a 31. h. gy.-ezred kötelékében teljesített szolgálatot. A képv.-test. virilis tagja, a népm. előadások vezetője. Testvéröccse: néhai M. Boldizsár az orosz fronton szerzett betegségéből kifolyólag 1915-ben hősi halált halt. Neje: Kutenics Ilona, gyermekei: Magdolna, Antónia, Mária és Erzsébet, mind oki. tanítónők. Mochacsek Gusztáv mázolómester, Esztergom. 1884-ben született Esztergomban. Iskolái elvégzése után édesatyja mellett tanulta ki iparát, majd mint segéd Esztergomban és Bécsben fejlesztette szaktudását. 1914-ben lett önálló mester. A világháborúban a 14. gy.-ezredben az orosz fronton küzdött, ahol kétszer fogságba esett. A Károly cs.-ker. kitüntetés tulajdonosa. Az Ipartestület elöljárója, a MOVE és a NEP tagja. Neje: Bohon Mária, gyermekei: Gusztáv, Mária, Anna. Mocsai Bálint malomtulajdonos, Pilismarót. 1894-ben született Pilismaróton. Iskolái elvégzése után a gépkezelést tanulta ki és 23 éven keresztül mint gépkezelő működött. 1914 óta önálló cséplőgéptulajdonos, főleg bércséplést vállal Dömösön és Esztergomban. 1927-ben alapította malmát, amely modernül van felszerelve, napi teljesítőképessége 40 q. Saját villanytelepe van, amely a malmot és a világítást látja el. A világháborúban a 14. h.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, sebesült. A község képv.test.-nek virilis tagja, az O. K. H. alapító és igazg. tagja, a r. kat. egyház tanácstagja. Neje: Kis Julianna, gyermekei: Bálint és Erzsébet. Gazdálkodással is foglalkozik saját földjén. Az esztergomi kiállításon üszőjével I. díjat nyert. Mocsáry Ferenc gazdálkodó, Szomód. Szül. 1869-ben Szomódon. Iskolái elvégzése után édesatyja mellett tanulta a gazdálkodást, majd szülei elvesztése után önálló gazda lett. Jelenleg kb. 22 holdon gazdálkodik és haszonállatokat tenyészt. A község vezetésében már 1912-től részt vett, először mint törvénybíró, hét évig és két évig mint helyettes bíró működött. Öccse, néhai M. Sándor a világháborúban szerzett betegségéből kifolyólag hősi halált halt. Első neje: néhai Kalácska Julianna, gyermeke: Eszter. Második neje: Pintér Erzsébet, gyermekei: Ferenc, Erzsébet. Régi megyebeli nemesi család. Moesz Miksa oki. gyógyszerész, Bokod. 1897-ben Sajókirály (Gömör m.) községben született. Középiskoláit Pozsonyban, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, oklevelét 1923-ban szerezte. Működését 1919ben kezdte mint gyakornok Nyíregyházán. 1923-ban mint segéd-gyógyszerész Komáromba, Lévára és Miskolcra kerül, ahol 1930-ig tevékenykedik, 1930-tól a bokodi „Angyal" gyógyszertár tulajdonosa. A világháborúban az orosz fronton harcolt, ahol fogságba esett. Tart. e. e. hadnagy. A közs. képv.-test. tagja. Neje: Lenhardt Karola. Mohácsy Aladár kereskedő, Tóváros. Született 1882-ben Tárkány községben. Középiskoláit Pozsonyban végezte, majd a fűszerés csemegekereskedői szakmát tanulta ki és mint segéd Komáromban, Esztergomban, Vácon, Kassán, Budapesten és Veszprémben gyarapította tudását, önálló lett 1912ben. A világháború alatt az orosz fronton 821