Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

sebesült. 1917-ben lett tiszthelyettes. Kitüntetései: a nagy és kis ezüst, bronz vit. érem, Károly cs.-ker., 3 sávos seb. érem, a koronás ezüst érdemkereszt és az 1912/13-as érdemkereszt. 1926-ban avatták vitézzé. 1930-ban lett önálló vendéglős. A városi képv.test. tag, várm. törvh. biz. tag. A dunántúli mezögazd. kamara és a r. kat. egyház képv.test. tagja. Neje: Morovicz Rozália, gyermekei: Pál és Erzsébet. Mészáros Pál földbirtokos, községi bíró, Nagyigmánd. 1875-ben született Nagyigmándon. Iskolái elvégzése után édesatyja mellett tanulta a gazdálkodást. 1907-ben lett önálló gazda. Jelenleg kb. 40 holdon gazdálkodik és fajtiszta állatokat tenyészt. A világháborúban az orosz fronton harcolt, egyízben sebesült s mint szakaszvezető szerelt le. A bronz vit. érem és a Károlv cs.kereszt tulajdonosa. 1926-ban kapcsolódott bele a község és az egyház vezetésébe. Előbb mint elöljáró, majd képv.-test tag, később törvénybíró és 1936-tól pedig a község bírája. Az egyháznak 3'/

2 évig gondnoka voit, jelenleg a presbitérium tagja. A Hangyának és az O. K. H.-nak vez. tagja, valamint a Leventeegyesületnek és a Gazdakörnek. Neje: Újvári Lidia, gyermekei: Lidia, Erzsébet és Mária. Mészáros Sándor ref. lelkész, Lábatlan. Veszprémben 1901-ben született. Középiskoláit és a teológiát Pápán végezte. Hivatását Neszmélyen kezdte meg mint h. lelkész, onnan Tatára, majd Szomódra került mint esperesi káplán. 1930 óta egyhangú meghívással Lábatlan község ref. lelkésze. A Gazdakör, Ref. Ifj. Egyesület és a Ref. Énekkar elnöke. A NEP vezető titkára, az iskolagondnokság alelnöke, a közs. képv.test. tagja. Unokafivére: néhai Janka Gyula az orosz fronton szerzett sebesülése következtében 1915-ben hősi halált halt Bécsben. Neje: Hajnáczky Mária, gyermekei: Sándor és Károly. Micht Géza gyógyszerész, Tata. Tóvároson 1873-ban sziiletett. Középiskoláit Tatán, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1900 óta a tatai Városi gyógyszertár tulajdonosa. A várm. th. biz. tagja, közs. képv.test tag virilis alapon és a'r. kat. iskolaszék tagja. Választmányi tagja a vadásztársaságnak és az úri és tiszti kaszinónak. Neje: Hennel Margit. A gyógyszertár 1773-ban létesült, a környéken a legrégebbi. Michl Oszkár fűszer- és cseniegekereskedő, Tóváros. 1907-ben született Tóvároson. Középiskoláit Kispesten, a gazdasági akadémiát Magyaróváron végezte. 1936-ban átvette a család tulajdonát képező üzlet vezetését, amelyet még nagyapja, f M. Ruppert alapított 1864-ben. Az üzlet fővárosi színvonalon van berendezve és nagybani árusítással is foglalkozik. Édesatyja részt vett a világháborúban és 1933-ban húnyt el. A község képv.-testületének tagja virilis alapon. Neje: Röhling Margit, gyermekei: Aladár és Oszkár. néhai lovag Mihailic Milivoj ny. ezredes, Esztergom. Zrepaja (Torontál m.) községben született 1865-ben. Középiskoláit és a hadapródiskolát Temesvárott végezte. Pályafutását Brassóban kezdte mint hadapród, később Karánsebesre került. Ezután Temesvárra, majd Esztergomba osztották be. A világháború alatt előbb mint őrnagy zlalj.parancsnok, később mint alezredes, végül pedig mint ezredes parancsnoka volt az 1. népf. ezrednek. A háborút a szerb fronton töltötte, ahol háromízben súlyosan megbetegedett. A háború után még egy ideig Budapesten szolgált, majd 1919-ben nyugalomba vonult. Számos kitüntetés tulajdonosa volt. Elhúnyt 1924-ben. Özvegye, szül. Jaensch Margit, gyermeke: Erna. néhai Mihály Béla bankigazgató, Tata. 1868-ban született Tatán. Középiskoláit Tatán, a keresk. akadémiát Bécsben végezte. Utána átvette édesatyja vasüzletének vezetését, majd később megalapította a Közgazdasági Bankot és azt 1928-ig vezette. Tagja volt a várm. törvhat. biz.-nak, a közs. képv.test.-nek. A r. kat. iskolaszék elnöke volt. Neve Tata fejlődésével szorosan összefüggött. Elhúnyt 1928-ban. Özvegye, szül. Hennel Ida, kinek fivére, néhai H. Elek az orosz fronton hősi halált halt. Gyermekei: Géza a gesztesi járás főszolgabírája, néhai Béla fia az orosz fronton eltűnt, Sári, Tarnay Béla alezredes neje Budapesten és Ella banktisztviselő. Özvegye a Nőegylet vezetésében 40 éve fejt ki áldásos működést. Dr. Mihály Géza főszolgabíró, a gesztesi iárás főszolgabírói hivatalának vezetője, Komárom. 1895-ben Tatán született, régi komárommegyei családból ered. Atyja, t Mihály Béla tatai bankigazgató, édesanyja: Hennel Ida. Középiskolát Tatán és Komáromban, egyetemi tanulmányait Budapesten, Nagyváradon és Kolozsváron végezte el. Részt vett a világháborúban és a 20. tábori tiizérezredben az orosz és olasz fronton harcolt, hadnagyi rangban szerelt le A Signum Laudis, a IÍ. o. ezüst vit. érem és a Károly cs.-kereszt tulajdonosa. 1919-ben került a tatai főszolgabírói hivatalhoz, 1922ben szolgabíró, 1927-ben tb. főszolgabíró, majd a hivatal vezető főszolgabírája lett. A komáromi A. C. elnöke, a helyi kulturális és szociális egyesületek vezetésében részt vesz. Mihályi Jenő oki. középisk. tanár, Felsőgalla. Győrben 1898-ban született. A tanítóképzőt szülővárosában, a tanárképző főiskolát Budapesten végezte. Tanári oklevelét 1925-ben nyerte. Működését 1925-ben kezdte meg a felsőgallai polgári iskolában és azóta mint természetrajz-földrajz és vegytan szakos rendes tanár tevékenykedik. A világháború alatt a 19. gy.-ezred kötelékében teljesített katonai szolgálatot. A Népm. Bizottság ügyvezetője. Neje: Jakó Melinda oki. polg. isk. tanárnő, aki Halmágy községben 52» 819