Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

viselő, Komárom. 1883-ban született Boros­jenön. Iskolái után Aradon kezdte meg mű­ködését mint segédtiszt. 1919-ben a hűség­eskü megtagadása miatt kiutasították és Ko­lozsváron 7 hónapig vizsgálati fogsápban tartották és 1920-ban áttették a hataron. Később a budapesti főkapitányság útlevél­osztályára nyert beosztást, majd Debrecenbe helyezték, ahol hivatali tisztté lett kinevezve. 1923-ban mint pénztári ellenőrt a pécsi rendőrségre osztották be, 1925-ben ugyan­ebben a minőségben Komáromba helyezték, ahol 1934-ben nyugalomba vonult. Neje: Hajdú Irén, fia: Sándor, oki. tanító. néhai dr. Kovács Gyula ny. középiskolai tanár, Esztergom. 1880-ban született Nagy­szalontán. Egyetemi tanulmányait Budapes­ten végezte el. Verseczen, Zalaegerszegen, Budapesten és Esztergomban teljesített szol­gálatot mint tanár. 1923-ban vonult nyuga­lomba és 1927-ben elhúnyt. Számos tudo­mányos és szépirodalmi cikket közöltek tol­lából úgy fővárosi, mint vidéki lapok. Neje: Kató Edith oki. tanítónő, gyermekei: Edith, oki. tanítónő, Emilia, oki. tanítónő és Zol­tán. Kovács István gazdálkodó, közs. bíró, Gyermely. 1882-ben született Gyermelyen. A világháborúban a 12. gy.-ezred köteléké­ben az orosz fronton harcolt, ahol megse­besült és mint tizedes, rokkantan szerelt le. A kis ezüst vit. é. és a Károly cs.-kereszt kitüntetések tulajdonosa. Jelenleg 33 ka­tasztrális hold földbirtokán gazdálkodik. Mint községi bíró számos helyi szociális és társadalmi egyesületnek vezető tagja. A Hangya, az O. K. H., a Tejszöv., Legeltetési társulat igazg. tagja. Neje: Pauli Teréz, gyermekei: József, Teréz és Mária. Kovács István gazdálkodó, közgyám, Dad. 1877-ben született Dadon. 1901-ben saját 13 holdnyi földjén kezdte meg a gazdálko­dást, jelenleg 45 katasztrális holdon folytat észszerű, belterjes gazdálkodást. A háború­ban a 13. tábori tüzérezred kötelékében az olasz és albán fronton harcolt 16 hónapig, egyízben megsebesült. A bronz vit. é. és a Károly cs.-kereszt kitüntetések tulajdonosa. Egyhangú választás alapján 1936-ban lett közgyám. A ref. egyházközség presbitere, közs. képv. test. tag. Neje: Nagy Rebeka, fia: István, aki 1904-ben született és isko­lái elvégzése után édesatyja mellett gazdál­kodik. A ref. énekkar és a tűzoltó testület tagja. Neje: Pongrácz Lidia. P. Kovács István gazdálkodó, községi ha­tárbíró, Dad. 1878-ban született Császáron. Iskolái után gazdálkodni kezdett és önálló gazda 1907 óta, 20 katasztrális hold föld­birtokán. Saját nevelésű haszonállataira kü­lönös gondot fordít. A háborúban elejétől végig az olasz fronton harcolt a komáromi 6-os vártüzérek kötelékében. A Károly cs.­kereszt és a háb. e. éremmel lett kitüntetve. 1934 óta határbíró, közs. képv. test. tag. Neje: Pordáriy Erzsébet. Kovács János ny. m. kir. főpatkolómester, Komárom. 1876-ban született Oszkóban. Is­kolái után a kovács mesterséget tanulta ki, majd tényleges katonai szolgálatot teljesí­tett és mint továbbszolgáló, Budapesten 2 évig az állatorvosi főiskolán gyógykovács­tanfolyamot hallgatott, később a komáromi 2-es tüzéreknél nyert beosztást. A háború­ban 30 hónapig az olasz fronton harcolt, ahol súlyos betegséget szerzett. 32 évi szol­gálattal 1921-ben vonult nyugalomba. A kis ezüst vit. é. és a Károly cs.-kereszt kitünte­tések tulajdonosa. Neje: Legáth Mária, gyermekei: Marianna, János, Ella, férj. Föl­des Józsefné, Ferenc és Tibor. 1931 óta a komáromi 2/2 határőrségi laktanya kanti­nosa. Kovács József ny. MÁV. s. tiszt, főka­lauz, Mocsa. 1876-ban született Mocsán. Tényleges katonai szolgálata után 4 évig csendőr volt, majd 1904-ben lépett a MÁV kötelékébe. Szabadkán működött, mikor a szerb megszállás elől Győrbe menekült és a budapesti üzletvezetőségnél teljesített szol­gálatot 1924-ben bekövetkezett nyugalomba vonulásáig. 1924 óta 20 hold földbirtokán gazdálkodik. A községi képviselőtestület tagja. Neje: Kaiser Mária, akinek első férje: Hintenberger Mihály, a világháborúban hősi halált halt. Gyermekei: Mihály, Mária és János. Kováts József városi vámkezelő, Komá­rom. 1873-ban született Komáromban. Isko­lái után atyjánál az ács mesterséget tanulta ki, majd 1914-ben az 5. árkász gy.-ezred kötelékében az orosz frontra került, ahol háromízben súlyosan megsebesült és mint 100%-os hadirokkant szerelt le. 1917-től a városi vám kezelője. Rokkantsága miatt volt kénytelen abbahagyni ács iparat. Neje: Németh Ágnes, aki férjével közösen látja el a szolgálatot. Kovács Lajos róm. kat. plébános, Uny. Pomázon 1893-ban született. Középiskoláit Budapesten, a teológiát Esztergomban vé­gezte. 1917-ben szentelték fel. Pályafutását Somorján kezdte 1917-ben, majd Bpestre, Márianosztra, Tölgyes és 1929-ben Uny községbe került, ahol azóta megszakítás nélkül teljesíti hivatását. A községi képvi­selőtestület tagja, az isk. kív. népművelés vezetője. Kovács Lajos r. k. tanító, Bajót. 1891-ben született Esztergomban. A tanítóképzőt Ba­ján, a tudományegyetem bölcsészeti fakul­tását Budapesten végezte el. Működését mint gimnáziumi tanár Kisszebenben kezdte meg, majd Rózsahegyre került, ahonnan ha­zafias magatartása miatt menekülnie kellett és Esztergomban helyezkedett el magánta­nári minőségben. 1933 óta Bajnán teljesíti hivatását mint r. k. tanító. Kováts Miklós halászati intéző, Tata. — 1898-ban született Székesfehérváron. Ta­nulmányait Budapesten a közgazdasági egyetemen végezte majd a háborúban a 20. 791

Next

/
Oldalképek
Tartalom