Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

tüzérezred kötelékében az olasz fronton harcolt. 1913 óta gr. Esterházy Ferenc uradalmának halászati intézője. Számos társadalmi egyesületnek vezető tagja. Neje: csuklényi Csukli Emilia, gyermekei: Arisztid és Miklós. Kovács Péter fűszerkereskedö, Dorog. -— 1887-ben született Nagydoboson. Mint képesített kömívesmester 1912-ben Nagybányán önálló lett. 1916-ban Dorogon telepedett le, majd 1920-ban kivándorolt Amerikába, ahol mint önálló építővállalkozó működött. 1936-ban tért vissza Dorogra és megnyitotta füszerüzletét, mely ma is fennáll. Neje: Sexer Julianna, gyermekei: Sarolta és Ödön. Kovács Sándor róm. kat. plébános, Szend. Rábapordányon 1872-ben született. Középiskoláit Sopronban, a teológiát Győrben végezte. 1894-ben szentelték pappá. Hivatását Császár községben kezdte mint káplán, majd Mosonszentjános, Bogyoszló, Fertőszentmiklós és Győrben teljesítette hivatását. 1907-ben került Mezőőrsre, mint plébános, majd 1913 óta Szend község plébánosa. Kovács Sándor ny. csendőr törzsőrmester, Mocsa. 1885-ben született Mocsán. Tényleges katonai szolgálata után, melyet az 5. huszárezredben töltött, 1909-ben lépett a csendőrség kötelékébe, ahol 8 évig Pozsonyban, 5 évet Erdélyben és 5 évet Esztergomban töltött. 18 évi szolgálattal 1924-ben nyugalomba vonult, mely alkalommal elismerésben részesült eredményes működéséért. 1928 óta Mocsán lakik. Neje: Nádasdi Mária, gyermekei: Sándor, Ida, Kornélia, Edit, Nándor és Imre. Kovács Tóbiás bencés tanár, Esztergom. 1900-ban született Pápán. A teológiát Pannonhalmán végezte el, 1924-ben szentelték fel pappá. Pannonhalmán, Győrben, Győrszentivánban, Celdömölkön, Sopronban, Kőszegen és Bakonybélen tanított. 1934 óta mint magyar-latin szakos tanár működik Esztergomban. Bencés házgondnok, a Szent István Társulat és több kulturális egyesületnek tagja. Kozár László igazgató-tanító, Oroszlány. Tótkomlóson 1908-ban született. Tanulmányait Szarvason és Jászberényben végezte. Tanítói oklevelét 1927-ben szerezte. Pályafutását Oroszlány községben kezdte mint rendes tanító, 1937 óta pedig mint igazg.tanító teljesíti hivatását. A Hangya felügyb. elnöke, az iskolaszék tagja. Faluszövetség helybeli fiókjának alelnöke, a Népm. Bizottság társelnöke. Neje: Csengery Lenke oki. tanítónő, gyermekei: László és Lenke. Dr. Kozma Dezső fogorvos, Bánhida. — 1891-ben született Válón. Az egyetemet Kolozsváron és Budapesten végezte el, diplomáját 1922-ben nyerte. Budapesten a stomatológiai klinikán kezdte meg működését, majd Sárvárra, Pécsre, Pusztaszabolcsra került és 1936 óta Bánhidán működik mint magánorvos. A háborúban a 32. gy.-ezred kötelékében az orosz és olasz harctéren küzdött és mint zászlós segédorvos szerelt le. A bronz vitézségi érem és a Károly cs.-kereszt tulajdonosa. A fogorvos egyesületnek és több társadalmi alakulatnak tagja. néhai telsőpulai Kozma Géza, a Közgazdasági Takarékpénztár cégvezetője és pénztárosa, Tata. 1855-ben született Ujhartyánban. Régi nemesi család sarja. Tanulmányait Győrött végezte el. Fiatal korában került a tatai uradalomhoz és innen ment nyugalomba 34 évi összszolgálattal, mint számtartó, majd haláláig a tatai Közgazdasagi Takarékpénztárban működött cégvezető, pénztárosi rangban. 1919-ben húnyt el. A helybeli Tűzoltó Testületnek alparancsnoka volt. Özvegye: Artner Mária, akinek atyja néhai A. Antal vendéglős, anyja néhai Mészáros Mária volt. Kozma Gyula szűrszabó, közs. pénztárnok, Kisbér. 1879-ben született Kisbéren. Iskolái után a szűrszabó ipart tanulta ki és 1920-ban átvette atyja üzletét. Ez a szakma a családban hagyomány volt: apáról-fiúra szállt. A községi életbe 1920-ban kapcsolódott be, volt elöljáró és 1930-ban egyhangúlag pénztárnokká választották. A világháborúban 7 hónapig az orosz fronton harcolt, ahol a nagy ezüst vit. é. és a Károly cs.-kereszttel tüntették ki. A ref. egyház presbitere, volt gondnoka. Neje: Baranya Zsuzsanna, gyermekei: Gyula és Kálmán. Kozma Máté gazdálkodó, községi bíró, Tárkány. 1874-ben született Tárkányon. Iskolái után a hentes-mészáros ipart tanulta ki, majd gazdasági pályára lépett. 1909 óta önállóan vezeti 24 katasztrális hold földbirtokát, mellette állattenyésztéssel foglalkozik. A világháborúban a 31. gy.-ezred kötelékében teljesített frontszolgálatot és 1917-ben szakaszvezetői rangfokozattal szerelt le. Neje: Felker Mária, gyermekei: István, Mária, Kálóczi János cukrász neje, Irén, Kozma Adolfné és Imre. 1910 óta vesz részt a községi ügyekben. Volt közs. képviselő, előljáró, 9 évig közgyám, most pedig a község bírája, az egyház pénztárosa és minden hazafias és kulturális egyesület működésében részt vesz. Kőhalmi Gyula MÁV. nyugdíjas, szőlőbirtokos, Tóváros. 1869-ben született Tatatóvároson. Mint önálló kovácsmester 1902ben a MÁV. kötelékébe lépett, ahol kocsilakatosi minőségben teljesített szolgálatot 1912-ig, amikor nyugalomba vonult és Szomód községben telepedett le. 1932-ben költözött Tóvárosra és jelenleg szőlöbirtokán folytat gazdálkodást. A háború alatt a népfelkelő ezredben tett hadiszolgálatot. Neje: Cserny Hermina, régi tardosi család leszármazottja. Dr. Kőmíves László ügyvéd, tb. vármegyei főügyész, Esztergom. 1880-ban született Esztergomban. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, ügyvédi oklevelét 1909792