Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

búrszentmiklósi Klinda László banktisztviselő, Dorog. 1899-ben született Farkasdon. Középiskoláit szülőhelyén és Szegeden végezte el. Mint tisztviselő a Hangyánál és több magáncégnél működött. 1933 óta az esztergomi Iparbank kötelékében teljesít szolgálatot, mint fiókvezető-könyvelő. A világháborúban a 26. közös gy.-ezredben az olasz fronton harcolt és zászlósi rangban szerelt le, de 1929-ben háborús érdemeiért hadnagynak nevezték ki. A kis ezüst vit. é., Károly cs.-kereszt és háb. e. é. kitüntetések tulajdonosa. Neje: Rasznáky Edith, gyermekei: Edith és Katalin. búrszentmiklósi dr. Klinda Pál r. kat. áldozó pap, felsőleányiskolai igazgató, Budapest—Esztergom. Született 1903-ban Esztergomban. Középiskoláit a Bencés-gimnáziumban, jogot Budapesten, teológiát Bécsben végezte. 1925-ben szerezte államtudományi doktorátusát. Hivatását 1929-ben kezdte meg a Regnum Marianumban mint káplán, majd mint hittanár tevékenykedett. 1930-ban a Szent Imre-collegium praefectusa lett, ahol 3 évig működött. 1933-ban a Ranolder-Intézet zárda lelkésze és a tanítóképző hittanára, majd 1937-től mint a Ranolder-intézeti „Klára" nőipari és háztartási felsőleányiskola igazgatója teljesíti hivatását, amelynek egyszersmind alapítója is. Az országos öregcserkész központ megalapítója s ezen nemes alapítás kiegészítése és kiszélesítése érdekében hervadhatatlan érdemeket szerzett. Irodalommal is foglalkozik. Számos cikke jelent meg cserkészfolyóiratokban. A „magyar misekönyvet a hívőnek" mozgalom megalapítója. Több mint három millió példányban osztották szét a hívők között művét, a Szentmise magyarázatát magyar nyelven. Dr. Klingenberg József ügyvéd, Felsőgalla. 1902-ben született Budapesten. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1926-ban nyerte diplomáját. Előbb Budapesten volt ügyvédi irodája, 1936 óta Felsőgallán folytat ügyvédi gyakorlatot. Az izr. hitközség ifj. csoportjának elnöke. Klinger János Kádár gazdálkodó, Máriahalom. 1889-ben született Máriahalomban. Iskoláit szülőhelyén végezte el, majd gazdálkodással kezdett foglalkozni és jelenleg is saját birtokán folytat gazdálkodást. — 1910—1918-ig az Adriai tengeren mint tengerész teljesített katonai szolgálatot és szakaszvezetői rangban szerelt le. A Károly cs.-kereszt, a vaskereszt és szolg. kitüntetések tulajdonosa. Neje: Blitzner Erzsébet, gyermekei: Teréz és Henrik. Klotz Ignác esp. plébános, prépost, Tata. Győrben 1869-ben született. Tanulmányait szülővárosában végezte. 1892-ben szentelték pappá. Pálvafutását Nezsideren kezdte, majd Vértesszöllősön lett pléhános 1901-ben. 1916-ban került Tatára, ahol azóta megszakítás nélkül teljesíti hivatását. Irodalmi munkásságot is fejt ki. Számos novellát és 784 cikket írt. A „Vértesekről" címmel önálló munkája jelent meg. Törzsök név alatt szokott írni. Hittudományi értekezéseket is közölt. Mint vértesszöllösi plébános összeg} ii tötte a nép száján élő hagyományokat mondákat, mely a „Vértesekről" círr könyvalakban is megjelent. Klucsik Antal ny. m. kir. honv. tüzérs rtári főtisztviselő, Komárom. 1875-ben született Rétén, Pozsony megyében, 1893-ban vonult be katonai szolgálatra a 6-os vártüzérekhez, 1908-ban Bécsben elvégezte a tüzérszertári tanfolyamot, 1911-ben segéd tisztviselőnek, 1915-ben tisztviselőnek, 1920-ban főtisztviselőnek nevezték ki és 47 évi betudott szolgálattal 1931-ben nyugalomba vonult. A világháborúban a szerb és déltiroli fronton harcolt. Kitüntetései: a balkáni hadsereg főparancsnokságától elism. oki., Sign. Laud. a vit. é. szalagján, koronás arany érd. ker., Károly cs.-kereszt, háb. e. é., osztrák háb. e. é., német hadi é., 50 éves jub. é., stb. Neje: Schwetz Ernesztina, gyermekei: Antal és Árpád. Klug István úri és egyenruha szabómester, Komárom. 1887-ben született Komáromban. Iskoláit és a szabóipart szülőhelyén tanulta ki. Mint segéd Magyarország nagyobb városaiban fejlesztette szaktudását, míg 1910-ben Komáromban önállósította magát. Az ipartestületi szék tagja, a szabó szakosztály elnöke, tanoncvizsg. biz. tagja. A világháborúban a 12. gy.-ezred kötelékében az olasz és orosz fronton harcolt, 1918-ban szerelt le. A bronz vit. é. és Károly cs.-kereszt kitüntetések tulajdonosa. Neje: Mészáros Gizella, gyermekei: Irén és Erzsébet. Klujber Albert molnármester, malomtulajdonos, Kisbér. 1874-ben született Kisbéren. Elvégezve iskoláit, a molnár ipart tanulta ki és mint segéd Sárvizén és Nádasladányon gyarapította szaktudását, majd 1914-ben önálló mester lett. Malmát 1919-ben alapította. A malom vízi- és géperőre van berendezve. A világháborúban az élelmezésnél teljesített 18 hónapig frontszolgálatot és mint őrvezető szerelt le. Neje: Farkas Rozália, leánya: Rozália, Olter Istvánná. Kmetti József gazdálkodó, községi képviselő, Héreg. 1895-ben született Héregen. Régi községalapító család leszármazottja, jelenleg saját földjén folytat gazdálkodást. A háborúban a 71. gy.-ezred kötelékében 13 hónapig az orosz fronton harcolt, ahol megsebesült. Neje: Katona Ilona, gyermekei: András, József, Katalin, Károly. A róm. kat. egyház tanácstagja, 1936 óta választott községi képviselő. Kmety Ernő Gábor főtanító, Tokod. — 1888-ban született Budapesten. Znióváralján végezte el a tanítóképzőt 1908-ban. Morovnán kezdte meg működését, majd 1922től a tokodi M. Á. K. magániskolájában teljesíti pedagógiai szolgálatát. A háborúban az 1. h. ezred kötelékében az orosz, román, A