Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

szerb és olasz frontokon harcolt és többször súlyosan megsebesült, mint t. zászlós sze­relt le. Kulturális egyesületek vezetője. — Neje: Fertsek Lenke, gyermekei: István, Gábor és Margit. bernicei Kmoskó István ny. kir. gondnok, Esztergom. 1878-ban született Illaván. Is­koláinak elvégzése után szülőhelyén kezdte meg zenészi pályáját, mint orgonista, majd Nagyszebenbe került zenetanárnak és a Theréziánumnak lett gondnoka. 1918—• 1923-ig a váci süketnémák intézetében tel­jesített szolgálatot, gondnoki minőségben és 1923-ban nyugalomba vonult. Mint orgona­építő ismert neve van. Neje: Scháberschul Franciska, gyermekei: Mária, Valéria és Ilona. Knitzky Nándor ny. r. k. igazgató-tanító, Alsógalla. 1870-ben született Dunaszentmik­lóson. 1891-ben nyerte tanítói oklevelét Győrben. Vértessomlón kezdte meg műkö­dését, majd 1893-ban Alsógallán választot­ták meg, ahol 39 évi pedagógiai szolgálat­tal 1928-ban nyugalomba vonult. A magya­rosítás és a tanítás terén elért kiváló ered­ményeiért miniszteri elismerésben volt része. Több társadalmi és kulturális egyesületnek tagja és vezetője. Neje: Viertl Anna, három nevelt gyermeke van. Knizner Ferenc szabómester, Felsőgalla. 1910-ben született Felsögallán. 1927-ben szabadult fel a szabó mesterségben és mint segéd Budapesten fejlesztette szaktudását, később szülőhelyén önállósította magát. Az Iparos és Kereskedők rendes, az ipartestü­let választmányi tagja. Neje: Herbert Er­zsébet. Rendelesre dolgozik, üzeméből ízlé­ses, szép munka kerül ki. Knizner József cipészmester, Felsőgalla. 1908-ban született Felsögallán. 1923-ban szabadult fel a cipész mesterségben és mint segéd Kiskúnhalas, Székesfehérvár és Bu­dapesten, Tatán, Sárváron, Dorogon fej­lesztette szaktudását, 1931-ben Felsögallán önálló mester lett. Ipartestületi tag. Dr. Knob Sándor, a dorogi kerület or­szággyűlési képviselője. 1888-ban született Budapesten. Tanulmányait Budapesten vé­gezte, majd a vallás- és közoktatásügyi mi­nisztérium fogalmazói karához került. 1918­ban titkári minőségben került a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségéhez. — Iparfejlesztési, vám- és kereskedelempoliti­kai, adópolitikai és szociálpolitikai kérdé­sekkel foglalkozik. Alapítója a Magyar Mun­kaadók Központjának, melynek igazgatója lett. Mint a magyar kir. kormány kikül­döttje a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia tanácskozásain Genfben vett részt és a Nem­zetközi Munkaügyi Hivatal igazgatótanácsá­nak tagjává választották meg. Tagja az O. T. I. vezetőségének, a Biztosítási szakta­nácsnak. 1931 óta a Curia kebelében meg­szervezett kartelbíróság tagja. Számos tu­dományos dolgozata jelent meg úgy a fő­városi, mint külföldi napilapokban és szak­ai lapokban. A Francia Közgazd. Társaság fölkérésére a Duna völgyének gazdasági problémáiról tartott előadást, melynek Pá­risban igen komoly sikere és visszhangja volt. 1935 óta a dorogi kerületben nyert mandátumot a Nemzeti Egység Pártjának programjával. Knobloch Ferenc takarékpénztári vezér­igazgató, Kisbér. 1870-ben született Kisbé­ren. Középiskoláit Budapesten végezte, majd a bank szakmát választotta pályájául. Kis­béren kezdte meg működését mint tisztvi­selő és fokozatosan az intézet vezérigazga­tójává lépett elő. 40 éve vezeti a helybeli takarékpénztárt. Községi képv. test. tag, a r. k. egyházközség világi elnöke, valamint több kulturális és társadalmi egyesületnek tagja. Knorr István gyáros, Esztergom. 1906­ban Esztergomban született. Iskoláit Eszter­gomban és Budapesten végezte. Édesatyja, néhai K. János által 1870-ben alapított vas­öntődében és gépgyárban nyert szakkép­zettséget és képesítést. 1925 óta vezeti az üzemet édesatyja nyomdokain haladva, s ma már mint elismert szakember kiváló érde­meket szerzett az üzem fejlesztése tekinte­tében. Az ipartestület elöljárósági tagja. — Neje: Maricsek Irén, gyermekeik: Edit, Ju­dit és János. Koch Róbert r. kat. plébános, Tát. Sik­lósdon 1890-ben született. Középiskoláit Sopronban, a teológiát Győrben végezte. 1913-ban szentelték pappá. Pályafutását Mosonszentjánoson kezdte meg, majd La­kompak, Budatétény, Bpest-Kelenföld és Nagybálkányban teljesítette hivatását 1932-ig, amikor Kanadába ment, ahol Re­gina városban mint magyar lelkész műkö­dött 1934-ig. Hazajövetele után 1934-től Tát község h. plébánosa. A világháború alatt a mosonszentjánosi vöröskereszt kór­ház vezetője volt, amiért a vöröskereszt ezüst érdemkereszjét babérkoszorúval kapta. A kgi képv. test. virilis tagja. A r. kat. Le­gényegylet, Cserkészcsapat és a Credo ve­zetője. Édesatyja néhai K. József, oki. gaz­datiszt volt, elhúnyt 1914-ben. Édesanyja: néhai Sedoch Mária. Kocsis Endre közs. aljegyző, Naszály. — 1903-ban született Nagysápon. Tanulmá­nyait Pápán végezte el, majd a közigazga­tasi pályára lépett. Mint gyakornok Ete köz­ségben kezdte meg működését, később Dadra helyezték. Szombathelyen elvégezte a jegyzői tanfolyamot és 1928-tól Naszály község aljegyzője. Az önk. Tűzoltó Testület parancsnoka. Neje: Reiner Erzsébet, gyer­mekei: Ilona és Endre. Kóczán Béla közs. aljegyző, Császár. •— 1903-ban született Mocsán. Nemesi eredetű család leszármazottja. Néhai apja K. Lajos, 43 évig volt Mocsa község főjegyzője. A közigazgatási tanfolyamot Szombathelyen végezte el 1930-ban. 1931-ben választották meg aljegyzőnek Császáron. Katonai szol­785

Next

/
Oldalképek
Tartalom