Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

szerb és olasz frontokon harcolt és többször súlyosan megsebesült, mint t. zászlós szerelt le. Kulturális egyesületek vezetője. — Neje: Fertsek Lenke, gyermekei: István, Gábor és Margit. bernicei Kmoskó István ny. kir. gondnok, Esztergom. 1878-ban született Illaván. Iskoláinak elvégzése után szülőhelyén kezdte meg zenészi pályáját, mint orgonista, majd Nagyszebenbe került zenetanárnak és a Theréziánumnak lett gondnoka. 1918—• 1923-ig a váci süketnémák intézetében teljesített szolgálatot, gondnoki minőségben és 1923-ban nyugalomba vonult. Mint orgonaépítő ismert neve van. Neje: Scháberschul Franciska, gyermekei: Mária, Valéria és Ilona. Knitzky Nándor ny. r. k. igazgató-tanító, Alsógalla. 1870-ben született Dunaszentmiklóson. 1891-ben nyerte tanítói oklevelét Győrben. Vértessomlón kezdte meg működését, majd 1893-ban Alsógallán választották meg, ahol 39 évi pedagógiai szolgálattal 1928-ban nyugalomba vonult. A magyarosítás és a tanítás terén elért kiváló eredményeiért miniszteri elismerésben volt része. Több társadalmi és kulturális egyesületnek tagja és vezetője. Neje: Viertl Anna, három nevelt gyermeke van. Knizner Ferenc szabómester, Felsőgalla. 1910-ben született Felsögallán. 1927-ben szabadult fel a szabó mesterségben és mint segéd Budapesten fejlesztette szaktudását, később szülőhelyén önállósította magát. Az Iparos és Kereskedők rendes, az ipartestület választmányi tagja. Neje: Herbert Erzsébet. Rendelesre dolgozik, üzeméből ízléses, szép munka kerül ki. Knizner József cipészmester, Felsőgalla. 1908-ban született Felsögallán. 1923-ban szabadult fel a cipész mesterségben és mint segéd Kiskúnhalas, Székesfehérvár és Budapesten, Tatán, Sárváron, Dorogon fejlesztette szaktudását, 1931-ben Felsögallán önálló mester lett. Ipartestületi tag. Dr. Knob Sándor, a dorogi kerület országgyűlési képviselője. 1888-ban született Budapesten. Tanulmányait Budapesten végezte, majd a vallás- és közoktatásügyi minisztérium fogalmazói karához került. 1918ban titkári minőségben került a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségéhez. — Iparfejlesztési, vám- és kereskedelempolitikai, adópolitikai és szociálpolitikai kérdésekkel foglalkozik. Alapítója a Magyar Munkaadók Központjának, melynek igazgatója lett. Mint a magyar kir. kormány kiküldöttje a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia tanácskozásain Genfben vett részt és a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal igazgatótanácsának tagjává választották meg. Tagja az O. T. I. vezetőségének, a Biztosítási szaktanácsnak. 1931 óta a Curia kebelében megszervezett kartelbíróság tagja. Számos tudományos dolgozata jelent meg úgy a fővárosi, mint külföldi napilapokban és szakai lapokban. A Francia Közgazd. Társaság fölkérésére a Duna völgyének gazdasági problémáiról tartott előadást, melynek Párisban igen komoly sikere és visszhangja volt. 1935 óta a dorogi kerületben nyert mandátumot a Nemzeti Egység Pártjának programjával. Knobloch Ferenc takarékpénztári vezérigazgató, Kisbér. 1870-ben született Kisbéren. Középiskoláit Budapesten végezte, majd a bank szakmát választotta pályájául. Kisbéren kezdte meg működését mint tisztviselő és fokozatosan az intézet vezérigazgatójává lépett elő. 40 éve vezeti a helybeli takarékpénztárt. Községi képv. test. tag, a r. k. egyházközség világi elnöke, valamint több kulturális és társadalmi egyesületnek tagja. Knorr István gyáros, Esztergom. 1906ban Esztergomban született. Iskoláit Esztergomban és Budapesten végezte. Édesatyja, néhai K. János által 1870-ben alapított vasöntődében és gépgyárban nyert szakképzettséget és képesítést. 1925 óta vezeti az üzemet édesatyja nyomdokain haladva, s ma már mint elismert szakember kiváló érdemeket szerzett az üzem fejlesztése tekintetében. Az ipartestület elöljárósági tagja. — Neje: Maricsek Irén, gyermekeik: Edit, Judit és János. Koch Róbert r. kat. plébános, Tát. Siklósdon 1890-ben született. Középiskoláit Sopronban, a teológiát Győrben végezte. 1913-ban szentelték pappá. Pályafutását Mosonszentjánoson kezdte meg, majd Lakompak, Budatétény, Bpest-Kelenföld és Nagybálkányban teljesítette hivatását 1932-ig, amikor Kanadába ment, ahol Regina városban mint magyar lelkész működött 1934-ig. Hazajövetele után 1934-től Tát község h. plébánosa. A világháború alatt a mosonszentjánosi vöröskereszt kórház vezetője volt, amiért a vöröskereszt ezüst érdemkereszjét babérkoszorúval kapta. A kgi képv. test. virilis tagja. A r. kat. Legényegylet, Cserkészcsapat és a Credo vezetője. Édesatyja néhai K. József, oki. gazdatiszt volt, elhúnyt 1914-ben. Édesanyja: néhai Sedoch Mária. Kocsis Endre közs. aljegyző, Naszály. — 1903-ban született Nagysápon. Tanulmányait Pápán végezte el, majd a közigazgatasi pályára lépett. Mint gyakornok Ete községben kezdte meg működését, később Dadra helyezték. Szombathelyen elvégezte a jegyzői tanfolyamot és 1928-tól Naszály község aljegyzője. Az önk. Tűzoltó Testület parancsnoka. Neje: Reiner Erzsébet, gyermekei: Ilona és Endre. Kóczán Béla közs. aljegyző, Császár. •— 1903-ban született Mocsán. Nemesi eredetű család leszármazottja. Néhai apja K. Lajos, 43 évig volt Mocsa község főjegyzője. A közigazgatási tanfolyamot Szombathelyen végezte el 1930-ban. 1931-ben választották meg aljegyzőnek Császáron. Katonai szol785