Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

gallán. Elvégezve iskoláit a családi birtokon gazdálkodott egyideig, majd önállósította magát. Községében háromízben választották meg bírónak. Közéleti szerepléstől betegsége miatt vonult vissza. Elhalt 1935 okt. 31-én, a lakosság legteljesebb részvéte mellett temették el. Neje: Szám Mária, gyermekei: Anna, Herbert Ferencné és Ferenc, aki 1910-ben született Felsögallán, iskoláit ugyanott, a gazdasági szakiskolát Székesfehérváron végezte. Klein József gazdálkodó, Felsőgalla. 1868ban született Felsögallán. Iskolái után atyja mellett sajátította el a gazdasági ismereteket. 1896 óta pedig 30 hold földbirtokán gazdálkodik. Neje: Damstadter Mária, gyermekei: Teréz, Antal, Anna, Mária, János, Erzsébet és Gáspár. néhai Klekker Lajos vm. jegyző, Esztergom. 1874-ben született Diósjenőn. Középiskolái után lépett Nógrád vármegye kötelékébe és elvégezve a jegyzői tanfolyamot mint s.-jegyző Rétságon és Nagyorosziban működött, majd Lábatlanban főjegyzőnek választották meg. A kommunizmus alatt ellenforradalmi érzelmei miatt kötelességének teljesítése közben agyonlőtték. A vármegye hősi halottjának számít, aki mintaképe volt a kötelességteljesítésnek. Nevéhez fűződik a község iskolájának és járványkórházának létesítése. Özvegye: Plauka Margit, aki 1918 óta esztergomi lakos, gyermekei: Erzsébet és Irén. Klész Ferenc m. kir. áll. pénz. tanácsos, a kir. adóhivatal főnöke, Esztergom. 1891ben született Hódságon. Középiskoláit Szabadkán és Zomborban végezte el, 1909-ben az állam kötelékébe lépett és Hódságon mint adóhivatali gyakornok kezdte el működését. 1912-ben adótisznek nevezték ki Székelyhidra, majd 1914-ben ismét Hódságra kerül mint adótiszt. A háborúban a 4. hegyi tüzérezred és a 6. gy.-ezred kötelékében szolgált, 1917-ben orosz fogságba esett mint zászlós és 1920-ban tért vissza. A leszerelés után Baján folytatta működését 1928-ig és minthogy 1927-ben Budapesten főnöki szakvizsgát tett, a minisztérium főnöki megbízatással Gyönkre helyezte át és egyben állampénztári tanácsossá nevezték ki, itt 1933-ig működött, ekkor saját kérelmére Kiskunfélegyházára helyezik, majd 1937-től az esztergomi adóhivatal főnöke lett. A Károly cs.-ker. és a háb. e. é. a kardokkal kitüntetések tulajdonosa. Neje: Dörr Irén. Klíma István r. kat. plébános, Máriahalom. 1887-ben Miklóshalmán született. Középiskoláit Jászberény, Esztergom és Nagyszombatban, a teológiát Budapesten végezte. 1910-ben szentelték pappá. Hivatását 1910ben Bars megyében kezdte, maid Komárom és Esztergom megyében teljesítette hivatását 1916-ig, amikor a világháborúba vonult és a 39. hadosztály kötelékében teljesített szolgálatot. Jelenleg Máriahalom r. kat. plébánosa. Irodalmi munkásságot is feit ki: „Vallástani olvasókönyv" címmel serdültebb ifjúság részére 1918-ban jelent meg. Szépirodalmi munkája: „Az őrháztól az oltárig" címmel kéziratban van meg. A Hangya és az O. K. H. alapító tagja, az isk. kív. népm. vezetője. Klincsek Béla igazg.-tanító, Süttő. Esztergomban 1894-ben született. Középiskoláit, a képzőt és a leventeoktatói tanfolyamot szülővárosában végezte. Működését Fámádon kezdte meg, majd Dorog, Bajna és Sárisápra került és 1925 óta Süttő községben teljesíti hivatását. 1936-ban lett igazgató. A világháborúban az orosz és olasz fronton küzdött s mint tart. főhadnagy szerelt le. Több kitüntetés tulajdonosa. Az Ipartestület ügyv. jegyzője, az ifj. vöröskereszt egyesület vezetője. Az „Esztergom és Vidéke" című lapban többízben jelentek meg cikkei. Neje: Machasek Mária oki. óvónő, gyermeke: Tibor. búrszentmiklósi Klinda Kálmán ny. siketnémaintézeti igazgató, Esztergom. 1869-ben született Esztergomban. Tanári oklevelét 1890-ben nyerte Vácott, ahol mint segédtanár kezdte meg működését. 1897-ben Kaposvárra helyezték és 1902-ben igazgatónak nevezték ki, mely minőségben 1923-ban vonult nyugalomba. 11 ízben kapott miniszteri elismerést a vezetése alatt álló intézet elért eredményeiért. Több tankönyv szerzője, melyek tanítási alapul szolgálnak. Fivére: Jenő alezredes, a háborúban szerzett sebesülése következtében 1936-ban elhúnyt. búrszentmiklósi Klinda Károly ny. érseki tanítóképezdei igazgató, Esztergom. 1861ben született Esztergomban. Középiskoláit és a képzőt szülőhelyén és Budapesten végezte el. 1878-ban kezdte meg működését Izsán, majd Udvard, Perbeteszentmiklóson mint rendes tanító, majd 1900-ban került vissza Esztergomba, ahol 1915-ben az érseki tanítóképző igazgatójának nevezték ki. 48 évi pedagógiai szolgálattal 1926-ban nyugalomba vonult. Iskolai szakkönyvei jelenleg is tanítási alapul szolgálnak. A Tanító Egylet volt elnöke és számos kulturális egyesületnek vezető egyénisége. Neje: Kurzbacher Irma, gyermekei: Károly, István, László, Aranka és Pál dr. búrszentmiklósi Klinda Károly oki. középisk. tanár, Esztergom. 1896-ban született Farkasdon. Budapesten nyerte tanári oklevelét 1922-ben. Esztergomban kezdte el működését a Szent Imre-reálban, majd a Bencés-gimnáziumban, később a polg. iskolához nyert beosztást, ahol jelenleg is teljesíti hivatását. A háborúban a 14. h. gy.-ezred kötelékében az orosz, oláh, olasz és a francia frontokon harcolt és megsebesült. 32 hónapi tűzvonalszolgálat után szerelt le. Kitüntetései: Sign. Laud., bronz vit. é., Károly cs.-kereszt, háb. e. é. és seb. e. é. Számos egyházi és kulturális egyesületnek vezető egyénisége. Neje: mikéi Mike Ilona, gyermekei: Ilonka, Mária és Magda. 783