Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

12 évig volt a község bírája. Neje: Fischer Erzsébet, akinek édesatyja, néhai F. Márton 21 évig volt a tűzoltóság alparancsnoka. Keindl György gazdálkodó, fazekasmester, az O. K. H. pénztárosa, Felsögalla, 1864-ben született Felsögallán. Iskolái után a fazekas mesterséget tanulta ki és 1888-tól 1901-ig a szakmában önálló mester volt, később vegyeskereskedést nyitott, jelenleg pedig 10 katasztrális holdon gazdálkodik. A német népművelődési egyesületnek megalapítója, az Iskolaszéknek 17 évig gondnoka, közs. képviselő, 1894-től O. K." H. pénztáros, a Hangya szöv. volt pénztárosa, stb. Neje: Hetzmann Mária, gyermekei: Anna, Mária, Antal, Katalin, Magdolna. Kelemen Béla ref. lelkész, Acs. 1886-ban született Tarjánban. Középiskoláit és a teológiát Pápán végezte. Pályafutását Ácson kezdte mint s. lelkész, majd Magyaralmásra került rendes leikésznek és 1916 óta pedig Ács község ref. lelkésze. A világháború alatt mint tábori lelkész századosi rangban az orosz fronton teljesítette hivatását. A II. oszt. lelkészi érdemkereszt tulajdonosa. A vm. th. bizottság tagja, a kgi. képv. test. virilis tagja és az O. K. H. elnöke. Édesatyja néhai K. János 25 éven át volt Ács község ref. lelkésze. Neje: Medgyaszay Bella, akinek édesatyja ref. püspök Dunántúlon. Gyermekei: Béla és Ilona. néhai Kelemen Ferenc főjegyző, Esztergom. 1880-ban született Apatinban. Középiskoláit Zomborban, a jegyző-tanfolyamot Budapesten végezte el. Pályáját Garamkövesden kezdte meg, majd Pilismarótra került mint segédjegyző, később Kesztölcön főjegyzőnek választották meg, 1918-ban pedig Nyergesújfalu főjegyzője lett. 1931ben szolgálata közben szerzett betegségében elhúnyt. Nevéhez fűződik a község .villamosítása, kórház, kultúrház és cserkészlak építkezések. Fivére K. Vendel és sógora H. Gyula az orrsz fronton hősi halált haltak. Özvegye: Hagara Etelka oki. tanítónő, aki 17 éven keresztül mint felekezeti tanítónő működött Pilismaróton és 1914-ben vonult nyugalomba. Fia: Ferenc. vi'éz Kelen Albert községi képviselő, MÁK. alkalmazott, Felsögalla. Nyergesújfalun 1891-ben született. Régi esztergommegyei családból származik. Iskolái után egész fiatal korában lépett a bányatársulat szolgálatába. Előbb Ebszőnybányán, később 1908-tól Felsögallán működik. Több mint 25 éve áll a társulat szolgálatában, 25 évi jubileum alkalmával elismerésben részesült. A világháborúban az orosz és olasz fronton harcolt a 26. k. gy.-ezreddel. A nagy ezüst, bronz vitézségi érem, a Károly cs.kereszt és háb. emlékérem tulajdonosa. — 1926-ban avatták vitézzé. Neie: Scheirich Katalin, gyermekeik: József, Béla, Katalin és Mária. Keleti Dezső ny. ezredes, Tóváros. 1862ben született Makiáron. A hidász katonai iskolát Iglón és Heinburgban végezte, és a 23. közös ezredben teljesített szolgálatot. Főbb állomáshelyei: Budapest, Bécs, Zombor, Fehértemplom, Bosznia és Hercegovina. A világháborúban az orosz fronton súlyosan megsebesült, és mint 100%-os hadirokkant 1915-ben nyugalomba vonult. 1929-ben Tóvároson elhúnyt, a hősök temetőjében nyugszik. A Ferenc József III. o. kor. érd. ker., katonai érd. ker., Károly cs.-kereszt, seb. e. é. és a 25 éves jub. érem kitüntetések tulajdonosa. Fivére, K. Zoltán a háborúban hősi halált halt. Özvegye: lovinatzi Babich Adél, gyermekei: Alfonz és Miklós. Keller Antal kántortanító, Kecskéd. Bakonygyiróton, Veszprém megyében 1905-ben született. Középiskoláit Veszprémben, a képzőt Pápán végezte. Működését Fejér megyében, Vértesacsán kezdte, majd 1929 óta Kecskéd község kántortanítója. A népműv. előadások és a kat. legényegylet ügyvezetője. Neje: Sille Mária oki. tanítónő, aki a magyarosítás terén elért eredményeiért a Thaly-díjjal lett kitüntetve. néhai Keller Jenő ny. r. k. ig., kántortanító, Tárkány. 1861-ben született Győrben. 1879-ben nyerte tanítói oklevelét, működését Nagyvázsonyban kezdte meg, majd 1880-ban a tárkanyi r. k. iskola élére került, ahol nyugalomba vonulásáig teljesített pedagógiai szolgálatot. A tanítás terén kifejtett érdemeiért a főapátságtól elismerésben részesült. Részt vett a község fejlesztésében, egyik alapítója a szövetkezetnek és több társadalmi egyesületnek volt tagja. Özvegye: kútsora Erzsébet, gyermekei: Erzsébet, Margit, Irma, Kornélia, László, Ernő, Béla és Jenő. Kellner Ferenc termény- és lisztkereskedő, a „Futura" megbízottja, Ács. 1887-ben született Ácson. Középiskoláit Komáromban végezte, majd a kereskedői szakmát tanulta ki és a Magyar Általános Hitelbank komáromi kirendeltségénél kezdte meg működését 1910-ben, mint gabonabevásárló. 1919 óta önálló terménv- és lisztkereskedő Ácson. A háborúban a 33. tábori ágyúsezred kötelékében 29 hónapig harcolt, előbb az orosz, majd az olasz harctéren és tűzmesteri rangban szerelt le. A bronz vit. é., Károly cs.kereszt kitüntetések tulajdonosa. Fivérei: K. Lipót és Jakab hősi halált haltak. Több társadalmi és kultúregyesületnek tagja. Neje: Krammer Jolán, gyermekei: György és József. Kellner József kocsmáros, városi képv., Komárom. 1866-ban Ácson született. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett és abban nyert szakképzettséget. 1895ben lett önálló fűszer- és vegyeskereskedő Komáromban. 1899-ben nyitotta meg kocsmáját. Az Izr. Szentegylet elnöke, városi képv.-test. tag. Neje: Steiner Izabella, gyermekei: László, Olga, Klára és Magda. — László fia 1898-ban született Komáromban. A világháborúban az orosz, román és fran773