Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

cia fronton küzdött s mint hadnagy szerelt le. A kis ezüst v. é. és a Károly cs.-kereszt tulajc'onosa. 1927-ben vette át édesatyja által alapított fűszerüzlet vezetését. Neje: Pi- ssbnrger Ilona, gyermekei: Judit és Péter. lic r.cr Lajos malombérlő, Tóváros. 1904ben született Dunaalmáson. A főgimnáziumot Tatán végezte el, utána kitanulta a malom ipart és egyideig szakmáját fejlesztette, majd 1931 óta a Berta-malom bérlője. A Polgári Lövészegylet, több helybeli egyesület tagja, számottevő tényezője a községnek. Neje: Kardos Ibolya, leánya: Magda. néhai Kellner Lipót gabona- és vegyeskereskedő, Nagyigmánd. 1859-ben született Ácson. Iskolái után a kereskedő szakmát tanulta, közben katonai szolgálatot teljesített és Nagyigmándon lett önálló kereskedő. Az üzletet haláláig, 1908-ig vezette, jelenleg özvegye: Berger Ilona, a cég tulajdonosa. Gyermekei: Margit, Kellner Sándor kereskedő neje, Piroska, Lengyel Jenő MÁV főintéző neje és Kálmán, kereskedő, aki hoszszú ideig az izr. hitközség elnöke volt. Neje: Lusztig Margit, gyermekei: Piroska és István. Kellner Sándor vegyeskereskedő, Nagyigmánd. 1884-ben született Nagyigmándon. Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett és a textilkereskedői szakban nyert szakképzettséget. Budapesten és Komáromban fejlesztette szaktudását, majd 1912-ben átvette édesatyja üzletét, amelyet azóta teljesen átszervezett s modernül berendezett. A világháború alatt a 31. h. gy.-ezred kötelékében az olasz fronton harcoít és 1918-ban szerelt le. A szolg. érdemkereszt tulajdonosa. Az izr. hitközség egyik alapító és jelenlegi elnökségi tagja. Neje: Kellner Margit, gyermeke: György. Dr. Kellner Sándor ügyvéd, Tata. 1880ban született Tatán. Atyja, K. Jakab ügyvéd és bankigazgató volt. Középiskoláit Tatán, a jogot Budapesten végezte, ahol 1906ban ügyvédi vizsgát tett, azóta Tatán folytat ügyvédi gyakorlatot. A háború alatt a 31. népf. h. gy.-ezred kötelékében teljesített frontszolgálatot és mint őrmester szerelt le. A helybeli nőegylet titkára, a szentegylet volt tagja és több szociális és kultúregyesületnek munkájában vesz részt. Kellner Sándor kárpitos- és díszítőmester, Felsőgalla. Budapesten 1913-ban született. Iskolái elvégzése után iparát Budapesten tanulta s mint segéd ugyanott fejlesztette szaktudását. 1934-ben lett önálló mester Budapesten, majd 1936-ban Felsőgallára telepedett és itt folytatja önállóan iparát. Elsőrendű, szakképzett iparos, aki a szakmába vágó összes munkákkal foglalkozik. Az Iparoskör és a T. S. C. tagja. Édesatyja: K. Lipót szakképzett kárpitos, aki 1889-ben Tiszaeszláron született. Iskoláit és az iparát Budapesten tanulta és 34 évig működött szakmájában. Jelenleg a fia üzletében tevékenykedik. A világháború alatt a 34. gy.-e. kötelékében az orosz fronton küzdött, egyízben sebesült s mint 50%-os rokkant sz relt le. Neje: Schlanger Paula, gyermeke József, Sándor és Szeréna. Kemenes János oki. polg. isk. tanár, Fe sőgalla. Boszniában, Bilek községben 190; ban született. Középiskoláit Nyíregyházán, a tanárképző főiskolát Budapesten végezte. Működését Budapesten kezdte, majd 1929 óta a felsőgallai polgári iskola magyar-német szakos rendes tanára. Neje: Vincze Leona oki. polg. isk. tanárnő, aki Selmecbányán született. Középiskoláit és a polg. isk. tanárnőképzöt Budapesten végezte. Működését Siófokon kezdte meg, majd 1925— 1929-ig a felsőgallai polgári iskola megalapítója és igazgatója volt. 1929-től mint ugyanezen iskola magyar, történet és földrajz szakos rendes tanára tevékenykedik. Gyermeke: Tibor. Nagybátyja: néh. Braxatoris Károly vm. tisztv., az orosz fronton szerzett betegségében 1915-ben hősi halált halt. Kemény Ármin gazdálkodó, virilis képviselő, Ács. 1889-ben született Ácson. Tanulmányai elvégzése után édesatyja mellett gazdálkodott, majd 1921-ben önálló gazda lett. Jelenleg kb. 600 hold saját és bérletföldön gazdálkodik és sajátnevelésű haszonállatokat tart. A világháborúban a 31. h. gy.-ezred kötelékében teljesített 34 hónapi frontszolgálatot és kétízben sebesült s mint több katonai kitüntetés tulajdonosa, őrmesteri rangban szerelt le. Az izr. hitközség elnöke és a kgi. képv.-test. virilis tagja. — Édesatyja néhai K. Miksa, 20 évig volt a hitközség elnöke. Képv.-test. tag és a vármegyei bizottságnak is tagja volt. Elhúnyt 1925-ben. Édesanyja néhai Lusztig Antónia. Neje: Kohn Júlia, gyermekei: Pál és Ágnes. néhai Kemény Ferenc katonai főszámvevő, Komárom. 1881-ben született Vértessomlón. Iskolái után a hentes ipart tanulta ki, majd bevonult a komáromi 12. házi ezredbe és mint továbbszolgáló, irodai működést fejtett ki, később Nagybecskerekre helyezték, ahonnan visszakerült Komáromba, a cseh megszálláskor pedig a magyar Komáromba, ahol 1921-ben elhúnyt, főszámvevői rangban. Özvegye: Broczky Mária, gyermekei: Ferenc és Anna, oki. tanítónő, aki oklevelét 1936-ban Győrben nyerte el. Kemény Ferenc fűszer- és gyarmatárunagykereskedő, Tata. 1910-ben született Ácson. A felsőkereskedelmi iskolát Győrben végezte el, majd Bécsben és Budapesten tanulmányozta a szakmát és 1936-ban alapította a céget városi mintára, mely kizárólag nagybani kereskedéssel foglalkozik. Katonai szolgálatát a nemzeti hadseregben töltötte és mint önkéntes szerelt le. kismagyari Kempelen Farkas ny. őrnagy, Esztergom. 1866-ban született Budapesten. Ősrégi magyar nemesi család. Atyja, K. Gyula fővárosi tűzoltópar.-nok, anyja dol774