Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

haltak. Neje: Németh Rozália, gyermekei: Lajos, Anna, Károly és Jolán. kis- és nagykáinai Kálnay Jenő ny. telekkönyvvezető, Dunaalmás. 1869-ben született Császáron. Iskoláit Komáromban végezte el, majd a tatai járásbíróságnál kezdte meg működését mint napidíjas. Komáromba kerül, ahol később irodatisztnek, főtisztnek és telekkönyvvezetönek nevezték ki, mely minőségében 1925-ben nyugalomba vonult. Több társadalmi és kultúregyesületnek vezető egyénisége. Sándor és Dezső unokaöccsei az orosz harctéren hősi halált haltak. Neje: Hódossy Gizella, gyermekei: Margit és Laura, Turek Gézáné. Kálóczi Lajos asztalosmester, Tárkány. 1896-ban született Tárkányon. Iskoláinak elvégzése után atyja műhelyében az asztalosipart tanulta ki, majd Győrben fejlesztette szaktudását és 1917-ben Tárkányon önálló lett, később üzemét temetkezési vállalattal bővítette. Volt NEP titkár, r. kat. egyházi képv.-test. tag, a tűzoltó tesület pénztárnoka stb. Atyja, K. Lajos asztalosmester 1918-ban a háborúban szerzett betegsége következtében halt meg. Neje: Dobogó Mária, gyermekei: Ilona és Mária. Dr. Kálos Ferenc állatorvos, Csolnok. 1908-ban született Csolnokon. Középiskoláit Esztergomban, az állatorvosi főiskolát Budapesten végezte el és 1937-ben doktorált. E. é. ö. katonai szolgálatát a Bercsényitüzéreknél töltötte és mint tűzmester szerelt le. 1934-től kezdve Császáron működik magán állatorvosi minőségben. Neje: Salzinger Anna-Irén. Kántor József kelmefestő és vegytisztító, Esztergom. Annavölgyön 1900-ban született. Iskolái elvégzése után a vegytisztító- és kelmefestőipart tanulta és mint segéd Győrben fejlesztette szaktudását. 1924-ben lett önálló Esztergomban, ahol megalapította jelenlegi üzemét, amely géperőre van berendezve. Kelmefestéssel és vegytisztítással szakszerűen foglalkozik. 1928-ban alapította meg gyüjtőüzletét. A világháború alatt a 26. k. gy.-ezred kötelékében teljesített katonai szolgálatot. Neje: Szenczy Róza, gyermeke: József. Kecskeméti János gazdálkodó, községi bíró, Neszmély. 1880-ban született Neszmélyen. ősrégi neszmélyi nemesi családból ered. Atyja, f Pál tekintélyes polgár volt, presbiter, törvénybíró, édesanyja f Deli Éva volt. Iskolái után gazdálkodással foglalkozott, önálló gazda' 1907-ben lett, jelenleg kb. 24 holdon főleg mezőgazdasági termékekkel és állattenyésztéssel fejt ki okszerű gazdálkodást. A háborúban a 31. népf. gy.ezred kötelékében az orosz fronton harcolt, ahol megsebesült. 1918-ban szerelt le tizedesi rangban. Mint a község köztiszteletben álló polgárát 1927-ben egyhangúlag bíróvá választották. A ref. egyháznak három évig volt gondnoka. Az összes neszmélyi szociális, egyházi és társadalmi egyesületeknek vezető egyénisége. A Neszmélyi Legeltetési Társulat elnöke, Hangya ig. tag. A Neszmélyi Gazdák és Házas Zsellérek Erdő B' tokának elnöke, tíz éve pénztárosa. Ne Lévai Zsófia, gyermekei: Zsófia, Etel, nos, József és Pál. néhai Kecskeméthy Jenő ref. lelké Nagyigmánd. 1850-ben született Iszkasze györgyön. Régi ref. papi család leszárn zottja. ősei több generáción át a papi hivatásnak szentelték életüket. Pápán végezte el a teológiát és pályafutását Dunaalmáson kezdte meg. Előzőleg Nagyigmándon káplánkodott. 28 évi működés után 1906-ban elhunyt. Egyházmegyei tanácsbíró, megyebizottsági tag, kerületi tanácsbíró és több társadalmi egyesületnek volt tagja, özvegye: Karikó Julianna, gyermeke: Géza, a Magyar Köztisztviselők Fogy. Szövetkezetének osztályfőnöke. Kecskeméti László gazdálkodó, községi képv., Szomód. 1898-ban szül. Szomódon. Elvégezte iskoláit, majd atyja mellett gazdálkodott, önálló 1919-ben lett, amikor 30 holdon, jelenleg pedig 70 katasztrális holdon gazdálkodik. A világháborúban az 5. huszárezred kötelékében az olasz fronton harcolt. Községi képviselő és több társadalmi egyesületnek tagja. Neje: Ritter Katalin, gyermekei: Mária és László. Kecskés Hildegard menedékház-vezető, Kesztölc-Klastrompuszta. Budapesten született és iskoláit is szülővárosában végezte. Mint menedékház-vezető előbb a dobogókői menedékházat vezette fivérével, vitéz Kecskés Jánossal együtt, majd 1932 óta Klastrompusztára került, ahol az ottani menedékház vezetője. Fivére vitéz Kecskés János dobogókői vendéglős, akit 1926-ban avattak vitézzé. aszalói Kecskés Ilona ny. közs. ig.-tanítónö, Esztergom. 1864-ben született Petriken. Tanítónői oklevelét Szatmáron nyerte, működését 1886-ban Esztergomban kezdte meg, ahol 34 évi pedagógiai szolgálattal 1920ban nyugalomba vonult, mely alkalommal a tanítás terén elért eredménveiért elismerésben részesült. A tulajdonában lévő házban született Zsolt Nándor. Keil István vendéglős, tűzoltóparancsnok, Tát. 1883-ban született Tát községben. Iskolái elvégzése után mint bányagépész működött 26 éven át, majd 1927-ben megnyitotta jelenlegi vendéglőjét. Üzeme 3 helységből és 1 táncteremből áll. Állandó hidegmeleg konyha áll a vendégek rendelkezésére. A világháborúban a 36. nehéztüzérezred kötelékében a szerb és orosz fronton küzdött s mint szakaszvezető szerelt le. A bronz vit. érem és a Károly cs.-kereszt tulajdonosa. A Tűzoltó egyesület vezetésében már 30 éve részt vesz, jelenleg parancsnoka. A kgi. képv. test. tagja, a Nep. választm. tagja. A Frontharcos csoport elnöke és az iskolaszék választm. tagja volt hosszú időn keresztül. Édesatyja néhai K. István