Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Dr. Katona Sándor ügyvéd, Esztergom. 1875-ben született Selmecbányán. Középiskoláit Rozsnyón és Esztergomban, az egyetemet Budapesten végezte el, ügyvédi oklevelet 1901-ben nyert, azóta Esztergomban folytat ügyvédi gyakorlatot. Hosszú időn keresztül volt városi képviselő és vm. th. biz. tag. Neje: Eggenhofer Lujza, gyermekei: Miklós bányamérnök, Gábor dr. ügyvéd, Sándor fakereskedő és Andor sportáru kereskedő. Katona Zsigmond ref. igazgató-tanító, Gyermely. 1884-ben született Nagykőrösön. Középiskoláit és a képzőt szülővárosában, a népművelődési szaktanfolyamot Sárospatakon végezte. Pedagógiai működését Tök községben kezdte mint kántortanító, majd 1904-ben került Gyermelyre, ahol azóta megszakítás nélkül teljesíti hivatását. A népművelődési bizottság ügyvezetője, az O. K. H. igazg. tagja, a Hangya ügyvezetője, a Tejszöv. felügyelőbizottságának elnöke. — Neje: Juhász Julianna, gyermeke: Zsigmond orvostanhallgató. Katula Géza körállatorvos, Nyergesújfalu. 1898-ban született Párkányon. Középiskoláit Esztergomban, az állatorvosi főiskolát Budapesten végezte el, diplomát 1922-ben nyert, azóta Nyergesújfalun működik mint körállatorvos. A világháborúban a 26. gy.ezred kötelékében e. é. ö. katonai kötelezettségének tett eleget, majd pilótatiszti minőségben 16 hónapig az orosz és olasz frontokon harcolt, légügyi ellenőri rangban szerelt le. A kis ezüst, bronz vit. érem, Károly cs.-ker. és a háb. e. é. kitüntetések tulajdonosa. Több társadalmi és kultúregyesületnek vezető tagja, irodalmi tevékenysége a szaklapokból közismert. Neje: Dejczö Rózsi, gyermekei: Franciska, Gabriella és György. Dr. ebesfalvi Kazatsay Antal kórh. szemész főorvos, kerületi szakorvos, Esztergom. 1894-ben született Kászonaltizon. Egyetemi tanulmányait Kolozsvárott végezte, orvosi diplomáját 1921-ben nyerte. Működését a szegedi szemklinikán kezdte, majd a budapesti áll. szemkórházban nyert szakképesítést, 1932 óta pedig Esztergomban folytat orvosi gyakorlatot a Kolos-kórházban. Az OTI és OTBA orvosa. A világháborúban a 82. gy.-ezred kötelékében az orosz és román fronton harcolt, megsebesült és hadnagyi rangban szerelt le. A kis ezüst, bronz vit. é., Károly cs.-ker. és seb. é. kitüntetések tulajdonosa. Az „Orvosi Hetilapéban kétízben jelent meg szakcikke. Neje: Rosta Gizella. Kábik ödőn községi főjegyző, Felsőgalla. 1878-ban született Nagyigmándon. A budapesti közigazgatási tanfolyam elvégzése után. 1905-ben mint tóvárosi adóügyi jegyző kezdte meg működését, később Tatabányán jegyzőnek, 1912-ben pedig Felsőgallán főjegyzőnek választották meg. A felsőgallai levente, lövész és önkéntes tűzoltó testület, a közs. polgári iskolaszék és óvoda felügy. bizottságának elnöke, a kereskedő és iparoskör díszelnöke és az ipartestület hatósági biztosa. Neje: Pantz Izabella, gyermekei: Izabella, Ödőn, Edith, Anna, Magdolna és Gabriella. Kádár Lajos jegyzőgyakornok, Bajna. 1911-ben született Szentesen. 1930-ban érettségizett szülőhelyén, majd egyéves katonai kötelezettségének tett eleget Szegeden és jelenleg tart. zászlós, 1932 óta pedig Bajna községházán jegyzőgyakornok, egyben Epöl községben leventefőoktató. nagykállói és piskárkósi (néhai) Káuay Pintye Tivadar ny. r. k. tanító, volt városi képviselő, Komárom. 1853-ban született Érdengelegen. Ősrégi, nemesi család leszármazottja. Iskoláit Nagykárolyban és Szatmárnémetiben végezte el. 1870-ben kezdte meg működését Gután, azután Ácsra, majd 1878-ban Komáromba került, ahol a r. kat. iskolában választották meg tanítónak. 1920ban halt el. Özvegye: zétényi Csukás Mária, gyermekei: Mária ny. r. kat. tanítónő, Ödön szőnyi a. ü. jegyző és Endre dr. ügyvéd. Mindkét fia részt vett a világháborúban. Ödön fia, szőnyi adóügyi jegyző, országos híríí és értékes régiséggyiijtemény tulajdonosa, aki magánszorgalmából is folytatott történelmi kutatásokat, melyekre még a külföld is felfigyelt. Kálmán Jenő MÁV áll. elöljáró, Hangya iigyv. igazg., Felsőgalla. Komáromban született 1889-ben. Iskolái elvégzése után Komárom város szolgálatába lépett, majd 1910-ben átlépett a MÁV kötelékébe. 1930 óta a Hangya vezetésében mint ügyvezető igazgató vesz részt. Neje: Maczák Mária, gyermekei: Elemér, Gábor, Ilona cs Gizella. Kálmán Miklós kocsmáros, mészáros és hentes, Tárkány. 1887-ben született Kisbéren. Iskolái után a mészáros- és hentesipart atyja üzletében sajátította el, majd tnint segéd Budapesten fejlesztette szaktudását, 1912-ben pedig Tárkányon önálló mester lett. Kocsmáját 1912-ben, fióküzletét 1932ben létesítette. A világháború alatt a 6-os vártüzéreknél teljesített katonai szolgálatot. A közs. képv.-test. volt virilis tagja. Neje: Schwarcz Irén, gyermekei: György és László. Öccse, K. Rudolf a háborúban az orosz fronton hősi halált halt. kis- és nagykálnai Kálnay Dezső vendéglős, hentes és mészáros, Császár. 1881-ben született Császáron. Ősrégi neniesi család sarja. Iskolái után atyja üzletében elsajátította a hentes- és mészárosipart, majd Móron és Pesterzsébeten gyarapította szaktudását. 1908-ban lett Császáron önálló mester és üzletével egyidejűleg megnyitotta kocsmáját is. A világháborúban az 5. k. huszárezred kötelékében az orosz és oláh fronton harcolt, megsebesült és altiszti rangban szerelt le. A kis ezüst vit. é. és Károly cs.ker. kitüntetések tulajdonosa. Két fivére: Sándor és Ernő a háborúban hősi halált 49' 771