Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Dunaalmás. 1890-ben született Sarlóskán. Iskolái után katonakötelezettségének tett eleget a 19. vadászzászlóalj kötelékében, a háború kitörésekor előbb az orosz, később az albán, olasz és román frontokon harcolt és mint őrmester 1922-ben a vámőrség szol­gálatába lépett. Neszmélyen, Almásfüzitőn és Komáromban teljesített szolgálatot és 32 évi működéssel 1933-ban nyugalomba vonult. A nagy ezüst, kis ezüst vit. érem, Károly cs.-ker., háb. e. é. és a seb. e. é. ki­tüntetések tulajdonosa. Fivérei: Ferenc és Pál a világháborúban hősi halált haltak. Neje: Geng Erzsébet, gyermekei: István és Ilona. Kardoss Kálmán, a tatai gróf Esterházy­uradalom jószágigazgatója, Tata. 1887-ben született Sajószegeden. Középiskoláit Eger­ben, Selmecen és Budapesten végezte, majd az áll. erdöhivatal kötelékébe lépett és 1909-ben a nagyváradi püspökséghez került, ahonnan 1919-ben a románok a hűségeskü megtagadása miatt kiutasították. 1926-ig Esterházy Tamásnál volt, majd Tatára ke­rült és az alsógallai erdőgondnokságot vette át mint főmérnök és 1935-ben lett az ura­dalom igazgatója. A háborúban a 10. honv. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton har­colt és mint hadapródőrmester szerelt le. Várm. törv.-hat. biz., a várm. mezőgazd. bi­zottságának és több kultúregvesületnek tagja. Neje: Porga Bella. Kardos József, az Edison-mozgó igazga­tója, Felsőgalla. 1895-ben Rákospalotán született. Középiskolai tanulmányait Rákos­palotán végezte, majd két éven át műegye­temi tanulmányokat folytatott. A világhá­ború hadba szólította és az 1. h. gy.-ezred­del a román és orosz frontra került. Mint tartalékos hadnagy szerelt le. Neje: Abra­movits Olga, gyermeke: Dorottya. 1927 óta igazgatója az Edison-mozgónak, amely 1912-ben nyílt meg. Az idők folyamán át­alakításon ment keresztül. Jelenleg 550 sze­mély befogadására alkalmas, a környék egyik legnagyobb hangosmozija, amely első­rangú világvárosi műsoránál fogva a kö­zönség elsőrangú szórakozásául szolgál. A mozi általában kilenc embernek ad állandó megélhetést. Dr. Kardos Miklós ügyvéd, Esztergom. 1905-ben született Muraszombatban. A jog­akadémiát Miskolcon végezte, szigorlatait Szegeden tette le, ügyvédi oklevelét 1936­ban nyerte. Egyideig mint ügyvédjelölt mű­ködött, Esztergomban 1936 május 1. óta folytat ügyvédi gyakorlatot. Az izr. hitköz­ség kultúralosztályának titkára. Neje: Pop­per Vera oki. tanítónő, dr. Popper Dezső esztergomi ügyvéd leánya. Kardos Mór vendéglős, fűszer- és vegyes­kereskedő, Tóváros. 1892-ben született Tó­városon. Iskolái után szüleinél a kereskedői szakmát és vendéglősipart tanulta ki. 1935­ben vette át az üzlet vezetését és annak mai napig is tulajdonosa. A világháborúban a 12. cs. és kir. gy.-ezred kötelékében a ro­mán és olasz frontokon harcolt, ahol súlyo­san megsebesült és mint 25%-os rokkant szerelt le. A sebesülési érem tulajdonosa, magyar asztaltársaság tagja. Neje: Deuts Margit-Matild, gyermekei: Lili és József. Karikó János földbirtokos, vm. törv.-hí t biz. tag, közs. virilis képviselő, Nagyigmán 1873-ban született Nagyigmándon. Iskol után a gazdasági pályára lépett és csakhu mar a község első polgárai közé küzdötte fel magát. Önálló gazda 1900-ban lett, je­lenleg 107 hold birtokot bérbeadva gazdál­kodik. A háború alatt a 31. gy.-ezred köte­lékében két évig teljesített szolgálatot. A község virilis képviselője, kilenc évig volt pénztárosa, 30 éve presbitere a ref. egyház­nak, a Hangya és a Hitelszövetkezet vezető­ségi tagja, a Gazdakör volt pénztárosa, nyolc éve pedig a vármegyei törv.-hat. biz. tagja, az Önkéntes Tűzoltó Testület volt ve­zetője, a község szociális és kulturális moz­galmainak lelkes harcosa. Neje: Karikó Ju­lianna, régi gazdálkodó családból. Karikó József földbirtokos, közs. képv.­test. tag, virilis képviselő, Nagyigmánd. 1895-ben született Nagyigmándon. Iskolái után szülei birtokán sajátította el a gazda­sági ismereteket. Önálló gazda 1921-ben lett, jelenleg kb. 75—80 holdon gazdálko­dik. Saját tenyésztésű állataival a mező­gazdasági kiállításon többízben nyert díja­kat. A ref. egyház presbitere és gondnoka, a Gazdakör tagja. Neje: Padócz Mária, régi gazdacsalád sarja. Gyermeke: József. Katona József földbirtokos, közs. képv., Ete. 1872-ben született Etén. Iskolái után a szülői háznál atyja mellett gazdálkodott, majd annak elhúnyta után ő vette kezelésbe a gazdaságot. 1916-ban lett önálló gazda, jelenleg kb. 160 katasztrális holdon gazdál­kodik vejével, Pongrácz János törvénybíró­val. 191Ó óta a község képv.-testületének tagja és 1916 óta virilise. A ref. egyházköz­ségnek presbitere, a vm. törv.-hat. biz. vir. tagja. Neje: Orbán Zsuzsanna, gyermeke: Zsuzsanna, Pongrácz M. Jánosné községi törvénybíró neje. Katona Mihály kisbirtokos, közs. képv. és megyebiz. tag, Ete. 1873-ban született Etén. Iskolái után atyja mellett a gazdálkodást tanulta, önálló gazda 1907-ben lett 80 hol­don, jelenleg 200 holdon gazdálkodik, ahol saját nevelésű tenyészállatokat nevel. Törzs­könyvezett Nonius lova van. Birtokából 100' hold helyben, 100 hold pedig Csépen van. A világháború alatt a 31. gy.-ezred kö­telékében az orosz fronton harcolt és három évi frontszolgálata közben megsebesült és 1917-ben szerelt le. 1908 óta tagja a vm. törvényhatóságának virilis jogon Etén és Csépen. Kilenc évig volt a ref. egyház gond­noka, a Hit. Szöv. alapító és ig. tagja. Neje: Deák Erzsébet, gyermekei: Erzsébet, Szijj I. Mihályné, Mária, Szabó Jánosné és Mi­hály. 770

Next

/
Oldalképek
Tartalom