Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

barátin plébános, 1936-tól pedig Esztergomban a szentgyörgymezei plébánia vezetője. Papi hivatása mellett különféle hitbuzgalmi folyóiratok szerkesztésében vett részt. Horváth Sándor ny. közs. főjegyző, Tata. 1866-ban született Tatán. Tanulmányait Győrben és Tatán végezte el, majd a közigazgatási pályára lépett. Gyermelyen kezdte meg működését, ahol 28 évet töltött. 1916ban Tatán főjegyzőnek választották meg és 42 évi szolgálattal 1930-ban vonult nyugalomba. Nevéhez fűződik a hősi emlékmű, a tüdőbeteg- és szegényház, a Komárom— Naszály közti útszakasz stb. megépítése. Számos helyi egyesületnek vezető egyénisége. Neje: Réh Anna, 1924-ben elhúnyt. Gyermekei: dr. Elek, István, Irma, Gürsching Emiiné, Gizella, Klie Sándor özvegye, Anna, Horváth Jánosné és Laura. Horváth Sándor uradalmi erdész, Bánhida. 1875-ben született Somogyvisontán. Tényleges katonai szolgálata után hat évig csendőr volt. 1912 óta mint erdész az Esterházyuradalom kötelékében áll. Háborúban mint tábori csendőr az orosz fronton harcolt és őrmesteri rangban szerelt le. Neje: Sváb Karolina, gyermekei: Mária, Berghold Károlyné, László, Irén, Géza és Olga. Horváth Sándor közs. törv.-bíró és gazdálkodó, Szomód. 1896-ban született Szomódon. Régi községalapító családból származik, atyja törvénybíró volt hat esztendeig. Iskolái után egyideig atyja mellett gazdálkodott, jelenleg 23 hold földbirtokán főleg állattenyésztéssel és mezőgazdálkodással tevékenykedik. A háborúban a 31. gy.-ezredben a román és olasz fronton harcolt, őrvezetői rangban szerelt le. A bronz vit. é. és a Károly cs.-kereszt kitüntetések tulajdonosa. Volt közs. elöljáró. 1936 óta a község törvénybírája és a ref. egyház gondnoka. Neje: Tóth Julianna, leánya: Julianna. nemes tiborcszegi Horváth Zoltán ny. városi alszámvevő, Esztergom. 1894-ben született Tinnyén. Tanulmányait Esztergomban végezte, működését a városnál kezdte meg mint díjnok 1910-ben. 1919-ben számtisztnek, 1923-ban alszámvevőnek nevezték ki és 23 évi szolgálattal 1930-ban nyugalomba vonult. Apja, H. Géza Esztergom vm. első árvaszéki elnöke, 48-as honvédtiszt, országgyül. képviselő, nagyapja, H. Imre főjegyző, dédapja, H. Imre Esztergom, Fehér, Komárom vármegyék táblabírája volt. A háborúban a 32. k. gy.-ezred kötelékében az orosz, oláh és olasz frontokon, összesen 38 hónapig harcolt, háromízben megsebesült. Kitüntetései: kétszer kis ezüst vit. é., Károly cs.ker. és seb. érem három sávval. Neje: Igaly Anna városi számtiszt, gyermekei: Zoltán és Géza. A Stefánia Szöv. és a Gyiimölcsészeti Egyesület számvizsgálója. Hőhbausz Alajos kántortanító, igazgató, Tarján. 1904-ben Móron született. Iskoláit Móron és Jászberényben végezte. 1925-ben Tarjánban kezdte el tanítói működését. 760 1927-ben kántori oklevelet nyert. 1936-ban igazgatói címet kapott. Sikeres magyarosításáért kitüntetésben részesült. Neje: StagI Teréz oki. tanítónő, gyermekei: Alajos és Mária. Hörömpöly Katalin postamester, Dad. Császáron született. 1909-ben lépett a m. kir. posta kötelékében a csépi postahivatalhoz, ahol postamesternek nevezték ki, majd Tárkányba került, 1914 óta pedig Dadon teljesít szolgálatot. Húga, H. Ilona postakiadó működik mellette. Imre öccse részt vett a világháborúban. Hörömpöli Zsigmond hentes és mészáros, földbirtokos, a vm. th. biz. és Mocsa község képv.-test. tagja, Mocsa. 1883-ban. született Mocsán. Iskolái után a hentes- és mészárosipart tanulta ki, 1907-ben lett önálló, amikor is megalapította jelenleg is fennálló üzletét. Ipara mellett 50 holdas földbirtokán folytat gazdálkodást. A háborúban a 7. vártüzérezredben az orosz fronton harcolt és 1917ben szerelt le főtűzmesteri rangban. A kis ezüst vit. é., bronz vit. é., Károly cs.-ker., háborús e. é. stb. kitüntetések tulajdonosa. Tevékeny részt vesz a község közügyeiben és fejlesztésében. Neje: Karsay Krisztina, gyermekei: Krisztina, Ilonka, Zsigmond és Bálint. Testvéröccse, Bálint az orosz fronton 1914-ben hősi halált halt. Hrbek Béla kereskedelmi kertész, Tata. 1876-ban született Tatán. Iskolái után a kertészetet tanulta ki és szaktudását az ország különböző helyein és külföldön fejlesztette, míg 1911-ben megalapította jelenleg is fennálló kertészetét, amely melegházzal, fűthető csatornaberendezéssel van fölszerelve. A világháborúban az orosz és olasz fronton harcolt az 5. árkászcsapat kötelékében. Neje: Kovács Mária. Huber Ferenc okleveles gyógyszerész, Nyergesújfalu. 1901-ben Tatabányán született, középiskoláit Tatán, egyetemet Budapesten végezte, diplomát 1926-ban nyert. Min gyógyszerész Pécelen kezdte meg működését, majd Túrán, Marcalin, Gyulán és 1931 óta Nyergesújfalun gyakorolt. 1932-ben vette meg a „Szent Lajos"-hoz címzett gyógyszertárat. Neje: Putkovszky Mária. ifj. Hubert Jáncs gazdálkodó, malomtulajdonos, községi esküdt, Alsógalla. 1899-ben született Alsógallán. A gazdasági szakiskola elvégzése után egyideig atyja mellett gazdálkodott és 1930-ban lett önálló. Jelenleg 18 katasztrális hold földbirtokán gazdálkodik. 1929-ben villanyerőre berendezett olajmalmot létesített, mélyben tökmagolajat ter-' mel. A világháborúban a 9-es huszároknál Sopronban teljesített szolgálatot és az öszszeomláskor szerelt le. Részt vesz a közügyek vezetésében. Neje: Nóvák Ágnes, gyermekei: János papnövendék és Ferenc. Hugyik Ilona háztulajdonos, Tóváros. Tardos községben született. Középiskoláit az apácák intézetében végezte Tatán, 1906ban telepedett le szüleivel Tóvárosra. Apja,