Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

választott alapon, hazafias és vallásos, kulturális egyesületek támogatója. Hamburger Ferenc sütőmester, Alsógalla. 1906-ban született Felsőgallán. Iskolai elvégzése után atyja üzemeben elsajátította a sütőipart, majd mint segéd több helyen fejlesztette szaktudását, 1928-ban pedig Alsógallán megnyitotta háromkemencés modern üzemét, melyet feleségével együtt vezet. Atyja a háborúból rokkantan szerelt le. Több helybeli társadalmi egyesületnek tagja, virilis tagja a községi képv.-testületnek. Neje: Román Irma, gyermekei: Mariska és Ferenc. Hamburger György sütő- és cukrászmester, Felsőgalla. 1913-ban született Felsőgallán. iskoláit itt és Tatán végezte és a sütőipart édesatyja, f H. György által alapított üzemben tanulta, majd a cukrászipart sajátította el. Édesatyja a község tekintélyes polgára, képv.-testületi és vármegyei törv.hat. bizottsági tag volt, részt vett a háborúban és rokkantan tért haza. A péküzem kétkemencés, modern kiflisodró géppel, villanyerőre van berendezve, ahol negy állandó alkalmazott dolgozik. Nagybátyja, f Schalkhammer Antal a világháborúban hősi halált halt. ő maga édesanyjával közösen vezeti az üzemet. Ipartestületi és iparosköri tag. Hamburger János gazdálkodó, Felsőgalla. 1877-ben született Felsőgallán. Iskoláit szülőhelyén végezte el, önálló gazda 1900-ban lett, jelenleg 28 magyar holdon főleg állattenyésztéssel és mezőgazdasággal foglalkozik. Az O. K. H. ig. tagja és alelnöke, a Hangya ig. tagja, számottevő polgára a községnek, volt törvénybíró. Neje: Szám Teréz, gyermekei: Mária, Tremmel Józsefné, Erzsébet, Geiszt Józsefné, Anna, Treszl Antalné, Antal, János, ügyvédjelölt és György. Hamernyik Béla ny. m. kir. főerdőtanácsos, hercegprímási hivatalvezető, Esztergom. 1871-ben született Békésen. A Selmecbányái erdészeti főiskolán 1896-ban nyerte oklevelét. 1893-ban kezdte meg pályafutását mint erdögyakornok a m. kir. kincstár kötelékében, Ápatinba, majd Lúgosra helyezik, ahol 1920-ban hazafias magatartása miatt kiutasították és a gróf Károlyi-birtok igazgatója lett. Később ismét állami kötelékben a kaposvári, majd pedig a kecskeméti erdöigazgatóságnál teljesített szolgálatot 1928-ig, amikor nyugalomba vonult. 1935-ben a hercegprímási uradalomba nyert meghívást, ahol a főerdőhivatal h. vezetője és pénztárkezelője volt. Működése alatt számos elismerésben és soronkívüli előléptetésben részesült. Az erdészeti szaklapokban megjelent szakcikkei közismertek. Neje: Laub Helén, gyermekei: Béla hírlapíró és Ilona, Wünsch Sándorné. Dr. Hamvas Endre pápai protonotárius, kanonok, hercegprímási irodaigazgató, Esztergom. 1890-ben született Piszkén. Bécsben végezte a teológiát, ahol 1913-ban felszentelték. Pályafutását Naszvadon kezdte meg mint káplán, majd Budapestre került, ahol a Notre Dame lelkésze volt 12 évig. 1928-tól 1930-ig Esztergomban működött mint teológiai tanár. 1936 május óta prímási irodaigazgató és kanonok lett. A Katolikus Ne^ velésnek nyolc évig volt szerkesztője, azonkívül számos tudományos és irodalmi cikkei jelentek meg. A világháború alatt hadikórház önkéntes papja volt, ezt a tisztségét 1928-ig meg is tartotta. Dr. Hamvas Ödön kórházi alorvos, Esztergom. 1907-ben született Piszkén. Orvosi diplomáját a budapesti egyetemen nyerte 1932-ben. Működését az esztergomi KolosSimor kórházban a belgyógyászaton kezdte mint gyakornok és 1934 óta kinevezett alorvos, majd 1936-tól a szülészeti osztályon teljesíti hivatását. Dr. Hamza József kórházi osztályvezető főorvos, Esztergom. 1885-ben született Jászberényben. Tanulmányait Budapesten végezte. jelenleg az esztergomi kórház osztályvezető főorvosa. Neje: Wayand Ilona, gyermekei: Magdolna és Ilona. Handl György gazdálkodó, községi közgyám, Kecskéd. 1893-ban született Kecskéden. Iskolái után a kőművesmesterséget tanulta atyja mellett, 1924-ben pályát változtatott és gazda lett, azóta 18 magyar hold földjén feleségével együtt gazdálkodik. A háborúban a 31. h. gy.-ezred kötelékében a Visztulánál orosz fogságba esett és 42 hónap múlva megszökött. 1933 óta a község közgyámja. Első neje: Hartmann Mária elhúnyt, második neje: Stróbl Anna, gyermekei: György, István, Antal, Ferenc és József. Handl Lajos ny. méneskari nyilvántartófőmester, Kisbér. 1878-ban született Iglaun. Iskoláinak elvégzése után egyideig könyvelő volt, majd 1897-ben tényleges katonai szolgálatra vonult be a kisbéri ménespar.-hoz, mint továbbszolgáló 1913-ban lett nyilvántartó-főmesterré kinevezve. 33 évi működéssel 1924-ben nyugalomba vonult. 1923-tól Kisbér község kötelékében működik irodakezelői minősegben. Számos kitüntetés tulajdonosa. Neje: Appel Emilia, gyermekei: Emilia, Blanka, László, Opika és Sándor. néhai Hanulay Gyula földbirtokos, oki. gazda, Esztergom. 1870-ben született Sztracinban. Magyaróváron végezte el a gazdasági főiskolát és mint oki. gazda Pejacsevich horvát bán intézője volt hosszú ideig, később gr. Forgách Ilona gazdaságának bérlője volt nyolc évig, majd a megszálláskor hazafias magatartása miatt kiutasították és 1934-ben elhúnyt. özvegye: Nagy Etel, fia: Palkovich Gábor oki. gazda. Öz^ vegyének első férje: néhai dr. Palkovich Jenő prímási és főkáptalani alapítványi ügyész volt, aki 1905-ben húnyt el. Harangozó Mátyás szállítási és berende-. zési vállalkozó, Esztergom. 1886-ban született Kúnszentmártonban. Középiskoláit Bu749