Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

dapesten végezte, majd a kereskedői pályán nyert képesítést. 1919-ben lett önálló Esztergomban, ahol megalapította a jelenlegi cégét. A háborúban a 68. gy.-ezred kötelékében az olasz és szerb frontokon harcolt, és mint szakaszvezető szerelt le. A Kereskedelmi Társ., a Polgári Egyesületnek, valamint több társadalmi egyesületnek tagja. Első neje: Gajárszky Borbála, akinek fivére, G. Sándor az orosz fronton hősi halált halt. Neje: Holly Katalin, gyermekei: Teréz és Magdolna. Harasta Imre sütőmester, Bánhida. 1895ben született Bánhidán. Iskolái után a sütőipart tanulta ki, majd Budapesten és Tatabányán fejlesztette szakmáját és 1928-ban Bánhidán önálló mester lett. A háborúban a 6. k. gy.-ezred kötelékében az orosz és olasz frontokon harcolt, hét hónapi orosz fogságból szökés útján jött haza. A Frontharcos Szövetség helyi csoportjának, az Iparoskörnek tagja, a Magyar Sütök Országos Szöv. Vidéki Csoportjának választmányi tagja. Neje: Vesztergomi Hona, gyermekei: Ilona és Valéria. Harasta József kereskedő, Bánhida. 1892ben született Bánhidán. Iskolái után a kereskedői pályára lépett és mint segéd öt évig a bánhidai Hangya üzletvezetője volt, majd különböző helyeken fejlesztette szakmáját. 1935-ben megalapította üzletét, melyet azóta vezet. A háborúban a 19. vadászzászlóalj kötelékében az orosz, olasz, albán és montenegrói frontokon harcolt. Kitüntetései: kis ezüst, bronz vit. érem, német ezüst harcos é., tüzállás, valamint az ellenség előtti bátor magatartásáért hadseregföparancsnoki elismerésben részesült. Mint fővadász 50—60 ütközetben vette ki részét. A Frontharcos Szöv. helyi csoportjának pénztárosa, az Iparosok és Kereskedők Köre tagja. Neje: Szlovik Matild, gyermekei: Gabriella, Jolán és Sándor-József. Harmados Oszkár tanító, Vértestolna. 1903-ban Sopron megyében Ágfalván született. Tanulmányait Sopronban végezte el és 1926-ban nyert oklevelet. Vértestolnán kezdte el tanítói működését 1926-ban és azóta megszakítás nélkül végzi. A Levente Egylet főoktatója, tűzoltóparancsnok, a Polgári Lövészegyesület ügyvezetője, népmüvelődési előadó. Neje: Neubauer Frida, gyermeke: Pál. ifj. vitéz Harsányi József tanító, Komárom, Koppánmonostor. 1912-ben Komáromban született. Tanulmányait Komáromban és Győrben végezte el. Oklevelét 1932-ben Győrben nyerte el és tanítói működését a borsodmegyei Hangácson kezdte el kántortanítói minőségben. 1936-tól a koppánmonostori iskolában tanít mint helyettes tanító. A Haladás férfidalkör h. karnagya és jegyzője, a Vöröskereszt Egyesület tanító-elnöke, a Polgári Lövészegyesület vezetőségi tagja. id. vitéz Harsányi József vincellér, szőlőkezelő, Komárom. 1885-ben született Szőny750 ben. A vincellériskolát Kecskeméten végezte el és Jászárokszállásra került, ahol tényleges katonai szolgálatának tett eleget. 1910—1914-ig Mikos Nándor építész alkalmazásában állott. A háborúban a 19. vadászzászlóalj kötelékében 33 hónapig az összes frontokon harcolt, egyízben megsebesült. Kitüntetései: nagy ezüst vit. é., kis ezüst vit. é. (kétszer), bronz vit. é., háb. e. é. és seb. e. é. Mint fővadász szerelt le. A kormányzó 1924-ben vitézzé avatta. 1919től a mai napig újból a Mikos-család vincellére. Neje: Molnár Anna, fia: ifj. vitéz H. József tanító. néhai Harsányi Rezső tüzér, I. o. számvivö altiszt, Komárom. 1884-ben született Sopronban. Iskoláit szülőhelyén és Kapuvárott végezte, majd a vasúthoz került, mint műszaki díjnok. A háborúban az 1. h. tüzérezred kötelékében a szerb és oláh fronton harcolt és a harctéren szerzett idegbetegsége következtében 1920-ban a gyöngyösi kórházban mint I. o. számvivö elhúnyt. Atyja Hupfer József katonai föállatorvos, anyja Gerbán Erzsébet volt. Özvegye: Hajmásy Margit, gyermekei: Rezső és Edit. Hartai György közs. aljegyző, Felsőgalla. 1900-ban született Felsőgallán. 1918-ban érettségizett Győrben, a jegyzői tanfolyamot Egerben végezte el. Katonai szolgálata után a Magyar Általános Kőszénbánya Rt.nál írnok volt, 1920-tól Felsőgalla községben jegyzögyakornok, és 1924 óta aljegyző. A háború alatt a 12. k. gy.-ezred kötelékében teljesített katonai szolgálatot. 1922-ben szerelt le a tiszti iskola elvégzése után. Helybeli leventeoktató és tűzoltóparancsnok. Neje: Scheirich Mária. Hartégen György gazdálkodó és közgyám, Tarján. 1878-ban született Tarjánban. Iskolái után szülei birtokán gazdálkodott, 1901töl pedig 24 magyar holdas birtokán folytat gazdálkodást. Mint közgyám 12 év óta a község fejlesztésének egyik előmozdítója. Volt egyházközségi gondnok. Neje: Uttó Teréz, gyermekei: György, Ferenc, Teréz és Anna. Hartmann Antal bádogos- és szerelömester, Tóváros. 1881-ben született Tarjánban. Iskolái után a bádogos- és szerelőipart tanulta ki, szaktudását Németországban fejlesztette, ahol kilenc évet töltött. 1909-ben lett önálló Tóvároson. A háborúban a 12. k. u. k. gy.-ezred kötelékében a bécsi villamossági századnál, majd az orosz és olasz fronton harcolt. Az Ipartestület választmányi és a Ker. Polg. Kör tagja. Neje: Reske Paula. Dr. Hartmann Ede körorvos, Gyermely. 1887-ben Székesfehérváron született. Középiskoláit Esztergomban, egyetemet Budapesten végezte el, oklevelet 1911-ben nyert. 1927-ben Komáromba, 1928-ban Gyermelyre került mint körorvos. A háborúban a komáromi helyőrségi kórházban, majd az orosz