Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

talin. Gyermekei: István, Mária és Erzsébet. Guzli Sándor hentes- és mészárosmester, Esztergom. Neszmélyen 1900-ban született. Iskolái elvégzése utan kitanulta iparát Tatán és Komáromban. Mint segéd Budapesten és Tokodon fejlesztette tudását. 1929ben Tokodon megalapította üzletét, melyet 1931-ben Esztergomba helyezett át. 1918ban az összeomlásig az 5. huszárezreddel az olasz fronton küzdött. Az ipartestület és a polgári egyesület tagja. Neje: Horváth Júlia, gyermekei: Sándor és László. Güll József gazdálkodó, törvénybíró, Szornor. 1904-ben Szomoron született. Pápán elvégezte a gazdasági iskolát, 1931-ben önálló gazda lett. Jelenleg 30 magy. holdon gazdálkodik. A községi legeltető társulat gazdája és pénztárosa, továbbá törvénybíró 1936 óta. A tejszövetkezet felügyelőbizottságának tagja. Neje: Fischer Katalin, kinek apja F. János közs. bíró volt. szentgyörgyi Gyalókay Kálmán vaskereskedő, a Komáromi Kereskedők Társulatának elnöke, Komárom. 1896-ban Csermő községben született, régi erdélyi nemesi család gyermeke. Tanulmányait Budapesten végezte. A világháborúban a 33. k. gy.-ezred kötelékében az orosz, olasz és román fronton harcolt, meg is sebesült s mint tart. hadnagy szerelt le. A Signum Laudis a kardokkal és seb. érem tulajdonosa. A Hangya központ vasosztályán tanulta a szakmát, majd a komáromi Hangya vezetője volt annak megszűnéséig. Üzletét 1924-ben alapította, mely fővárosi nívójú szaküzlet. A Kereskedők Társulatának alapítója és elnöke, a város képv. test. tagja, számos egyéb kulturális és szoc. egyesület munkájában részt vesz. vitéz Gyarmathy József bányatisztviselő, Tokod. Esztergomban 1898-ban született. Középiskoláit Esztergomban, a keleti kereskedelmi akadémiát Budapesten végezte. Diplomáját 1921-ben nyerte. Működését Esztergomban, a vármegyei árvaszéknél kezdte meg, majd az Első Magy. Ált. Bizt. Intézethez került mint tisztviselő. Később Esztergom városnál mint gyakornok működött. Később Budapesten a Hangya kötelékébe lépett. 1921-ben a MÁK-hoz került, ahol azóta megszakítás nélkül Tokodon teljesít szolgálatot. Háború alatt a 26. gy.-ezrednél az orosz és olasz frontokon harcolt. A nagy és kis ezüst, a bronz vit. érem, a Károly cs.-kereszt, a magyar, osztrák és német háb. emlékérem tulajdonosa. 1926-ban vitézzé avatták. Főhadnagyi rangban szerelt le. A közs. képv. testület tagja, a Stefánia szöv. főtitkára, a bányatűzoltó egylet titkára és pénztárosa. Gyarmathy Lajos üzemfőnök, főmérnök, oki. gépészmérnök, Esztergom. 1896-ban született. Középiskoláit Esztergomban, a műegyetemet Budapesten végezte. Oklevelét 1928-ban nyerte. Működését a Salgótarjáni Kőszénbánya dorogi igazgatóságánál mint üzemmérnök kezdte meg. 1930 óta Salgótarjánban a Hung. Villamossági Rt. helyettes, 1932 óta pedig az esztergomi üzemfönökség vezetője. A világháborúban a 26. gy.-ezred kötelékében 1915-től az öszszeomlásig az orosz és olasz frontokon küzdött. Az olasz fronton angol fogságba esett, ahonnan 1919-ben tért vissza. Az ezüst és bronz Sign. Laud. a kardokkal, a bronz vit. érem, a Károly cs.-kereszt, a magyar, osztrák, németbirodalmi és porosz háb. eml. é. tulajdonosa. Emléklapos főhadnagy. A MOVE társelnöke, az esztergomi polg. egy. vál tagja, a MOVERO és az „Öregholió'" cserkész egy. tagja. Neje: Knorr Róza, gyermekei: József és Lajos. Fivére: Gy. Dénes a harctéren szerzett betegségében húnyt el. Gyarmati Lajos kereskedő, Esztergom. 1909-ben Esztergomban született. Iskolái elvégzése után Esztergomban a kereskedői pályára lépett. Felszabadulása után mint segéd Esztergomban fejlesztette tudását és szakképzettségét. 1935-ben saját erejéből és szorgalmából megalapította üzletét. Dr. Gyémánt Jakab ny. községi orvos, volt MÁV orvosi tanácsadó és OTI orvos, Szőny. 1868-ban Jobbágyiban született. Középiskolákat Gyöngyösön és Jászberényben, az egyetemet Budapesten végezte. Oklevelet 1901-ben nyert. Orvosi működését mint h. közs. orvos Tiszapolgáron kezdte, majd Tószegre került és 10 évi működés után Szőnyben választották meg közs. orvosnak. A világháborúban mint orvos vett részt 1917—1918-ban. A közs. képv. test. tagja, O. K. H. igazgatója, a Levente és Tűzoltó egyesület orvosa. Neje: Toldy Aranka, gyermekei: Ferenc, László és Imre. Dr. Gyopár László kórházi alorvos, Esztergom. Ungváron 1907-ben született. Középiskoláit Esztergomban, az egyetemet Bécsben és Budapesten végezte. Oklevelét 1936-ban nyerte. Működését 1933-ban mint kórházi orvosgyakornok kezdte meg, felváltva szülészeti és sebészeti osztályon, majd alorvos h. lett. 1936-tól a Kolos kórház kinevezett sebészeti alorvosa. Atyja a szerb harctéren szerzett betegsége következtében 1932-ben elhunyt. bobai Győrffy Erzsébet ny. oki. polg. isk.. tanár, Tóváros. Székesfehérváron született. Tanulmányait Győrben végezte, tanári oklevelet Budapesten szerzett. Működését Bujákon kezdte és 1904-ben került Tóvárosra, ahol 1935-ig működött s mint polg. iskolai tanárnő 35 évi szolgálat után vonult nyugalomba. György Kárci'y műmalomtulajdonos, molnármester, Kocs. Banán 1892-ben született. Ipariskoláját Bpesten végezte, majd kitanulta a mozdonyszerelő szakmát. Mint segéd a MÁV-nál kezdte meg működését. — 1914-ben hadbavonult. A 6. vártüzérezred kötelékében a szerb fronton harcolt, őrve^ zetői rangban szerelt le. Leszerelés után 744