Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Kocson kitanulta a malom ipart. Budapesten elvégezte a szaktanfolyamot. 1926-ban önállósította magát, 1933 óta molnármester. A malom hajtóerője egy 80 lóerős motor, saját villanyáram fejlesztővel. Napi teljesítmény 250 q. A község képv. testületének virilis jogon és a polg. lövész egy. tagja. györgyfalvi Györgyfaivy Dezső községi főjegyző, Lábatlan. Uyörgyfalván 1897-ben született. Középiskoláit Kolozsvárott és Gyulafehérváron, a közigazgatási tanfolyamot Marosvásárhelyen végezte. Működését mint jegyző 1920-ban Tiszaszöllősön kezdte meg, ahonnan Bocsára került. 1931 óta Lábatlan megválasztott főjegyzője. A háború alatt, 1915-től az összeomlásig a 9. honv.huszárezred kötelékében az orosz és olasz frontokon harcolt. Háromszor súlyosan megsebesült, 25%-os rokkant. A Károly cs.-kereszt és a seb. érem 3 sávval, tulajdonosa. Zászlósi rangban szerelt le. Emléklapos zászlós. A Levente Egy., a népmüvelés, a légvédelmi, a Polg. Löv. Egyesületek és a Tűzoltó Testület elnöke. Neje: Legény Laura, gyermekei: György és Dezső. felpéczi, perkátai és radványi Győry Vilmos nagybérlő, oki. gazda, Kocs. Bezin 1901-ben született. A ref. gimnáziumot Pápán, a József nádor egyetem mezőgazdasági fakultását Budapesten végezte el. Oklevelét 1924-ben szerezte meg, majd egy éven át édesapja birtokán gazdálkodott. Édesapja, Gy. János Karróspusztán földbirtokos. -— 1926 óta gr. Esterházy Ferenc kocsi uradalmát bérli. A közs. képv. testületének virilis tagja, az OMGE tagja, a Hitelszövetkezet volt elnöke. A birtok áll 900 h. szántóból, 60 h. rétből és 57 h. legelőből. Belteljes gazdálkodást folytat, törzskönyvezett faj állatokat tart. Modern tejgazdaságában 100.000 liter tejet termel. Györké Bálint községi bíró, gazdálkodó, Kocs. 1887-ben Kocson született. Iskolái elvégzése után édesapja mellett sajátította el a gazdálkodást. 1914 óta önálló. Jelenleg 64 kat. holdon belterjesen gazdálkodik. Háború alatt a 31. gy.-ezred kötelékében az orosz fronton küzdött, egyízben megsebesült. Tizedesi rangban szerelt le. Hat éven át községi pénztárnok, majd előljáró volt. 1936 óta a község bírája. A ref. egyház presbitere, a legeltetési társulat gazdája, községi virilis képviselő, a Hangya felügy. bizottságának tagja. Neje: Lantai Eszter, gyermekei: Bálint és Béla. nemes dr. Gyulai-Nagy Tihamér orvos, OT1 orvos, Szőny. 1893-ban Budapesten született. Középiskoláit Rákospalotán, az egyetemet Budapesten végezte el. A világháborúban a volt cs. és kir. 23. gy.-ezredben az orosz harctéren küzdött, kétszer súlyosan sebesült és 1915-ben fogságba esett, ahonnan csak az utolsó tiszti szállítmánnyal 1922-ben térhetett haza. Tartalékos hadnagy, a Károly cs.-kereszt, sebesülési és a háborús emlékérem tulajdonosa. Eredetileg papi pályára készült, később közigazgatási pályán működött, jogot hallgatott. 12 nyelvet beszél, közöttük a japán, héber, török, angol, franciát, stb. 1935-ben nyert orvosi diplomát Budapesten és Pestszentlörincen kezdte meg működését, majd az OTI központban sebész-, szülész-, szemészorvos volt. Elvégezte az összes orvosi továbbképző tanfolyamot. 1937-ben került Szőnyre, ahol mint li. OTI orvos tevékenykedik. losonci gróf Gyürky Aladár földbirtokos. Budapesten 1899-ben született. Középiskoláit Rákospalotán végezte. Az iskolák elvégzése után úgyszólván az iskola padjaiból került a világháborúba. Az orosz fronton harcolt az 5-ös huszárezred kötelékében. A másodosztályú ezüst vitézségi érem tulajdonosa. Mint tartalékos zászlós szerelt le. Azóta szőnyi birtokán gazdálkodással foglalkozik. A vármegye társadalmi életében élénk részt vesz s annak igen népszerű tagja. nemes Haan Ilona földbirtokosnö, Uny. Unyon született, ősrégi nemesi család leszármazottja. Szépapja csekei Csenkey Benedek nagybirtokos leányát nőül vette egyházpakai Andrássy Mihály, Esztergom vármegye első alispánja, mely házasságból született egyházpakai Andrássy Szidónia, férjezett nemes Haan Rezsőné, nemes Haan Ilona édesanyja. Szépapja fivére csekei Csenkey Pál ezredes 1809-ben Győrnél, az insurrekcióban elesett. Édesapja nemes Haan Rezső földbirtokos, Esztergom vármegye tb. főjegyzője, a vármegye hivatalos lapjának szerkesztője és szépirodalmi író volt. Nemes Haan Rezső és egyházpakai Andrássy Szidónia házasságából 4 gyermek született, akik közül kettő elhúnyt. Nemes dr. Haan Béla kir. kúriai bíró, Esztergomban született. Tanulmányai befejezése után a jogi pályára lépett. Székelyudvarhelyen törvényszéki elnök lett. Menekülése után a pestvidéki törvényszék másodelnökévé neveztetett ki, mely minőségben haláláig működött. A II. o. polgári érd. ker. tulajdonosa. 1927ben húnyt el, az unyi családi sírboltban nyugszik. A család élő tagja nemes Haan Ilona. Tanulmányait Esztergomban és Budapesten végezte. Jelenleg 250 hold ősi családi birtokán belterjesen gazdálkodik. Hacker Géza vendéglős és fűszerkereskedő, Szomód. 1888-ban Szomódon született. Budapesten érettségizett, majd mint m. tisztviselő kezdte meg működését. 1923-ban átvette édesapja vendéglőjét, 1926-ban pedig a család fűszerkereskedését. Háború alatt a 12. gy.-ezred kötelékében egyízben az orosz fronton megsebesült. A bronz vit. érem, a Károly cs.-kereszt és a sebesülési érem tulajdonosa. Virilis alapon a község képv. testületének tagja volt. Neje: Franki Ilona, gyermeke: Ödön. A község legrégibb vendéglője, melyet a család 1854-ben alapított és azóta birtokában tart. Hacker József vas, edény és háztarási cikkek kereskedése, Tata. Szomódon 1879-ben 745