Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Dr. Gróh József ügyvéd és bankigazgató, Esztergom. 1883-ban született Esztergomban, ahol középiskoláit is végezte. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Grácban végezte, majd ügyvédi oklevelet szerzett. 1904-ben nyitott ügyvédi irodát Esztergomban. 1915-ben lett az Esztergomi Iparbank ügyvezető igazgatója, de emellett ügyvédi gyakorlatát is folytatta. A kommün alatt sokat szenvedett a vörösöktől. A vörös terror bukása uán újra elfoglalta állását. Tagja a vármegyei törvényhatósági bizottságnak, a városi képviselőtestületnek, évtizedek óta jogtanácsosa a mindenkori hercegprímásnak. Kiváló egyházi jogász, akinek egyházjogi tanulmányai gyakran jelennek meg a „Magyarság" című napilapban. Grosswald János r. k. tanító, oki. kántor, Kisbér. Szentgálon 1902-ben született. Középiskoláit Veszprémben és Kalocsán végezte. Oklevelet 1926-ban nyert. Működését Tésen kezdte meg mint h. tanító, majd Kercseligeten r. tanító volt, innen Környére helyezték. 1928-tól Kisbéren működik. 1928ban a testnevelési főiskolán oklevelet szerzett. 1929-ben elvégezte Mosonban a gazdasági, 1931-ben Székesfehérváron a leventeoktatói tanfolyamot. Közs. képv. testületi tag virilis jogon. Az Actio Cath. pénztárnoka, a r. k. egyházközség képv. testületének tagja, a Nep. választmányi tagja. Hét éven át leventeoktató, ill. főoktató volt. — Neje: Schweighardt Rozália. Grossmann Ödön ékszerész és órásmester. Felsőgalla. Egerben 1898-ban született, ahol iskoláit végezte és az órásszakmát is tanulta. Mint segéd Kolozsváron, Egerben, Miskolcon fejlesztette szaktudását. A világháborúban a 10. h. gy.-ezredben a román és olasz fronton szolgált, ahol meg is sebesült. A seb. érem és a Károly cs.-kereszt tulajdonosa. Önálló 1934 ápr. 18-án lett Felsögallán, amikor is néhai Kováts József által 1919-ben alapított üzletet — aki a világháborúban szerzett betegségében húnyt el — vette át. Neje az üzlet alapítójának özvegye, szül. Lieber Erzsébet, aki régi felsögallai családból származik. Első házasságából származó gyermeke: Erzsébet, önálló cukorkakereskedö. Dr. Grosz Dezső bányaorvos, Sárisáp. 1887-ben szül. Nagykörösön. Orvosi diplomáját a budapesti Pázmány Péter-egyetemen nyerte el és 1911-ben avatták doktorrá. A budapesti rendőr- és a Rókus-kórházban gyakorolt 1913 május l-ig, amikor az Annavölgyi bánya orvosa lett. 1922-ben körorvossá választották meg Sárisápon e& azóta megszakítás nélkül tölti be hivatását. A világháborúban az 5. honvéd huszárzredben az orosz fronton, mint tábori járványkórházi parancsnok, honvéd főorvosi rangban működött. A Károly cs.-kereszt, a II. oszt. tiszti vöröskereszt tiszti jelvénye, a koronás arany érdemkereszt a vit. érem szalagján, stb. tulajdonosa. A polgári lövészegylet, az Annavölgyi Levente Egyesület alelnöke, a Sárisápi Stefánia fiókszövetség vezető orvosa. Neje: Eiser Aranka, gyermeke: József, műegyetemi hallgató Zürichben. néhai Grosz Ferenc ny. bankigazgató, kereskedő, Esztergom. 1852-ben Esztergomban született. Középiskoláit Esztergomban végezte, majd a kereskedelmi pályára lépett. Mint lisztkereskedő működött 1911-ben bekövetkezett haláláig. Ismert régi kereskedőcsaládból származott. Neje: Brunner Paulina, gyermekei: István bányatanácsos, igazgató, Margit, férj. Berán Károly. Minden hazafias és társadalmi egyesületnek támogatója volt. Grössl János r. k. kántortanító, Tárkány. 1901-ben Székesfehérváron született. Tanulmányait Kismartonban, a képzőt Máramarosszigeten és Győrben végezte. Oklevelet 1920-ban nyert.Tanítói működését 1920-ban Tárkányban kezdte meg s ezen idő óta megszakítás nélkül működik. Az igazgatói teendőkkel van megbízva, a leventeegyesület alelnöke, a közs. képv. test. tagja, az O. K. H. felügy. bizottságának elnöke, a népműv. bizottság ügyvezetője s ezen a téren kifejtett munkásságáért a vármegyei népm. bizottság részéről elismerésben részesült. Neje: Csillag Katalin, gyermeke: Katalin és Ilona. Grujber Lőrinc gazdálkodó, Tata. 1867ben Tatán született. Iskoláit elvégezve, édesapja mellett elsajátította a gazdálkodást. Régebben 120, jelenleg 40 holdon gazdálkodik. Volt községi képviselőtestületi tag. Első neje: Pácz Katalin, 1926-ban elhúnyt. Második nejének: Giber Erzsébetnek férje: Giber János és fia, Antal, hősi halált haltak a világháborúban. Gyermekei: Katalin és Erzsébet. Ifj. Gucsi János gazdálkodó és törvénybíró, Dad. 1888-ban Dadon született, ott végezte iskoláit is. Édesapja mellett elsajátította a gazdálkodást. 1920-ban önállósította magát. Jelenleg 21 holdon belterjes gazdálkodást folytat. Háború alatt a 12. gy.ezrednél az orosz és olasz frontokon harcolt. Egyízben súlyosan megsebesült. Két év óta egyhangú választással törvénybíró, az O. K. H. igazg. tagja, a község képviselőtestületének választott tagja, a r. k. ifj. egy. r. tagja, a r. k. egyházközség világi elnöke és tanácstagja. Nejének első férje, Kerner József hősi halált halt. Neje: Eck Mária, gyermekeik: Kerner József, Gucsi Mária és Teréz. Gulyás István gazdálkodó, közs. képv. testületi tag, Tata. 1887-ben Tatán született, ott végezte iskoláit is. Korán árvaságra jutott, így fiatalon önálló lett. Jelenleg 40 hold földön gazdálkodik. Háború alatt a 27. tüzérezred kötelékében az olasz és orosz frontokon harcolt. Háromízben megsebesült. A bronz vit. érem, a Károly cs.-kereszt és a koronás vaskereszt tulajdonosa. A gazdakör igazgatósági tagja, a r. k. egyházközség választmányi tagja. Neje Takács Ka743