Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

lyettessé 1919-ben nevezték ki. Neje: Kiss Lidia, gyermekei: Piroska, László és István. Gonda Olga oki. óvónő, Esztergom. Balassagyarmaton született, középiskoláit és az óvónőképzőt Esztergomban végezte. Működését Esztergomban kezdte meg mint óvónő a társulati óvodánál 1927-ben, s ezen idő óta megszakítás nélkül még ma is működik. A kisdednevelés terén kifejtett fáradhatatlan és önzetlen munkásságának elismeréséül 1931-ben a pécsi kisdednevelési kiállításon elismerést és oklevelet, 1934-ben az esztergomi hét keretén belüli kiállításon díszoklevelet nyert. Gottdiener László oki. tanító, Tata. 1909ben született. Iskoláit Székesfehérváron és Budapesten végezte. Oklevelet 1928-ban nyert. Tanítói működését Tatán kezdte meg az évben mint felekezeti tanító. A „Tatai ifjúsági Kultúrcsoport" titkára. Gotthard Gizella okleveles óvónő, Kecskéd. Érolaszin, Bihar megyében született. Középiskolát Pápán és Esztergomban végezte el. Oklevelet 1909-ben nyert. 1913-ban Kecskéden kezdte el pedagógiai munkálkodását, azóta megszakítás nélkül itt működik. Régi komárommegyei családból ered, édesatyja, aki 1926-ban húnyt el, G. János gazdatiszt, édesanyja: néhai Takács Gizella pedig m. kir. postamester volt. A népművelés terén fejt ki tevékeny és hathatós munkásságot. Gönczöl János könyv-, papír-, hangszerkereskedés és fotó szaküzlet, Felsőgalla. Kiskúnhalason 1892-ben született. Középiskolái elvégzése után a kereskedelmi pályára lépett és a szülői háznál nyert szakképzettséget. 1923-ban alapította meg jelenlegi üzletét, amely a környék egyetlen szaküzlete. 1936-ban könyvnyomdával és könyvkötészettel is kiegészítette üzletét, amely a helyi Ipartestület „Értesítőjét" adja ki, azonkívül mindenféle nyomtatványok, füzetek és könyvek készítésével foglalkozik. A könyvnyomda vezetője: Nyitrai Béla szakképzett nyomdász. 1937 óta fióküzletet is létesített. Résztvett a világháborúban s mint I. oszt. számvevő altiszt szerelt le. Az Iparosok és keresk. Körének, az Orsz. Könyvkiadók és Könyvkeresk. Egyesületének tagja. Neje: Wernsdorfer Erzsébet, gyermekei: Éva, Elza, Lilly, Magda és János. Göntér E. Gábor ny. áll. el. isk. igazgató, Tata. Csömödéren 1860-ban született. Középiskoláit Alsólendván, a tanítóképzőt Budán és Zniováralián végezte. Oklevelet 1882-ben nyert. Működését Kerkaszentmiklóson kezdte meg, majd Kisszigetre, Náprádfára került. Kassán 25 évet töltött. 1920ban mint igazgatót Tapolcára nevezték ki, mert a hűségeskü megtagadása miatt a csehek Kassáról kiutasították. 1922-ben 43 évi munkásság után nyugalomba vonult. Élénk irodalmi tevékenységet fejtett ki. A szak- és napilapokban számos értékes cikke jelent meg. Neje: Takács Erzsébet, gyermekei: Paula, Emil dr. pü. tanácsos, Gyula dr. pü. titkár, Ferenc pü. titkár, Gábor oki. tanító és Jenő. Grabics Henrik róm. kat. plébános, Szomód. 1884-ben Koroncón szül. Tanulmányait Győrben végezte el, 1907-ben szentelték pappá. A sopronmegyei Szil községben -kezdte meg működését, mint káplán, majd Mezőőrs, Uyömöre, Kisbér és Szend voltak további tevékenységének helyei és 1918-ban került Szomódra, mint a plébánia vezetője. A Szívgárda, Rózsafüzér társulat, Jézus Szíve Szövetség vezetője, volt Hangya elnök és alapítója. A községi képviselőtestület és a vármegyei törvényhatósági bizottság tagja, minden hazafias és kulturális megmozdulásban tevékeny része van. Grássánovits Leó bencés tanár, Esztergom. A vasmegyei Harasztifaluban 1900ban született. Középiskoláit Kőszegen, a teológiát és tanárképzőt Pannonhalmán végezte, egyetemi tanulmányait pedig Budapesten. Működését Pannonhalmán kezdte mint gyakorló gimn. tanár 1925-ben, majd 1926-ban jött Esztergomba, innen Pápára, Kőszegre, majd ismét Pannonhalmára került. 1934-ben került vissza Esztergomba s ettől kezdve a latin és görög nyelv tanára. A Bencés diákszövetség jegyzője, Kat. Kör tagja, volt gimnáziumi cserkészparancsnok, ifjúsági hitszónok, azonkívül úti beszámoló előadásokat tartott a múltban. Grecso János községi végrehajtó, Ács. 1898-ban Ácson született. Középiskoláit Győrött végezte. Működését 1925-ben Ácson kezdte meg, mely tisztségét azóta is betölti. Háború alatt a 37. h. tábori tüzérezrednél az oláh és olasz frontokon küzdött. Kitüntetései a bronz vit. é. és a Károly cs.-kereszt Altiszii rangban szerelt le. Az úri kaszinó pénztárnoka. Neje: Pokk Erzsébet, gyermekei: János és Imre. Grineusz József fűszer- és csemegekereskedő, Esztergom. Esztergomban 1891-ben született. Iskoláit Nagyszombatban végezte, majd Esztergomban kitanulta a fűszer- és csemegeszakot. Mint segéd Budapesten, Érsekújváron, Bécsben és Pozsonyban fejlesztette szaktudását. 1921—1932-ig a Hangya szöv. üzletvezetője volt. 1932-ben átvette a Hangya volt üzletét, azóta mint sajátját vezeti. Háború alatt a 26. gy.-ezrednél 1915ben orosz fogságba esett, ahonnan szökés útján 1918-ban tért vissza. Tizedesi rangban szerelt le. A kereskedelmi társulat tagja. Neje: Búkor Mária, leánya: Magdolna. Ifj. Gróf János műasztalos, Alsógalla. — 1902-ben Alsógallán szül. A faipari szakisk. Győrött végezte, majd elsajátította a műszaki mintakészítő asztalosipart. Tudását az ország különböző gépgyáraiban fejlesztette. A magyaros mintájú faragott bútorokban specializálta magát. 1927 óta önálló. Öt kiállításon vett részt Budapesten, melyeken elismerésben részesült. Bátyja, G. Károly hősi halált halt. 742