Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene

Golda János fűszer- és vegyeskereskedő, Környe. 1906-ban Környén született. Iskolái elvégzése után kitanulta a • kovácsipart, mint segéd a Hungária Kőszénbánya Rt. Környebánya telepén és később Budaörsön működött. A sofförvizsga letétele után Környén teherfuvarozást vállalt. 1928-ban társult a Hangyához. Rövid idő után saját neve alatt működött a cég. 1929-ben megszerezte a trafikengedélyt. Az O. K. H. tagja. Neje: Prekop Mária, gyermekei: Ferenc és Gyula. Goldberger Ernő vegyeskereskedő, Császár. Budapesten 1905-ben szül. Iskoláit Budapesten és Szák-Szenden végezte. 1918-ban kitanulta a lakatosipart. Mint segéd Budapesten működött. 1930-ban önálló mester lett Oroszlányban. Később édesapja mellett elsajátította a vegyeskereskedő szakmát. 1936-ban megalapította önálló üzletét. Édesapja a háborút végigküzdötte, több kitüntetés tulajdonosa. G. Rudolf apja fivére hősi halált halt. Neje: Klopfer Irén, gyermeke: Zsigmond. Dr Goldberger Izidor anyakönyvvezető rabbi, Tata. 1876-ban Bátorkeszin született. Tanulmányait Komáromban, Nagyszombatban, Pozsony, Budapest, Frankfurt a. M. végezte. 1903-ban Sátoraljaújhelyen kezdte el papi működését és 1912 óta Tatán megszakítás nélkül végzi hivatását. Többszáz műve jelent meg magyar, német és héber nyelven. Az első héber 10 kötetes lexikon munkatársa, amely New-Yorkban jelent meg. A berlini kiadású Encyklopedia Judaica, A Magyar Zsidó Szemle, az Egyenlőség, az Országos Egyetértés állandó munkatársa, ezenkívül külön megírta a tatai zsidóság történetét is. Igen jó neve van a hazai és külföldi irodalmi és tudományos körökben is. Neje: Klein Zelma. Gyermekei: dr. József ügyvéd Budapesten, Erzsébet, dr. Gárdonyi Sándorné és Márta. Goldschmidt Ferenc községi bíró, gazdálkodó, Tarján. 1881-ben Tarjánban született. Iskolái elvégzése után elsajátította a gazdálkodást. 1913-ban önállósította magát. Jelenleg 24 kat. holdon gazdálkodik. A 31. gy.-ezrednél a Balkán-fronton végigküzdötte a háborút. Szakaszvezetői rangban szerelt le. A Károly cs.-ker. tulajdonosa. Öccse, G. Antal hősi halált halt. R. k. iskolaszéki tag. Neje: Habner Teréz, gyermekei: Teréz, Mária, Anna, Katalin, Franciska. 1924 óta vesz részt a község vezetésében s jelenleg mint bíró a község bizalmát élvezi. Goldschmied János épület- és bútorasztalosmester, Fetsőgalla. Vértestolnán 1882ben született. Iskolái elvégzése után kitanulta iparát. Belföldön kívül Dalmáciában és Bécsben mint segéd működött. 1907-ben Vértestolnán önálló lett. Még ebben az évben Felsőgallára helyezte át üzemét. Háború alatt a 15. tüzér, majd a 71. későbbi gyorstüzelő ezr. kötelékében az orosz, szerb és olasz frontokon harcolt. Kétszer sebesült. Mint tizedes szerelt le. A bronz vit. érem tulajdonosa. Az ipartestület alapító tagja. Neje: Schmiedmayer Teréz, gyermekei: Konrád, Mária, Borbála, Anna. Gombolai János ny. csendörőrmester, Komárom. Szőnyben 1873-ban született. Iskoláit szülőhelyén végezte el. 1894-ben bevonult az 5. huszárezredhez, 1897-ben a csendőrség kötelékébe lépett. Működését a kecskeméti szárnyon kezdte meg. 1904-ben súlyos sérülése miatt nyugalomba vonult. 1904 után Kerkályon magtáros, 1909-ben segédfelügyelő, majd Grebics-pusztán, Pusztaalmáson és Dunaalmáson számadó gazda lett. 1928 óta Komáromban lakik. Neje: Bokréta Erzsébet, gyermekei: Katalin, József, Mária, Erzsébet és István. Gombos Géza ny. plébános, Esztergom. Győrött 1882-ben született. Középiskoláit a bencés főgimnáziumban és a teológiát Győrött végezte. 1905-ben szentelték pappá. Működését Szárföldön mint káplán kezdte meg. Innen Mosonszentmiklósra, majd Mosonba került. 1912-ben plébános lett Győrasszonyfán, 1914-ben Dunaalmás plébánosa lett. 1935-ben nyugalomba vonult. Háború alatt két éven át az iskola hadbavonult tanítóját helyettesítette. Nővére: Gombos Ilona oki. tanítónő és ny. m. kir. gazdasági tanárnő, az állam kötelékében 1905— 1922-ig működött. Dr. Gombos Lajos orvos, Tát. Újvidéken 1900-ban született. Középiskoláit és az egyetemet Budapesten végezte. Diplomáját 1923ban nyerte. Működését az egyetemi elmeés idegklinikán kezdte meg, majd Nagykálló állami kórházának alorvosa lett. 1934 óta Táton magángyakorlatot folytat. 1918-ban a 3. bosnyák gy.-ezredben mint e. é. ó. őrmester hadtápterületen teljesített szolgálatot. A természettudományi társulat tagja. Neje: Berényi Mária, oki. tanítónő. Dr. Gcimbos Lajosné szül. Berényi Mária oki. tanítónő, Tát. Köbölkúton született. Középiskoláit Érsekújváron és Esztergomban végezte. Baján elvégezte a kisebbségi tanfolyamot. Atyját, G. József körjegyzőt a csehek 1919-ben hazafias magatartása miatt agyonlőtték. Működését 1926-ban Táton kezdte meg. Megszakítás nélkül most is ott tanít. Gonda László ny. tüzértiszthelyettes, Ács. 1887-ben Ácson született, ott végezte iskoláit is. Tényleges katonai szolgálatának a 15. tábori tüzérezrednél tett eleget. Leszerelés után édesapja mellett gazdálkodott. Háború alatt a 4. honv. tábori ágyúsezrednél az orosz, oláh és olasz frontokon harcolt. 1917-ben ténylegesítették. Két bronz vit. érem, a Károly cs.-kereszt, a háb. e. é., a 6 és 20 éves szolg. ker. tulajdonosa. Öszszeomlás után a 2. tüz.-ezrednél folytatta szolgálatát. Forradalom után 1 évig Budapesten a rendőrségnél működött. Innen viszszakerült előbbi ezredéhez. 33 évi szolgálat után 1935-ben nyugalomba vonult. Tiszthe741